Adósságrendezési eljárás indul a Heves Megyei Önkormányzatnál, ezt a Heves megyei bíróság rendelte el a budapesti HVL Invest Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft. kezdeményezésére, amely 280 millió forintot keres az önkormányzaton.

Az önkormányzati csőd jellemzően a kistelepülések sajátja, a kiváltó ok gyakran egy önkormányzati beruházás - például csatornázás - amelyhez felvett hiteleket később a település nem tudja rendezni. Az elmúlt hónapokban azonban egyre nagyobb települések kerülnek csőd-, vagy csődközeli helyzetbe, elég csak az esztergomi vagy a pest megyei önkormányzatra gondolni.

Kapcsolódó

Esztergom esete is tipikus, a város azt csinálta nagyban, mint a sok kicsi önkormányzat: felelőtlenül fejlesztett, ezzel párhuzamosan adósodott el. A csőd előtt ráadásul már olyan pénzügyi manőverekbe kezdett, amely már a büntetőjog területére tartozhatnak - ennyiben viszont már nem tipikus Esztergom esete. A helyzetet tovább ronthatja a nagyobb települések eladósodása, ugyanis gazdasági válság előtt kibocsátott önkormányzati (deviza)kötvények türelmi ideje lejárt - azok törlesztését az idén meg kell kezdeni, ám erre nincs minden érintett település felkészülve.

Kedden a Heves Megyei Önkormányzat elnöke, Szabó Róbert jelentette be közleményben, hogy a megye ellen önkormányzati csődeljárás indul, miután ezt kezdeményezte a HVL Invest, amely egy tíz éve lejárt (!) 280 millió forintos követelést keres az önkormányzaton. A megyei elnök szerint tavaly októberben, az önkormányzati választások idején az önkormányzat működési hitele meghaladta az 1,7 milliárd forintot, a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt csaknem hét és fél milliárd forint - tudósított az MTI. Heves megye volt az egyetlen, ahol nem Fideszes többségű volt a közgyűlés.

Bajban a megyék - de nem merik megszüntetni őket

Ennek ellenére nem Heves az egyetlen megye amely komoly problémákkal küszködik - elég csak az év elején Pest megyében kialakult helyzetre utalni, amikor is a megyei fenntartású oktatási és szociális intézményekben az élelmezést biztosító cég mondta fel a szerződést késedelmes fizetés miatt. Ekkor derült ki, hogy a megyei önkormányzat tavaly szeptember óta nem fizette ki a megyei fenntartású iskolákba kiszállított tankönyvek teljes ellenértékét sem.

Az önkormányzati rendszer finanszírozását szeretné a kormány átalakítani a küszöbön álló önkormányzati reformmal - amelynek koncepcióját nemrég hozták nyilvánosságra. Ebből kiderül, hogy a megyék a jövőben is megmaradnak - ha másnak nem, akkor dísznek - ugyanis helyi politikusokkal teli közgyűléseket a kormány most már nem meri megszüntetni. (Egy évvel ezelőtt még lehet, hogy ezt is elfogadta volna a Fidesz frakció, ám mire az önkormányzati törvény a parlament elé kerül, erre nincs esély.)

Pedig a megyei önkormányzatok gazdasági értelemben hasonlóan gyenge lábakon állnak mint a legkisebb települések. Bevételeik csekélyek - hisz iparűzési adó nem folyik be hozzájuk, az állami apanázson kívül a megyei illetékbevételekből részesedtek - ám gazdasági válság éveiben az ingatlanok értéke és forgalma megcsappant. Nem egy esetben fordult elő, hogy megyei földhivataloknak oly mértékben nem volt bevételük, hogy a beszállítói számlákat nem tudták kifizetni.

Miközben a bevételek csökkentek az intézményi kiadások fennmaradtak, hisz a megyék létezésnek egyetlen (látszat)tevékenysége, a szociális, oktatási és kulturális és egészségügyi intézmények fenntartása. A nyilvánosságra hozott önkormányzati koncepció azzal számol, hogy a megyei oktatási, szociális és egészségügyi intézmények kormányzati irányítás alá kerülnének, így a megyéknek megmaradna a múzeumok, színházak fenntartása. Egyes elképzelések szerint a megyék akár erősödnének is - azzal, hogy a területfejlesztési feladatokat megkapnák, ám a három verzióból csak egy forgatókönyv számol ezzel. A B és a C terv a megyék kiürítésével kalkulál - ám a közgyűléseket nem szüntetnék meg - igaz azok számát várhatóan csökkenteni fogják.

 

Eddig negyven önkormányzati csőd

Az elmúlt 15 évben összese 41 önkormányzat ellen indítottak 46 esetben adósságrendezési eljárást - vagyis köznapi értelemben csődeljárást - ami akár arra is utalhatna, hogy az önkormányzati rendszer finanszírozása stabil, hisz 3150 településből mindössze 41-et érintett. A működésképtelenség határán több száz önkormányzat vegetál, erre utal az "önhikis" támogatásban részesülő önkormányzatok nagy száma, ez az elmúlt években elérte a 1300-at, vagyis minden második település kapott kiegészítő állami támogatást likviditási gondjainak enyhítésére.

A csődeljárásig kevés önkormányzat jut el - igaz van amelyik ellen több is indult - derül ki a Belügyminisztérium összesítésből. Egy önkormányzat (Bakonszeg) esetében 3, három önkormányzat (Bátorliget, Nágocs, Sáta) esetében már 2 alkalommal is indult eljárás. A szaktárca tájékoztatása szerint jelenleg 12 eljárás van folyamatban (Nick, Tiszaderzs, Neszmély, Sáta, Nemesvid, Jásztelek, Magyardombegyház, Esztergom, Nagydobos, Ősi, Gelse, Tiszabő), vagyis jellemzően kistelepülések ellen indul eljárás - amit általában a képviselő testület önmaga kezdeményez.