Továbbra sem várható, hogy enyhülne a hazai inflációt érő élelmiszerár-sokkok sorozata: a tavaly nyáron megindult folyamat idén júniusig szinte biztosan kitart, hiszen akkor ismerjük meg az első idei terméseredményeket. A kezdetben csak a feldolgozatlan élelmiszereket érintő drágulás - a búza kilogrammja egyetlen év alatt a 2,5-szeresére drágult - már jócskán átgyűrűzött a feldolgozott élelmiszerek áraiba is. Utóbbiak közül például a liszt majdnem a kétszeresére drágult már, ráadásul itt még korántsem beszélhetünk a folyamat lassulásáról.

A sok csapadék a felelős


A nyers élelmiszerek drágulása tavaly júniusban jelent meg először. Májusban különösen sok eső esett, ami az ár- és belvizek miatt rontott a terméseredményeken és ez megjelent a júniusi statisztikákban. A nyár első hónapjában ugyan jellemzően csökkennek az élelmiszerárak májushoz képest, ám a termékcsoport 2010-ben 0,8 százalékkal drágult a szezonális termékek miatt, ezen belül is a burgonya és a gyümölcsök hajtották fel az árakat. Júliusban ez fokozódott, ráadásul a világpiacon ekkor kezdtek rallyba a gabonaárak, amiben közrejátszott az oroszországi szárazság és a tűzvészek is.


Az augusztus ugyanakkor meglepetést okozott, elmaradt a várt drágulás, bár tény, hogy
az árcsökkenés kisebb volt a megszokottnál. A feldolgozott termékekben ekkor még nem jelent meg a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása. Ennek oka - például a sertéshús esetében - hogy a válság eleje óta tapasztalt árcsökkenés még mindig kitart és a kereslet elégtelensége ellensúlyozni tudja az átgyűrűzést - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Mináry Borbála, a KSH szakértője.


Ezt követően a szeptember is hasonlóan alakult, ám a félelmek októberben beigazolódtak: sokkal erősebben jelentkezett az élelmiszerek árnyomása és ekkor már megjelent a feldolgozott cikkek - főként a liszt és az étolaj - áraiban is a nyers termékek drágulása. Az év utolsó hónapjai hasonlóan alakultak, idén januárban viszont elmaradt a várt drágulás, aminek oka, hogy nem folytatódott a feldolgozott termékek áraiba való begyűrűződés. Ennek hátterében egyelőre nem tudni, mi áll, és következtetéseket sem érdemes ebből levonni a következő hónapokat illetően - véli a KSH szakértője.



Támpont lehet a 2007-es drágulás


De ha a korábbi évek tapasztalatai alapján akarunk következtetni a következő hónapokra, akkor a 2007/2008-as év jó támpontnak bizonyulhat. Négy éve szintén világméretű drágulás volt, ami párosult a hazai mezőgazdaság rosszabb eredményeivel. Az őszi hónapok hasonlóan alakultak, 2008 januárja meg hajszálpontosan megegyezett az idei adattal. A tavaszi adatok részben belesimultak, részben meghaladták az átlagot 2008-ban, májusban pedig jelentős drágulás volt, ami jellemző a primőrök megjelenése miatt. Nyárig nem is várható meglepetés, ám amint lesz információnk az új terméseredményekről, az nagyban befolyásolhatja az árak alakulását is - mondta Mináry.


Azonban több olyan tényező van, ami ezt a gondolatmenetet felboríthatja - figyelmeztet a KSH szakértője. Az üzemanyagok drágulása a szállítási költségeken keresztül befolyásolhatja az élelmiszerek árait, valamint arról sem szabad elfeledkezni, hogy tavaly az év második felében az energiaárakra kiszabott moratórium is kordában tartotta a drágulást. Valamint fontos tényezőként jelentkezik a kiskereskedelmi szektorra kivetett válságadó: a januári inflációs számok alapján úgy tűnik, hogy nem hárították át a terhet a fogyasztókra, ám ez az egy havi adat nem elég ennek a megítélésére.


Nem kerülhető el a további áremelés


A gabonaárakról nehéz pontosat mondani, hiszen a termelők egyénileg szabják meg azt, ám az tény, hogy rekordmagasságokban járnak az árak - mondta lapunk kérdésére Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Eddig is több hullámban drágult a búza, a liszt és a takarmány, és most február végén, március elején egy újabb emelés várható. A januári búza és a kukorica drágulás biztos, hogy megjelenik a liszt árában, a takarmány árak pedig szintén emelés előtt állnak - itt a mérték attól függ, hogy ki mikor vásárolt gabonát - érvelt a szakértő.


Jelenleg viszont lehetetlen megbecsülni, hogy meddig mehetnek az árak, de feltehetően júniusig semmi jóra nem számíthatunk: sok termelőnél várhatók még emelések, hiszen a már megvásárolt alapanyagok árait érvényesíteni kell. Ugyanakkor a lakosság ebből még keveset érzékelt - legalábbis így véli a Kopint-Tárki kutatója.




A finomliszt kilogrammjának feldolgozói értékesítési ára jelenleg már 100 forint felett jár, a szakértő szerint pedig biztos, hogy 110 forint felé is kerül, akár a 120 forint sem kizárt. A liszt fogyasztói ára jelenleg 160 forint felett található, a termelői árak alapján biztosnak vehető a további drágulás. Egy éve ilyenkor még csak 55-60 forint között járt a liszt termelői ára.


A takarmányárak esetén pedig sokat elárul az, hogy a válság által erősen sújtott és a legnehezebb helyzetben lévő hízósertés-ágazatban is 20 százalékos már a drágulás - mondta a főtitkár. A takarmánykukorica kilogrammonkénti ára február végén 56-57 forint körül állt, egy éve még csak 30 forintba került.