Simor: romlottak a kilátások - megint volt, aki kamatemelésre szavazott volna

Szeptemberi előrejelzéséhez képest rontotta inflációs és GDP-növekedési prognózisát az MNB, de a tanács szerint a kiváró monetáris politika indokolt.
NAPI, 2011. október 25. kedd, 15:04
Fotó: Napi.hu

Két javaslat volt a tanács előtt, 25 bázispontos emelés és a tartás, a testület túlnyomó többséggel az utóbbira szavazott - mondta Simor András jegybankelnök az MNB keddi, az alaprátát változatlanul hagyó kamatdöntése után.

Elmondta: szeptemberi inflációs előrejelzéshez képest romlottak az inflációs kilátások, elsősorban a forintárfolyam miatt, de romlott az MNB reálgazdaságról kialakult képe is. Az infláció a költségsokkok kifutásával 2013-ra elérheti a 3 százalékos célt - ezt megelőzően, 2011-ben és 2012-ben jelentősen felette lehet - , tartós forintgyengüléssel azonban további inflációs kockázatok jelentkeznek.

Jó esélye van annak, hogy a pénzügyi piacok volatilitása huzamosabb ideig fennmarad, ezért a kiváró monetáris politika indokolt, a jövőben kamatkilátásokról a monetáris tanács nem kíván indikációt adni - fogalmazott Simor.

Romló makrokilátások

Simor elmondta: az inflációt az áfa- és az egyéb adóemelések átmenetileg ismét növelhetik. Az MNB ugyanakkor bízik abban, hogy a költségsokkok és az indirektadó-emelések kifutásával a keresletoldali (visszafogó) hatások elég erősek lesznek ahhoz, hogy meghatározzák az infláció alakulását, ezért 2013-ra elérhetőnek tartják 3 százalékos inflációs célt. Előtte azonban jócskán e felett alakulhat a pénzromlási ütem.

Ami a reálgazdaságot illeti, a jegybank szerint itt is romlott a kép a szeptemberi inflációs előrejelzésben foglaltakhoz képest. A növekedés csak nagyon visszafogott ütemben folytatódhat, mindvégig elmaradva a potenciális kibocsátási szinttől - hangsúlyozta Simor. Ennek okait a jegybank elnöke három pontban foglalta össze:

  • a globális növekedés vártnál erőteljesebb lassulása fékezi az export növekedését,
  • a lakossági fogyasztás a jegybank által korábban gondoltnál rosszabbul alakul,
  • a beruházások rendkívüli mértékben visszafogottak.

A jegybank mindhárom fenti területen gyengülést érzékel.

Ami a lakossági fogyasztást illeti, fékezőleg hat, hogy

  • a háztartások egyre inkább igyekeznek adósságaikat csökkenteni,
  • a jövedelmi kilátásokat nagyfokú bizonytalanság jellemzi, továbbá
  • magasak a hitel-törlesztőrészletek is.

Az MNB megítélése szerint ráadásul a végtörlesztés rövid távon inkább kedvezőtlenül hat a fogyasztásra.

Kedvezőtlen hatásokkal jár a minimálbér-emelés

A válallati beruházásokat a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága mellett a minimálbéremelés is visszafogja. Utóbbi ugyanis - a garantált minimálbér emelésével együtt - a foglalkoztatottak több mint felénél direkt módon költségnövekedést okoz, ráadásul lesznek tovagyűrűző hatásai is.

Simor aggasztónak nevezte a bérek ilyetén emelkedését, amely a korábban számítottnál jelentősen magasabb bérpályát indikálhat. Ez ugyanakkor nem feltétlen csapódik le az inflációban - a cégek létszámcsökkentéssel, beruházásaik visszafogásával, részmunkaidővel válaszolhatnak, de teret nyerhet a feketemunka is.

Végtörlesztési kérdések

Simor elmondta: Magyarország kockázati megítélése érdemben nem változott az elmúlt időszakban, a kockázati felárak nőttek valamelyest, a forintárfolyam gyengült, főleg globális, kisebb részt országspecifikus tényezők miatt. A bizonytalanságot a végtörlesztési lehetőség is növelte - tette hozzá a jegybankelnök. Kérdésre válaszolva elmondta: az MNB november 14-én ad majd tájékoztatást arról, hogy a végtörlesztéshez a bankok részére mennyi devizát adott el a jegybank.

HOZZÁSZÓLÁSOK