Sólyomban bíznak a munkaerő-kölcsönzők

Az országgyűlés által hétfő este elfogadott törvénymódosítás, amennyiben hatályba lép, gyakorlatilag a teljes munkaerőpiacot kinyitja a diákszövetkezetek előtt - véli Lóródi László munkaügyi jogász.
Domokos László, 2010. február 25. csütörtök, 14:45
Fotó:

A még 2009. decemberében, négypárti képviselői indítvány, amely a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt módosítja, hétfő este végül 190 igent, 128 nemet és 2 tartózkodó voksot kapott a ciklus utolsó ülésnapján.

A jogszabály elfogadása a munkaerő-kölcsönzők élénken tiltakoznak. A javaslat gyakorlatilag olyan atipikus foglalkozatási formát hoz létre, amely nem indokolt - jelentette ki ma Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke.

Abban bízik, hogy Sólyom László köztársasági elnök a törvénymódosítást nem írja alá, hanem politikai vagy alkotmányossági vétóval él. Az előbbi esetben a honatyáknak módjuk nyílna a kérdés alaposabb átgondolására és jobb szabályozás születhet, az utóbbi esetben pedig a jogalkotásai folyamat a kezdetektől indulhat újra.

Az elfogadott módosítás célja az volt, hogy egyrészt az iskolaszövetkezetek tagságának egyértelműen munkaviszony keretében foglalkoztatása gyakorlatilag szinte teljes mértékben kikerüljön a Munka törvénykönyve hatálya alól, másrészt ez a fajta foglalkoztatás ne legyen munkaerő-kölcsönzésnek minősíthető.

Az SZTMSZ szerint az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek igen jelentős része valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek - annak érdekében, hogy a kapcsolódó fenti járulékkedvezményt kihasználják - vállalkozási tevékenységnek állítják be. Ezt támasztja alá az OMMF utóbbi évekre vonatkozó ellenőrzési tapasztalata is, mely a hasonló tevékenységet jelentős számban minősítette jogosulatlan munkaerő-kölcsönzésnek.

A szövetség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a javaslat benyújtása előtt - annak ellenére, hogy ez jelenleg is jogszabály által előírt kötelezettség - megfelelő hatástanulmány nem készült, arról sem az érintett szakmai szervezetek jelentős részének, sem a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek véleményét nem kérdezték meg, sőt az illetékes minisztérium álláspontját sem vették figyelembe. A javaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács nem tárgyalta annak ellenére, hogy egyértelműen a munka világát jelentős mértékben érintő témáról van szó.

HOZZÁSZÓLÁSOK