Amint arról beszámoltunk, a várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT).

A tartáson kívül a 25 bázispontos csökkentésre is volt javaslat az ülésen, ám majdnem egyhangúan a tartás mellett szavazott az MT - mondta Simor András jegybankelnök a döntést követő tájékoztatón.


Emlékeztetőül: augusztus végén Bánfi Tamás negyed százalékpontos vágásra szavazott, ketten pedig (Bihari Péter és Simor András jegybankelnök) ugyanekkora emelést láttak volna jónak.


Az augusztusi inflációs adatot a piac kedvezően értékelte, de az a jegybanki előrejelzésnek megfelelően alakult. Úgy látszik, az inflációról más a véleménnyel rendelkezik a piac és a jegybank - jegyezte meg az MNB elnöke. A gyengébb forint továbbra sem jelent meg a termékek áraiban, ami azt jelenti, hogy a gyenge kereslet gátat szab a drágulásnak.

A bérek alakulását illetően Simor kiemelte, hogy kedvező folyamatok uralkodnak: a versenyszféra béreinek legutóbbi 3 százalékos emelkedése összeegyeztethetőnek tűnik a stabil inflációs környezet megteremtésével. Az, hogy a jövőben a béremelkedés üteme olyan pályára áll, ami az inflációs kívánalmanaknak megfelel még kérdéses, ezért a jövőben fontos szerepe lehet az infláció alakulásában.

A második negyedéves GDP-adatot illetően a jegybank elnöke kifejtette: a várthoz képest rosszabbul alakult a növekedés és annak szerkezete is. Simor szerint ha nem következik be pozitív változás a hitelezési hajlandóságot illetően, akkor ez párosulva a svájci frank árfolyamával rontja a növekedési kilátásokat.

A pénzpiacok elmúlt havi folyamatait értékelve a jegybankelnök rámutatott arra, hogy a hullámzó magatartás inkább országspecifikus és nem globális tényezőkkel volt magyarázható. A hónap első felében romlott, majd Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése hatására javult az ország megítélése. Ez a bejelentés fontos volt a befektetők számára - mondta Simor.

A vélemény megváltoztatása szempontjából döntő fontosságú volt ez a bejelentés - utalt az elnök arra, hogy augusztusban ketten is emelésre szavaztak. A piac azonban igazából akkor fogja értékelni ezt, ha megszületik a 2011-es költségvetés. Ezt követően a kockázati megítélés már szignifikánsan csökkenhet.

A bankrendszer állapotát illetően ugyanakkor kedvezőtlen hír, hogy a hitelállomány nem bővül, ám a késedelmes törlesztések aránya nő. Ugyanakkor, a bankrendszer likviditása és tőkeellátottsága kedvező és képes lehet kompenzálni ezeket a veszteségeket.

Mindezek eredőjeként döntött a monetáris tanács az alapkamat tartása mellett. Az előző hónapokkal megegyezően az MT továbbra is tartja azonban azt a véleményt - a kabinet vállalása ellenére -, hogy amennyiben az inflációs előrejelzésben meglévő kockázatok realizálódnak, illetve az ország kockázati megítélése újból romlik, akkor a tanács kénytelen lehet megemelni az alapkamatot.

A kamatdöntésről szóló elemzői kommentárokat itt olvashatja.