Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egy amerikai bírósági döntés másfél milliárd dollárnyi másfél évtizede besült argentin adósság visszafizetését tette kötelezővé, míg a magyar Kúria határozata nyomán a lényegében szintén behajthatatlan devizahitelek ügyének megoldása kapott egyfajta jogi keretet - írja az FT összefoglalójában. Egyelőre nem világos, milyen hatása lesz mindennek a bankrendszerre, ugyanis a legfelsőbb bírói testület meglehetősen tág teret adott a kormánynak a cselekvésre.

Magyarországon 3-4 ezer milliárd forint (15 milliárd dollár) értékű devizahitelt törlesztenek az adósok, ami a GDP 13,4 százaléka - emlékeztet a brit pénzügyi lap. A kölcsönök negyede behajthatatlan volt az elmúlt év végén - derült ki az MNB adataiból. A kormány fel akarja számolni a külföldi devizában felvett lakáshiteleket.

Az elmúlt négy évben két intézkedést hozott: a végtörlesztéssel adott árfolyamon, 30 százalékos diszkonttal lehetett letudni a devizahiteleket, az árfolyamgáttal pedig eltolta az árfolyamváltozások hatásának érvényesítését. A bankok 1,7 milliárd dollár (1,25 milliárd euró) kiadást voltak kénytelenek elkönyvelni.

Nem elég

Ez a két intézkedés azonban messze nem bizonyult elegendőnek, számos adós nem volt hajlandó vagy nem volt képes élni ezekkel a lehetőségekkel, és arra vár, hogy kedvezőbb feltételekkel szabadulhasson meg devizahitelétől. Jelenleg 300 ezer ilyen adósság visszafizetésére várnak a bankok.

A bankok nagy szerencséjére a Kúria kimondta: nem volt inkorrekt a részükről annak feltételezése, hogy ügyfeleik tisztában vannak a devizaárfolyam-változások kockázatával, feltéve, hogy világos tájékoztatást adtak erről. A gond az, hogy senki sem követelte meg a pénzintézetektől, hogy meggyőződjenek a hitelfelvevők ez irányú tájékozottságáról. Ez élesen ellentétes például a lengyel gyakorlattal, ahol nyilatkozatot írattak alá a devizahitelt felvevőkkel arról, hogy tisztában vannak a kockázatokkal.

Emellett a bankoknak számolniuk kell azzal, hogy a legfelsőbb bírói testület elítélte az egyoldalú kamatváltoztatásokat, ha azokat nem kötötték szigorú feltételek teljesítéséhez, továbbá nem tekinti az ilyen hitelezésen belül önálló szolgáltatásnak a devizaátváltást, ezért az ennek költségét fedező vételi és eladási árfolyamok alkalmazását inkorrektnek minősítette.

Mennyi lesz a cech?

A Kúria döntése meglepően puha volt, ami jó a bankoknak - írta ügyfeleinek szóló feljegyzésében Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője. Nem foglalkozik a kamat meghatározásával kapcsolatos bizonytalansággal a szerződésekben, ám ennek ellenére jelentős teret ad az alsóbb szintű bíróságoknak és a kormánynak a megállapodások módosítására.

Bizonytalan, hogy a hitelek mekkora részének leírására kényszerítik rá a bankokat. A Nomura becslése szerint ha vissza kell fizetniük a devizaárfolyamokkal kapcsolatos túlfizetéseket, akkor 200-200 millió eurós (60-90 milliárd forint) cechhel szembesülnek, ha azonban szélesebbre szabják a hitelelengedési kötelezettségeket, akkor ez az összeg felmehet 2-3 milliárd euróra (600-900 milliárd forint). Ez jóval meghaladná a portfolio.hu 379 milliárd forintos (1,23 milliárd euró) becslését - emlékeztet az FT.

Ketyeg

Aggaszthatja a bankokat, hogy a kormánypárt olyan jogszabállyal fenyegetőzik, amely visszamenőleges hatállyal kötelezné a pénzintézeteket az árfolyamrés visszafizetésére. Így értelmezi az FT Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető kijelentését, miszerint az adósoknak mindent vissza kell kapniuk, amit a bankok inkorrekt módon szedtek be tőlük.

A kérdés megoldása ugyanakkor kulcsfontosságú a magyar gazdaság szempontjából, ugyanis miután a magyar háztartások és vállalatok adósságának 60 százaléka devizahitel, az ország idei bruttó külső finanszírozási terhe nagyon magas, eléri a GDP 50 százalékát - derül ki a Rabobank nemrégiben megjelent jelentéséből. Ha szembe állítjuk az április végi 49 milliárd dollárnyi devizatartalékot a 15 milliárd dollárnyi esedékes devizában ketyegő jelzáloghitellel, akkor megállapíthatjuk, hogy Magyarország erősen sérülékeny, nagy bajba kerülhet a globális finanszírozási környezet romlása esetén.