A szakértők szerint az önálló valuta és monetáris politika fenntartása sok veszély forrása, ám tartós haszonnal nem kecsegtet. Emiatt Magyarországnak arra kell törekednie, hogy az eredeti terveknek megfelelően – azaz 2007-ben – a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) tagjává váljon. A jegybank már több tanulmányt publikált, amelyek a hatásvizsgálatok alapján az euró gyors bevezetését javasolják. Az EMU-tagsággal kapcsolatos döntés azonban a kormány hatáskörébe tartozik, és a pénzügyi tárca még nem közölte a végleges céldátumot. Amennyiben Magyarország 2004 májusában az Európai Unió (EU) tagjává válik, úgy 2007-ben elvileg felválthatja a forintot a közös európai pénz, de ehhez teljesíteni kell a konvergencia-kritériumokat. László Csaba pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy legkésőbb 2009-ben sor kerül az EMU-csatlakozásra. Oblath Gábor, a Kopint-Datorg kutatója – aki a közelmúltban mondott le monetáris tanácsi tagságáról – úgy véli, hogy a jegybank által követett árfolyamalapú monetáris politika nem optimális, miután nem szektorsemleges. Az árfolyam felértékelődésére építő dezinflációs politika a külkereskedelemben részt vevő cégek rovására és a szolgáltatási szektor javára rendezi át a jövedelmeket – fejtette ki Oblath. A jegybank döntéshozatalában korábban aktív szerepet vállaló szakértő szerint a jelenleg követett monetáris politikát egy középtávú társadalmi-gazdasági megállapodásnak kellene felváltania, amely kommunikációs eszközként minimalizálná a dezinfláció költségeit. Ebben az esetben az infláció csökkentése monetáris szigor nélkül is megvalósítható – tette hozzá Oblath. Nem így látja Riecke Werner, az MNB alelnöke, aki védelmébe vette a jelenlegi jegybanki politikát. A monetáris tanácsban is helyet foglaló jegybankár szerint folytatni kell az árfolyamalapú dezinflációs stratégiát, mert annak feladása a társadalmi konszenzus kialakulását is alááshatja.