Sorra bukják a pereket a devizahitelesek - hétfőn dönthet a Kúria

Az eddig lezárult devizahiteles-perek 90 százalékában a bankok nyertek, a vesztes ügyek többségében pedig a Kúriához fognak fordulni felülvizsgálati kérelemmel. A Kúrián úgy látják, a perek nem alkalmasak a társadalmi problémát jelentő devizahitel-gondok rendezésére. Hétfőn megszülethet a jogegységi döntés, de túlzott hatást nem érdemes tőle várni.
Napi.hu, 2013. november 7. csütörtök, 16:09
Fotó: Napi.hu

Hozzávetőlegesen 2500 devizahiteles és -lízinges per van folyamatban, ebből nagyjából 60 fejeződött be jogerősen, amiből összesen hatot vesztett el a pénzügyi intézmény, azaz a fennmaradó 90 százalékban a bíróságok a bankok javára hoztak döntést - mondta előadásában Korba Szabolcs, az OTP Bank Nyrt. lakossági jogi főosztályának vezetője a Lízingszövetség konferenciáján. Hozzátette: négy vesztes per esetében van arról tudomása, hogy a bankok a Kúriához fognak fordulni felülvizsgálati kérelemmel, mert meggyőződésük, hogy téves döntés született.

A szakember úgy látja, nem a szakmai felkészületlenség miatt hoznak a bankok számára hátrányos ítéletet a bírák, hanem azért, mert nem értik a devizahitelezés lényegét, oksági összefüggéseit. Bár eddig az ügyek tizedét bukták el a bankok, a köztudatban mégis az terjedt el, hogy egyre-másra veszítenek a bankok - tette hozzá Korba Szabolcs. Szerinte ez azért van így, mert ezeket az ügyeket úgy kommentálják a "felelőtlen emberek", hogy "szorul a hurok, ütött a bankok utolsó órája". Ezzel szemben - hangsúlyozta - a perekben a zászló a bankoknak áll.

Az OTP szakértője egyetértett azzal a kormányzati megállapítással, hogy a bírósági gyakorlat alaposabb megismerésére van szükség. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrégiben úgy fogalmazott, a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni. "A szakmai háttér ehhez rendelkezésre áll, gazdasági döntéseket nagyon gyorsan meg tudnánk hozni, de jogi megalapozottság nélkül nagyon veszélyes terepre tévednénk" - fogalmazott a miniszter. Utóbbi kitétel kapcsán az osztályvezető megjegyezte: a jogi helyzet tiszta.

A legfontosabb kérdések az OTP szakértője szerint
A devizahitelezés mögött deviza áll, ezt az MNB és a PSZÁF is kimondta már - emlékeztetett Korba Szabolcs. A devizakonverzió a devizahitelezés szükségképpeni eleme, a főszolgáltatás része, tehát pedig ennek az elemnek külön létalapját a Ptk. értelmében nem lehet vitatni.

Az egyoldalú szerződésmódosítás csak látszólag áll szemben a pacta sur servanda elvével - vélekedett a jogász, aki egy múlt heti bírósági ítéletet idézett, amely szerint "az egyoldalú szerződésmódosítás jog annak jogszabályi elismerése, hogy hosszabb távú jogviszonyokban szükség van olyan mechanizmusra, ami biztosítja azt, hogy szolgáltatás és ellenszolgáltatás valóban egyenértékű legyen, hogy a hosszútávú szerződés ideje alatt a szolgáltatás (kölcsön) és annak ellenértéke (törlesztés) között a szerződés megkötésekor kialakult értékegyensúly fennmaradjon." A szerződésben meg kell határozni, hogy milyen mértékű körülményváltozás milyen mértékű szerződési feltételváltozást, azaz praktikusan törlesztőrészlet-változást okoz, ám a Legfelsőbb Bíróság korábban korábban elismerte, hogy a változások mértékét nem lehet előre látni.
Korba elismerte, hogy a feltételrendszer lehetővé teszi azt, hogy a bank tisztességtelenül változtassa a feltételeket, de ezt szerinte a gyakorlatban a felügyeleti kontroll és a bank saját jól felfogott érdeke is kizárja.

Az árfolyamrésről a thm-szabályozás rendelkezik, kimondva, hogy a thm-számításakor az árfolyamrés mértékét egy adott időpontban alkalmazott vételi és eladási árfolyam alapján kell számítani. Miután a THM csak a banki termékek feltételeinek összehasonlítását szolgálja, épp ezért az árfolyamrés nem költségelem, annak mértékéből a fogyasztó nem vonhat le következtetéseket arról, hogyan fog alakulni a törlesztőrészlete.


Utóbbi megállapítással értett egyet Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője is. Korba Szabolcshoz hasonlóan szintén úgy vélte: a devizahitelek alapvetően társadalmi problémát jelentenek, nem pedig jogi és banki természetű gondot. Ebből fakadóan a perek zsákutcát jelentenek, hiszen egy társadalmi problémát nem lehet szerződésenként, egyesével, perekkel megoldani.

A bíróságok nem jelentik a kérdés megoldását

A szakember igyekezett hűtni a Kúria jövendő döntésével kapcsolatos várakozásokat is. Elmondta: jövő hétfőn ül össze a jogegységi tanács, amely aznap döntést is hozhat. Fel lehet mérni, milyen döntések születtek eddig, ám a bíróságoktól nem lehet elvárni a kérdés megoldását - hangsúlyozta. (A Kúria még kedden közölte, hogy a várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal. Ebből következően nyilvánvalóan nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, melyeket a sajtó ez ügyben a Kúrához intézett megkeresései tartalmaznak. Ezeket az igényeket is figyelembe véve azonban a Kúria Polgári Kollégiuma a közeljövőben fel kívánja mérni, hogy a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggésben hány per van az országban folyamatban, továbbá, hogy a jogerős ítéletek alapján eltérő joggyakorlat kialakulása megállapítható-e.)

Wellmann György kitért arra, hogy az érvénytelenség teljesen alkalmatlan jogi eszköz a devizahitel-perekben, mert ahhoz, hogy ezt alkalmazni lehessen, az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kellett volna fennálnia, miközben a devizahiteleseknek a futamidő alatt bekövetkezett árfolyamemelkedés fáj. A devizahitelesek rákaptak arra, hogy úgy indítanak érvénytelenségi pereket, hogy abban csak az érvénytelenség megállapítását kérik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bíró a felperesnek igazat adva megállapítaná az adott hitelszerződés érvénytelenségét, az adós hátradőlhetne, a törlesztőket nem is kellene tovább fizetnie, hiszen érvénytelen szerződés teljesítésére nem kötelezhető. Ez utóbbi fejleményben reménykedve történnek ezek a perindítások - húzta alá Wellmann.

Felkészültek a bírák vagy sem?

Wellmann vitatkozott ugyanakkor az OTP szakértőjének azon megállapításával, hogy a bírák minden esetben szakmailag a lehető legfelkészültebbek volnának. Példaként említette, hogy a bíróságok döntési gyakorlata nem egységes abban, hogy valójában forintkölcsönről volt-e szó, értékállandósági kikötéssel, vagy valós devizakölcsönökről. Van továbbá olyan álláspont is, amely azt vitatja, hogy történt-e valóságos konverzió, mert egy valódi devizakölcsön-szerződéshez a banknak külön devizaszámlát kellett volna nyitnia ügyfele számára, és az ott elhelyezett pénzből, az ügyfél külön kérésére kellene a szükséges összegeket forintra váltania. (Ennek kapcsán a jelek szerint az adott bíróságon is keveredik a devizakölcsön és a deviza alapú kölcsön fogalma, hiszen míg az előbbinél valóban minden tranzakció devizában történik, addig utóbbinál a folyósítás és a törlesztés forintban - a szerk.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2013.11.08 19:09

@janus: Ez, T. Úr, nem fog működni.

A kormányzat és a tőle teljesen független parlament már semmi ilyes lépést nem tesz.

A jogalkalmazó emg nem tehet.

Wishing well.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2013.11.08 19:08

@mettor: Ezt Wellmann úrnak címezze!

Amúgy visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk: ha a szerződés érvénytelen, akkor a bíróságnak joga és lehetősége is az, hoyg érvényessé nyilvánítsa. Függetlenül a kereseti kérelemtől.

Innentől szabad a választás!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

janus, 2013.11.08 13:45

T Urak!

Teljesen felesleges szócséplés folyik.

Vissza kell forintosítani minden deviza hitelest és úgy kiszámolni visszamenőleg, mintha forinton vette volna fel!!!!!!!!!!!
Utána fel kell tenni a kérdést a felvevőnek, ezt választja vagy az emelt törlesztést?Persze megkérdezni értette és elolvasta? Ha hülye és nem érti akkor egy "JOG-ÁSZ" elmagyarázná neki....

Amit választ felelősséggel, azt be kell hajtani rajta.
Persze ez igaz kell legyen azokra is akik visszafizették eddig a kár milyen könnyedséggel....
Itt beáll az egyensúly...
A forintban eladósodtak is megnyugodhatnak hogy politikai célok miatt de vágta el a torkukat az állami vezetés...
Ennyi...........a többi csak szájtépés és rizsa...persze a jogászok nélküli világban menne ez....akkor nem lehetne az egyszerű dolgokból végtelen bonyolultat csinálni....persze élhetnének egy látens munkából ilyen jól..a szép világ is meglenne...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mettor, 2013.11.08 13:12

@Blama: "az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kellett volna fennálnia, miközben a devizahiteleseknek a futamidő"

Na ezt hívják hálószaggató öngólnak.A szerződéskötéskor már fenn állt az érvénytelenségi ok,tehát jogosan mondják ki a bíróságok a semmisséget.Amikor a szerződés alá lett írva már nem felelt meg a jogszabályoknak.De ezt maga nem érti meg hónapok óta.Amúgy meg Wellmann milyen jogon állapít valótlanságot a hitelesekről.Attól hogy semmis a szerződés még el kell számolni a kölcsön kapott forinttal.Nem lehet hátradőlni és nem fizetni.Micsoda rágalmazás ez.Elolvasta már a Hpt.213§-at? Na ha igen, akkor mondja meg abból melyik pont alapján nem érvénytelen a szerződés.Mondom ha kívánja tudok biztosítani mellé szerződést is,de maga valószínűleg még a saját szemének sem hinne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2013.11.08 12:59

@mettor: Mettőr, elolvasta a szöveget?

Az így hangzik:

"Wellmann György kitért arra, hogy az érvénytelenség teljesen alkalmatlan jogi eszköz a devizahitel-perekben, mert ahhoz, hogy ezt alkalmazni lehessen, az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kellett volna fennálnia, miközben a devizahiteleseknek a futamidő alatt bekövetkezett árfolyamemelkedés fáj. A devizahitelesek rákaptak arra, hogy úgy indítanak érvénytelenségi pereket, hogy abban csak az érvénytelenség megállapítását kérik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bíró a felperesnek igazat adva megállapítaná az adott hitelszerződés érvénytelenségét, az adós hátradőlhetne, a törlesztőket nem is kellene tovább fizetnie, hiszen érvénytelen szerződés teljesítésére nem kötelezhető. Ez utóbbi fejleményben reménykedve történnek ezek a perindítások - húzta alá Wellmann."

Na, ha elolvasta, akkor szóljon arról, ki és mit vont kétségbe?

Én Wellmann szavait idéztem - azokat is, amelyek az érvénytelenség emgállapítása ellen szóltak -, Ön ezeket nem akarta meghallani.

Nem baj?

de baj.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html