Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) legújabb, előzetes adatai szerint február utolsó napján a központi költségvetés adóssága 23 392,2 milliárd forintot tett ki, ami 1 393,6 milliárd forintos növekedést jelent a 2013 végi adóssághoz képest. Az adósság növekedése a GDP 4 százalékának megfelelő mértékű volt két hónap alatt. Az ÁKK egy héttel korábbi adatai még szerényebb növekedést jeleztek előre februárra: akkor 22 934,8 milliárdon állt az adósság, tehát bő egy hét leforgása alatt 457 milliárd forinttal nőtt.

Az ÁKK rövid közleménye szerint a februári növekmény tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát - hiszen államháztartáson belüli tranzakcióról van szó. A központ számításai szerint az adósság - a 2014-es várható GDP-előrejelzés alapján számolva - a GDP 79,5 százalékát tette ki február végén.

Mindezzel a teljes államadósság viszont valószínűleg meghaladta a GDP 80 százalékát - bár erről adatokat csak hónapok múlva közöl a MNB. Ráadásul rossz hír, hogy a tényleges GDP 2013-ban elmaradt a tervezettől: amíg ugyanis az Orbán-kormány 29 203 milliárd forinttal számolt a legutóbbi, 2013. októberi dátum EDP-jelentésben és a 2014-es büdzsé készítésénél, addig a KSH részletes, szerdán publikált adatai szerint a bruttó hazai termék értéke tavaly 29 114 milliárd forint volt. Az eltérés tehát nem kicsi: 89 milliárd forint.

 

 

Ez azt is jelenti, hogy az idénre tervezett 30 629 milliárd forintos folyó áras GDP nem érhető el a költségvetésbe betervezett 2 százalékos gazdasági növekedés és a 2,8 százalékos GDP-deflátor ("GDP-infláció") mellett. Vagyis az ÁKK azon feltételezése, amely szerint a központi költségvetés adóssága a GDP 80 százaléka alatt maradt februárban, kincstári optimizmusnak tűnik. Az ÁKK mentségére lehet viszont felhozni, hogy más hivatalos prognózis hiányában csak azokkal az adatokkal számolhatnak, amelyek a költségvetésben szerepelnek.

Tavaly a központi költségvetés adóssága - amely nem tartalmazza az önkormányzatok és egyéb pénzügyi alapok adósságát  - 20 720,1 milliárd forinttal indult januárban, vagyis az elmúlt 14 hónapban 2672,1 milliárd forint a növekmény. A növekedés nem volt monoton, ugyanis az év utolsó hónapjaiban az ÁKK a rendelkezésre álló eszközeivel igyekezett csökkenti az adósságot annak érdekében, hogy legalább papíron csökkenjen a mutató. Különösen decemberben mérsékelte sokkal az állományt az ÁKK államkötvények visszafizetésével, akkor egyetlen hónap alatt 454 milliárddal lett kisebb a központi költségvetés adóssága. Ezt követte a 2014. januári 845, majd a februári 548 milliárd forintos növekedés.

Idén februárban érdemi leértékelődési veszteség nem keletkezett az adósságállományon januárhoz képest. Az euró szilveszterkor 297 forinton állt, január végére pedig 311 forintig ugrott, ezzel szemben február végén az MNB devizaközép 310,3 forinton állt - vagyis az előző hónaphoz képest érdemi elmozdulás nem történt. Így nagyobbrészt az önkormányzati konszolidáció, illetve a nettó kibocsátás növelte a februárban az adósságot.