A bő két héttel ezelőtti kamatvágásról most kiadott jegyzőkönyv szerint megosztott volt a monetáris tanács. Karvalits Ferenc és Simor András jegybankelnök beérte volna 50 bázispontos mérsékléssel, míg a 75 bázispontos vágásra egy szavazat, Bihari Péteré érkezett. A 100 bázispontos enyhítés négy voksot kapott, Bánfi Tamás, Csáki Csaba, Hardy Ilona és Neményi Judit szavazott így.

A rövidített jegyzőkönyv tanúsága szerint a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jelenlegi recessziós környezetben a monetáris politika számára fontos időhorizonton a jegybanki 3 százalékos cél várhatóan teljesül. A hazai makrogazdaság egyensúlyi helyzetének javulása, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok és a piaci szereplők várakozása egyaránt lehetővé teszi a monetáris kondíciók enyhítését.

A testület megítélése szerint a legfrissebb információk alapján a konjunkturális és inflációs folyamatok a májusi inflációs jelentésben felvázolt pályával összhangban alakulhatnak. A recessziós gazdasági környezetben továbbra is negatív kibocsátási rés és a célt alulmúló infláció várható középtávon. Egyes tanácstagok azt emelték ki, hogy a korábbi árfolyamgyengülések ugyan hozzájárulhatnak az árszínvonal emelkedéséhez a jövőben, ezt a belső kereslet nagyfokú visszaesése vélhetően ellensúlyozni fogja. Mások arra figyelmeztettek, hogy a tartós árstabilitás fenntartásának feltétele az, hogy hosszabb távon a piaci szolgáltatások inflációja mérséklődjön, és az inflációs várakozások alacsonyabb szinten stabilizálódjanak.

A makrogazdasági folyamatok értékelése kapcsán több tanácstag kiemelte, hogy a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg adatai a háztartások és vállalatok folytatódó, jelentős mértékű alkalmazkodását mutatják. A vállalatok finanszírozási helyzete ugyanakkor a vártnál kevésbé romlott, ami részben a beruházási lehetőségek szűkülésével is összefügghet. Egyes tanácstagok ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a vállalati szektor alkalmazkodása a bér- és foglalkoztatási adatok szerint valamivel lassabbnak tűnik a korábban vártnál. A folyó fizetési mérleg év eleji javulásában pedig egyedi okok is szerepet játszottak, többek között a korábbi évekhez képest alacsonynak tekinthető gázimport hatása, aminek az év hátralévő részében már ellentétes előjelű lehet a hatása.

A monetáris tanács tagjainak megítélése szerint Magyarország kockázati megítélése egyértelműen javult, nagyobb részben a nemzetközi és regionális befektetői hangulat javulásának köszönhetően, illetve az ország fundamentális helyzetében bekövetkezett változások hatására. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar állampapírpiacon áttörő változások történtek az elmúlt hónapban. A sikeres államkötvény-aukciók, és az Államadósságkezelő Központ devizakötvény kibocsátása megteremtették az ország piaci finanszírozásának lehetőségét. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a külföldi megítélés kedvezőbbé válását a parlament által elfogadott adótörvény módosítások is támogatták, mert megteremtették a költségvetési cél teljesülésének és a kamatcsökkentésnek a feltételeit.

Egyes tanácstagok az állampapír-piaci tendenciák értékelése kapcsán arra figyelmeztettek, hogy az elsődleges piacon tapasztalt fordulat egyelőre még nem gyűrűzött át a másodpiacra, amelynek likviditása továbbra sem nőtt érdemlegesen. Többen kiemelték, hogy a befektetői hangulat javulására utal a CDS-felárak érdemi csökkenése, és a forint árfolyamának tartós erősödése, a volatilitás mérséklődés. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy a régió más országaival összehasonlítva Magyarország relatív megítélése nem javult érdemben.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az elmúlt hónapokban megteremtődtek a monetáris kondíciók enyhítésének feltételei, mind a konjunkturális- és inflációs kilátások oldaláról, mind a pénzügyi piaci fejleményeket figyelembe véve. A piac is felkészült a kamatcsökkentésre, nem kis részben az MNB kommunikációjának köszönhetően. Emellett többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a kamatcsökkentésre a reálgazdasági visszaesés tompítása, és a hitelkínálat szűkülésének fékezése, a forinthitelezés feltételeinek megkönnyítése miatt is szükség van. Abban is egyetértés volt, hogy amennyiben nem történik számottevő romlás a nemzetközi és hazai fundamentumokban, az év végére a jelenleginél számottevően alacsonyabb kamatszintet lehet biztosítani, a kockázati megítélés javulásával párhuzamosan.

Megoszlott ugyanakkor a tanácstagok véleménye a kamatcsökkentések ütemezésének kérdésében. A tanácstagok többsége a szokásosnál nagyobb alapkamat-csökkentést tartott szükségesnek a különösen kedvező tendenciákra történő monetáris politikai reakcióként. Ezek a tagok többek között azt hangsúlyozták, hogy egy 50 bázispontos csökkentést már a júniusi kamatdöntéskor is lehetségesnek láttak, és a monetáris kondíciók enyhítése mellett szóló érvek azóta tovább szaporodtak. Többen arra figyelmeztettek, hogy ősztől ismét növekedhet a politikai bizonytalanság, ezért minél gyorsabban ki kell használni a megnövekedett kamatpolitikai mozgásteret. Olyan vélemény is elhangzott, miszerint a túlságosan szigorú monetáris kondíciók legalább olyan hátrányosak a gazdaság számára, mint a túlságosan laza feltételek. Egyesek arra utaltak, hogy a feltörekvő országokban bekövetkezett kamatcsökkentések miatt a hazai kamatfelár relatív értelemben megnőtt, a legtöbb ország már elérte a mélypontot a kamatcsökkentéssel, s ezért a tanács sem késlekedhet a megnőtt mozgástér kihasználásával, mert jó lenne, ha a magyar monetáris politika szinkronba tudna kerülni a nemzetközi monetáris trendekkel. Más tanácstagok úgy érveltek, hogy a jegybanknak lassabb, egyenletesebb kamatlépéseket érdemes megvalósítania, kiszámíthatónak kell lennie, és el kell kerülnie a kamatcsökkentési várakozások túllövésének kialakulását. Egyes vélemények szerint hosszabb horizonton összességében nagyobb kamatcsökkentést tesz lehetővé, ha az MT kisebb, kiszámítható lépésekben csökkenti a kamatot.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 100 bázispontos kamatcsökkentés mértéke nem ad semmiféle iránymutatást a jövőben várható kamatlépések tekintetében, és törekedni kell arra, hogy a kamatlépések vezessék a piaci várakozásokat.