Simor: szoros többség szavazott a vágásra

A júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. Az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik, a gazdaság kibocsátása csökken, a munkanélküliség 10 százalék felett marad.
NAPI, 2012. augusztus 28. kedd, 15:06
Fotó: Napi.hu

Egy 25 bázispontos csökkentésre és a tartásra vonatkozó javaslat volt a tanács előtt, végül szoros többséggel a vágásról döntött a testület - mondta Simor András jegybankelnök a kamatdöntést követő tájékoztatón.

A "szoros többség" 4:3-as szavazatarányt takarhat. Ez úgy jön össze, hogy minden valószínűség szerint a fideszes többségű parlament által a tanácsba delegált négy külső tag (Cinkotai és Kocziszky mellett Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc) szavazata nyomán döntött a testület a vágás mellett, az elnök és a két alelnök vélhetően a tartás mellett maradt.

Amint arról beszámoltunk, bőven 281 forint fölé lendítette az euró jegyzését az, hogy az elemzői várakozásokra rácáfolva ezúttal nem tartott, hanem - 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette az alapkamatot - a monetáris tanács.

A kamatdöntéshez kiadott közlemény szerint a monetáris tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások, az adminisztratív intézkedések és a nyersanyagárak növekedése következtében a monetáris politika időhorizontján a fogyasztóiár-index cél felett alakulhat.

A beérkezett júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. A gyengülő belföldi kereslet következtében a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, ugyanakkor az év eleji adóemelések, a Széll Kálmán terv intézkedései, a legutóbb bejelentett jövedékiadó-emelés tartósan cél fölött tartják az inflációt. Felfelé mutató kockázatot jelenthet a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő élelmiszerár-sokk. Utóbbi az elmúlt hónapok során a feldolgozatlan élelmiszerek árának alakulásában is visszatükröződött. A fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések következtében az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét. Bár a tartósan gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerő-piaci feltételek mellett a másodkörös hatások kialakulásának alacsony a kockázata, az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.

A második negyedéves GDP adat a konjunktúra-folyamatok romlását tükrözi, az újabb negyedéves visszaesés alapján a magyar gazdaság technikai értelemben recesszióba került. A külső kereslet erőteljes lassulása rontja a hazai export kilátásait. Az autóipari kapacitások folyamatos bővülésének ellenére az ipari termelés visszaesése folytatódott. A járműgyártás bővülésénél nagyobb mértékű volt az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelmi forgalomban tapasztalt visszaesés. A belső kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A rossz konjunktúra-kilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás továbbra is visszafogott marad.

A hazai kockázati megítélés tovább javult, ugyanakkor a javulás elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza. A kedvező nemzetközi befektetői hangulat a válságkezeléssel összefüggő bejelentésekre volt visszavezethető, az euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos feszültségeket tartósan kezelő intézkedések döntési és alkalmazási kockázata megmaradt. A kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából fontos a kormány elkötelezettsége a fegyelmezett költségvetési politika és az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás mellett.

HOZZÁSZÓLÁSOK