Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A 2009-ben létrejött Költségvetési Tanács politikai erejét ugyanaz adja, ami az ombudsmanokét is: a nyilvánosság - mondta Sólyom László köztársasági elnök, a "Független költségvetési intézmények" címmel Budapesten rendezett konferencián. Az államfő szerint a független költségvetési kontroll célja a hitelesség helyreállítása és az átláthatóság kikényszerítése, a fedezetlen adósság ugyanis a jövendő nemzedékek lehetőségei elé állít korlátot. A Költségvetési Tanács lényege a függetlenség, mégpedig a közvéleménytől, a társadalom többségi véleményétől, hangulatától, amit a politikusoktól a pártoktól, az országgyűléstől nehéz lenne megkövetelni - fogalmazott. Sólyom László kétféle megoldási lehetőséget említett Magyarországon a szükséges költségvetési kontroll bevezetése érdekében, mindkettő feltételezi a függetlenséget. A német modell szerint a szigorú költségvetési szabályokat alkotmányba foglalják, s a független ellenőrző testületet az alkotmánybíróság testesíti meg, amely vétójoggal bír. Az alkotmánybírósági kontroll mellett szólt a szigorú szankció, a költségvetési törvény megsemmisíthetősége is, amire a magyar költségvetés és költségvetési politika rossz állapotában igen nagy szükség lett volna. Az angolszász modell a költségvetési tanácsra bízza a költségvetés ellenőrzését, de vétójoggal nem ruházza fel - tette hozzá. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a kormány által 2007 őszén benyújtott alkotmánymódosítás, és a hozzá kapcsolódó törvényjavaslat nem kapta meg a kétharmados támogatást a parlamentben, sőt nem is jutott el a szavazásig. Véleménye szerint ennek több politikai oka volt, az azonban jól látszik, hogy sem a kormánypárti, sem az ellenzéki pártok nem támogatták, hogy a költségvetési tanács valóban önálló és keményebb hatáskörökkel rendelkező ellenőrző szerv legyen. A köztársasági elnök leszögezte: fontos eredmény, hogy a tanács 2009-ben elkezdhetett működni.