Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Idén kisebb ráncfelvarrásokkal megúszta a béren kívüli juttatások rendszere, ám ebbe is belecsúszott egy kisebb adóemelés. Az eredeti tervek szerint a kedvezményes adózású juttatások után nem tíz-, hanem 27 százalékos ehót kellett volna fizetni, ám ez kicsapta a biztosítékot több nagy munkáltatónál is. A végeredmény egy jóval szerényebb emelés lett, a juttatások után így 31 helyett 35 szalék adót kell fizetni − a normál adózású juttatások terhelése nem változott, az továbbra is 51 százalék.

Szintén változott a kormány hozzáállása az Erzsébet utalványokhoz. Első körben, az utalvány kitalálásakor még csak átmeneti megoldásként jelent meg, ötezer forintos korláttal, s azzal a kitétellel, hogy 2013-tól már nem lehet melegétkezésre felhasználni. A terv nyilván az volt, hogy az egyébként még a korábbi utalványoknál is drágábban működő rendszer ahogy van, szűnjön meg. Ehhez képest nagyot fordult a világ 2012 végén, hiszen az Erzsébet utalvánnyal kapcsolatban nemhogy annak kivezetéséről nem jelentek meg hírek, hanem épp ellenkezőleg: még nagyobb jelentőséget kíván tulajdonítani neki  a kormány.

Első körben megszüntették a 2013-tól érvénybe lépő, meleg ételre vonatkozó tilalmat, másodsorban pedig a kedvezményesen adható összeghatárt ötezerről nyolcezer forintra emelték. Ezzel együtt az utalványt kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. piacra lépett egyéb utalványokkal is: az Ajándék Erzsébet utalvány, az Iskola Erzsébet utalvány és a Szabadidő Erzsébet utalvány szinte minden jelentős területet lefed. Egyedül a Szép kártya köreit nem zavarja a NÜSZ − ez azért bonyultabb feladat is lenne a szimpla utalvány nyomtatásához képest.

A Szép kártya szabályai nem változtak, továbbra is a korábban meghatározott kritériumok mellett lehet kedvezményesen feltölteni a munkavállaló kártyáján a három zsebet. A felhasználási lehetőségek leginkább a rekreációs zseb esetében érdekesek, itt volt bővítés, s várhatóan lesz is még − főleg az egészségmegőrzést illetően hasíthat ki a kártya újabb szeletet.

Az ajándékutalványnál nagy meglepetés nincs, annak szabályai nem változtak. Ilyen utalványt egyébként akármilyen utalványforgalmazással foglalkozó cég adhat, annak adótartalma 51 százalék volt és maradt is. Nem sokban változott az iskolakezdési támogatás szabályozása sem. A kedvezményesen adható összeg a minimálbér 30 százaléka lehet, ez idén 29 400 forint. A kedvezményt mindkét szülő igénybe veheti minden egyes iskolás gyerek után, még akkor is, ha a szülők ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak.

Könnyítés, hogy az idén kiosztható iskolakezdési támogatást tovább lehet majd felhasználni. Korábban az iskolakezdéshez kapcsolódott a felhasználás: az azt megelőző és az azt követő három hónap volt a felhasználhatósági időszak. Idén nem változik, hogy szeptember előtt három hónappal lehet először használni, ám az iskolakezdést követően egészen az év végéig nyitva áll a lehetőség a juttatás elköltésére. Megszűnik emellett a számlás elszámolás lehetősége is, s csak utalvány formájában lehet kiadni a juttatást. Ez adminisztrációs szempontból könnyebbség ugyan, ám a számlához nem tartozott extra jutalék, míg az utalványhoz igen. Vagyis technikailag valamelyest drágább lesz az ügylet.

Kedvezően változott idén a cafeteria szabályozása abban a tekintetben, hogy az adómentesen adható sportbelépők mellett ebben az évben már kulturális értékkel bíró rendezvényekre is adhat adómentesen jegyet, bérletet a munkáltató. A juttatás felső határa ötvenezer forint, ebbe azért elég sok minden belefér.

Nem változott jelentősen a pénztári befizetéseket érintő szabályozás. A kedvezményes szint változatlanul a minimálbér 30 százaléka. A pénztártagok számára fontos lehet, hogy a befizetett díjat az egészségpénztárak esetében fel lehet használni az egészségbiztosítás díjának fizetésére is. Ez egyelőre inkább elvi lehetőség, tömegek még nem tolonganak az ilyen típusú biztosításokért.

Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila