A fővárosban 1 centiméteres hóréteg eltakarítása naponta mintegy 2,5 millió forintba kerül – tudta meg lapunk Altmann Antaltól a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt (FKF) főosztályvezetőjétől. Altmann elmondta, hogy az FKF-nél egy műszak alatt 300 alkalmazott és több száz hómunkás teljesít szolgálatot. A rendkívüli hómunkások száma tegnap reggel 788, délután 1071 volt, kevesebb az igényeknél. A főváros területén 6 rakodó és 100 szórógép dolgozott, köztük még 30 éves Zil is akadt. Altmann szerint komoly fennakadás a hóeltakarításban nem várható, mert a saját szerelőgárdával rendelkező FKF ki tudja javítani az esetleg meghibásodó munkagépeket. Az utakat először ekézik, ezután szórják szét a só és homok keverékéből készült síkosításmentesítő szert. A BKV Rt.-nél a legjelentősebb nehézséget a villamospálya üzemben tartása okozza. A váltók és a sínek tisztítását tegnap 130 ember végezte. Ezek nagy része a BKV saját alkalmazottja, de egyes pályaszakaszok és a megállóhelyek tisztítása a BKV-val alvállalkozási szerződésben álló Plural Hungary Kft. feladata. A sínek és a megállók járhatóvá tétele – a tegnapihoz hasonló folyamatos havazás esetén – több mint 10 millió forintba kerül. A vasúti közlekedésben fennakadásokat ugyan okozott, de nem számított rendkívüli esetnek a hófúvásokkal tarkított nap – mondta Szabó András a MÁV forgalmi igazgatója. Több mint 1800 ember, valamint 14 hóeke és 2 hőlégsugaras hóolvasztó dolgozott a MÁV vonalain, és csupán a Budapest–Pécs vonalon kellett másodfokú hókészültséget elrendelni. (Arra több mint tíz éve nem volt példa, hogy a MÁV bevezette volna a ritkább járatsűrűséget jelentő harmadfokú hókészültséget.) Tegnap délelőtt a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon az 50–60 centiméteres hó miatt másfél–két órás késések is előfordultak. Lelassult a vonatközlekedés Szolnok és Szeged térségében is – jelentette az Objektív hírügynökség. Több szakaszon csak hótörő menetekkel sikerült fenntartani a pálya járhatóságát és a biztonságos vonatközlekedést. A késések csökkentése érdekében néhány Intercity vonatot a Budapest–Újszász–Szolnok vonalra terelték át. A Budapest–Szeged és Budapest–Békéscsaba vonalon napközben 20–30 percet késtek a vonatok. Akadozott a vonatközlekedés a főváros környékén is, főleg a nehezen átállítható váltók miatt. A vasút számára a legfőbb problémát a hóátfúvások, valamint a váltóelfagyások jelentik. A rendkívüli helyzetben a legtöbb váltó egyenesbe van állítva, a leggyakrabban használt váltókat az utóbbi években fűtőrendszerrel látták el. Ez jelentős könnyítés a vasút számára, ám lehetetlenné teszi a sózást, hiszen a megolvadt sólé zárlatot okozna az elektromos rendszerekben. A MÁV számára mindez – a havazás intenzitásától függően – 10 és 20 millió forint között többletköltséget jelent naponta. A déli határátkelők kivételével nem volt fennakadás az amúgy is gyenge forgalmú határokon – tájékoztatta lapunkat Orodán Sándor, a határőrség szóvivője. A szlovén fél kérésére lezárták a teherforgalom elől a rédicsi határátkelőt, a szlovén oldalon ugyanis nem bírják egyszerre a teher- és személyforgalmat. A többi határállomáson csak hólánccal szabad áthaladni. Orodán elmondta, többletköltséget jelent a szervezet számára, hogy a szolgálatot teljesítőket a határőrség gépkocsijaival kell a helyszínre szállítani, ráadásul ilyenkor megélénkül az embercsempészet is. A pluszkiadások finanszírozására a határőrségnek nincs rendkívüli kerete, így azt a rendes működési költségvetésből kell finanszírozni. Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt., amely a gyorsforgalmi úthálózat mintegy négyötödét – mintegy 500 kilométer autópályát, 44 kilométer autó- és főutat, valamint 184 csomópontot és pihenőhelyet – kezeli, akár 600–800 millió forintot is elkölt egy kemény tél során – tudtuk meg. Az utak feketén tartásához nagy mennyiségű sót kellene kiszórni. Ez ellentétben áll a környezetvédelmi törekvésekkel, így kompromisszumként keverékoldatot alkalmaznak. Az elmúlt évek erőteljes gépfejlesztésének köszönhetően a részvénytársaságnak összesen 334, a síkosságmentesítésben és hóeltakarításban bevethető eszköze van. A géppark zömében új, egy-két éves, de a legöregebbek is csak hétévesek. A társaság kilenc mérnökségén 76 sószóró, 111 hóeke és 15 rakodógép várja a téli bevetést. Rendkívüli időjárási helyzetben hómarók, oldalhószórók és nyitóekék segítik munkát. A havazás ellenére menetrend szerint közlekedtek a gépek kedden a Ferihegyi repülőtéren, a repülők jégtelenítése miatt azonban 10–15 perces késéssel indultak a járatok. Ezt a műveletet ugyanis csak azt követően kezdhetik meg, amikor az utasok már elfoglalták helyüket a gépben – mondta lapunknak Krebsz Adrienn, a Malév szóvivője. A Ferihegyről elindult járatokat tegnap még minden célállomáson tudták fogadni, Nyugat-Európa egyes légikikötőiből viszont az ottani kritikus hóviszonyok miatt késve érkeztek a járatok Ferihegyre. Az elemekkel folytatott sikeres küzdelemnek köszönhetően le- és felszállásra alkalmas a Ferihegyi repülőtér – mondta kora délután lapunknak Pető György, a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. kommunikációs igazgatója. A társaság az összes – vagyis mintegy húsz – hóeltakarító gépét bevetette, s a két kifutópálya helyett csupán az egyiket használja. A munkálatok többletköltséget jelentenek a cégnek, ám ennek mértékéről egyelőre nem tudott tájékoztatni az igazgató. A hó miatti kárbejelentések megszaporodására még egy-két napot várni kell a biztosítók szakértői szerint. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban és a casco üzletágban is több mint 50 százalékos piaci részesedéssel bíró Allianz Hungária Biztosító Rt.-nél a csúszós utak miatt a napi átlagos mintegy 1100 kárbejelentésnél mintegy 200-300-zal több bejelentést regisztrálnak – mondta lapunknak Sipos József, az Allianz kommunikációs igazgatója. Az Axa Biztosító Rt. kárrendezési igazgatója, Szabó Mihály úgy véli, hogy csak huzamosabb rossz idő okozna nagy károkat a biztosítóknak. A kárérték növekedése az Axánál 10 százalék alatt marad, ez az Allianznál 15 százalék lehet. Hónyomás miatt idén még nem kaptak bejelentéseket a megkérdezett biztosítók, ám a kiadós hóesés miatt ezúttal számíthatnak erre, hacsak a szél a porhavat le nem fújja a tetőkről. Ám még ez sem jár nagyobb kifizetésekkel, mint a más évszakokban az időjárás okozta károk – emlékeztetett Sipos. A legtöbb kár a gépjármű-biztosítási területen fordul elő. Az Allianznál az éves átlaghoz képest 15–20 százalékkal több káreseményt regisztrálnak télvíz idején. A nagyobb havazás egyébként arra sarkallja az autósokat, hogy ritkábban üljenek a volán mögé, míg az úton levőket óvatosabb vezetésre késztetik a ossz útviszonyok, így nem annyira a nagy, mint inkább a több kisebb, koccanásos, kicsúszásos baleset a jellemző. Nagyobb károk a kevésbé feltűnő – de annál veszélyesebb – időjárási körülmények között, például eljegesedéses időben fordulnak elő. Ekkor az egyes károk nagysága a nyári nagy balesetekre is emlékeztethet – mondja Sipos. Legtöbbször a kötelező biztosítások lépnek működésbe, míg a kátyúkból eredő károk esetében inkább a casco-biztosításokat használják az ügyfelek, akárcsak a felfagyó utakból kipergő és a kocsikra felpattanó kövek okozta balesetek miatt. (NAPI)