Sok sebből vérzik a magyar beruházási hajlandóság

A gazdasági válság 2008-as kitörése óta korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban. A beruházások alakulása több szempontból kiemelt fontosságú. Egyrészt a térség országaiban az aggregált kereslet 20-25 százalékát a megvalósuló beruházások adják, így jelentősen hozzájárul a GDP rövid távú alakulásához. Másrészt a beruházások révén megújul és bővül a hazai tőkeállomány.
NAPI, 2013. február 8. péntek, 14:00
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság "Pénzügyi szemmel" MNB-mellékletének írása

A gazdaság potenciális növekedését a rendelkezésre álló munkaerő, a felhasználható termelőeszközök mennyisége és ezek felhasználásának hatékonysága együttesen határozzák meg. Így a beruházás a gazdaság kínálati oldalán a közép- és hosszú távú gazdasági növekedés alapja.

Régiós összehasonlításban már a válság kitörését megelőzően is kedvezőtlen irányba haladtak a hazai beruházási folyamatok, a beruházási ráta a bruttó hazai termék arányában fokozatosan mérséklődött, míg szinte minden szomszédos országban egészen 2008-ig nőtt a beruházásokra fordított összeg a GDP arányában. A régiós országok közül a kétezres évek első felében csupán Lengyelország és Románia esetében láthattunk a hazainál alacsonyabb beruházási rátát. A 2006-os kiigazítás jelentősen visszafogta a kormányzati beruházásokat, ezzel párhuzamosan a kedvezőtlenebbé váló keresleti feltételek a vállalati beruházások általános csökkenését okozták.


Forrás: MNB, Eurostat

A GDP-arányos beruházási ráta mindezek következményeképpen egy százalékponttal mérséklődött, majd mérsékelt szinten stagnált, 4-5 százalékponttal elmaradva a régiós országoktól. A nagymértékű gazdasági visszaesés, a tartósan gyengébb és bizonytalanabb keresleti kilátások, az állami és magánszektor jelentős mérlegalkalmazkodási kényszere, a banki hitelaktivitás erőteljes visszaszorulása együttesen a beruházások érdemi csökkenését eredményezték 2008 után. Így 2011-ben már mintegy ötödével volt alacsonyabb a beruházási aktivitás, mint 2005-ben.

Az erőteljes csökkenés ugyan eltérő mértékben, de a gazdaság minden szektorában jelentkezett. Az egyes gazdasági szektorok beruházási teljesítményét külön-külön megvizsgálva látható, hogy a beruházási célú kormányzati kiadások mérséklésében Csehország és Szlovénia járt az élen a válság kitörését követően. Magyarországon a kormányzati kiadások visszavágása már a 2006-os kiigazítást követően megtörtént, mintegy harmadával csökkent az állami beruházások GDP-arányos szintje. Lengyelország és Szlovákia a válság alatt is növelni tudta a GDP-arányos állami beruházásait, ebből a lengyel beruházási teljesítményt a 2012-es labdarúgó Eb magyarázza.

A lakossági beruházások visszaesése elsősorban Magyarországon és a Szlovéniában volt jelentős mértékű. Nálunk 2008−2011 között 35−40 százalékkal mérséklődött a GDP-arányos lakossági beruházási ráta. Szlovákiában és Lengyelországban ehhez képest, kismértékű, 10−15 százalék közötti visszaesést láthattunk, míg Csehország esetében a háztartások beruházásai nem estek vissza számottevő mértékben. Bár a hazai lakáspiacon a válságot megelőzően nem utaltak jelek lakáspiaci buborék kialakulására, a lakossági beruházások mégis Magyarországon csökkentek a legerőteljesebben. A beruházási célú kiadások visszafogása a lakossági mérlegalkalmazkodás egyik legfontosabb csatornájává vált, a háztartások fogyasztásukat próbálják simítani, míg beruházásaikat visszafogják. Mivel a devizahitelek jelentős átértékelődése miatt a lakosság jövedelemarányos adóssága még jelenleg is a 2008-as szint közelében áll, a lakossági beruházások elmaradása még több évig elhúzódhat.


Forrás: MNB, Eurostat

A vállalati beruházások a régiós országok összberuházásának mintegy kétharmadát teszik ki. A legkedvezőtlenebb kép Romániában és Szlovéniában rajzolódik ki, ahol a vállalati kör beruházásai 2011-ben tovább mérséklődtek, míg a többi országban kisebb-nagyobb javulás volt, ám a ráta sehol sem érte még el a válság előtti szinteket. A vállalatoknál tapasztalt kisebb mértékű csökkenést részben a régióba a válság alatt is betelepülő, exportra termelő külföldi cégek kedvező beruházási teljesítménye magyarázza. Magyarországon ilyen nagyberuházást főként a Mercedes, az Audi, az Opel és a Hankook hajtott végre. Bár a hazai vállalati beruházások dinamikája a válság óta a régiós átlaghoz hasonló, a GDP-arányában továbbra is 3−5 százalékponttal kevesebbet fordítanak felhalmozásra, mint régiós szomszédaink. A hosszú idő óta alacsonyabb vállalati beruházások tartós beruházási problémát jelenthetnek. Az elmaradás leginkább a belföldre termelő és szolgáltató szektorok esetében szembeötlő. Ám az exportálóknál is csupán az elmúlt évek nagyberuházásai tartották fenn a beruházási aktivitást. A nagy, egyedi tételeket leszámítva az alapfolyamatok e szegmensben is gyengék.

Régiós összehasonlításban Magyarország beruházási helyzete gyenge, ami lassítja a fejlett európai gazdaságokhoz történő felzárkózást. A mutató a válság kitörésekor és aktuálisan is az egyik legalacsonyabb volt a régióban és azóta fokozódott a lemaradás. A beruházási ráta süllyedését a válság előtti években jórészt az állami és a vállalati beruházások csökkenése okozta, míg a válság alatt a lakossági beruházásoknál volt a legnagyobb visszaesés. Az állami és lakossági beruházási aktivitás csökkenése elsősorban az adósságleépítéssel magyarázható és rövidtávon hat kedvezőtlenül a gazdasági növekedésre, míg a vállalati beruházások elmaradása középtávon jelenthet versenyképességi kockázatot.

Martonosi Ádám, MNB


Napi Gazdaság, Földi D. Attila

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2013.02.08 21:11

@Bhole: Az, hogy máshol mi dőlt, az nem határozza meg, hogy nálunk minek nem kellett volna égnie...

Felesleges hozzászólása második felére pedig már megkapta a választ! (Lustaságból csak nem maga csapta le a magas labdát!)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2013.02.08 21:09

@coni:
x. havi nyugdíj ígéretével csak 1-2 alkalommal lehet játszani. 2008 óta azért már rizikósabb, de azt is mondhatnám 2006-ban sem jött be.

A rezsicsökkentés valós hatása kevésbé átlátható mint egy +1 havi nyugdíj hatása. Ezt semlegesen mondom, mert egy határig lehet objektíven negatív és pozitív elem benne egyaránt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.02.08 21:08

@coni: "A választók hibája, hogy ez az ország ott tart ahol." - mondta Lenin elvtárs véresre verette a hülye választókat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

coni, 2013.02.08 21:03

A választók hibája, hogy ez az ország ott tart ahol. Értelmes, felelősségteljes kommunikációval és betartható programmal ebben az országban nem lehet nyerni.

Ez a teljesen koncepciótlan, elhibázott rezsi csökkentés nagyon jó példa, arra, hogy a szerencsétlen nép elhiszi, hogy hosszú távon fenntartható (nem csak a választásokig) egy 30%-os rezsi csökkentés, főleg az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében.

Lehet az nyer aki 24 havi nyugdíjat és fizetést ígér.
Bár ne lenne igazam.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2013.02.08 20:14

@rigolya:
Tényleg ki ígért 15 havit? (szerintem nem akarod tudni :)
13. havit igért az mszp, és megvalósította.
14. havit ígért a fidesz és szerencsére nem valósult meg.
15. havit ígért, na ki? (annyit segítek egy szoci konferencián történt 2006-ban és hála az égnek az sem valósult meg)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html