Sorra dőltek ki a magyar erőművek - közel jártunk az összeomláshoz?

Januárban kritikus helyzetbe került a magyar árampiac, a sorozatos erőműleállások, az extrém hideg miatti fogyasztásnövekedés és a régiós piaci hatások miatt. Ugyan az ellátás korlátozásra nem került sor, az energiaárak extrém magas szintre ugrottak. Hasonló helyzetek a közeljövőben is kialakulhatnak.
Papp Zsolt, 2017. március 30. csütörtök, 18:02

Soha nem látott magasságba szöktek idén januárban az árampiaci árak Magyarországon. Január 11-én tartósan 150 euró/megawatt órás árak alakultak ki, de a magyar áramtőzsdén (HUPX) előfordult üzletkötés 300 eurós árfolyamon - szemben az előző évi átlagos 50 eurós árakkal szemben.

Január utolsó két hetére volt jellemzőek magas árak, ami miatt felvetődhet, hogy magas árak a kapacitások elégtelenségére utalnak. Az elmúlt két évben nem voltak ilyen árszint az energiatőzsdéken - igaz 2007-2008-ban ennél húzósabb árazás is előfordult. Régebben sokkal gyakoribbak voltak az azonnali kereskedésben az úgynevezett ártüskék - ezek nem okoztak gondot az energiarendszerben, csupán néhány órára megugrottak az árak - ismertette elemzésüket Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági  Kutatóközpont  (REKK) vezető kutatója.

Az extrém hideg miatt megugrott az energiaigény

Január 11-én Magyarországon 150 eurós árak alakultak ki, ezzel szemben a környező országokban 36-70 eurós árak voltak a jellemzőek. A magyarhoz hasonló árszint alakult ki a szerb és a horvát piacokon is, valamint más a balkáni államokban - Magyarország ugyanis energiapiaci szempontból ebbe a régióba sorolható.

A tartósan hideg időjárás e januári napokban az egész európai energiapiacot meghatározta, ezért a német piaci árak is drasztikusan emelkedtek - ez a magas fogyasztás mögött német szélerőművek termelésének jelentős visszaesése miatt alakult ki.

Ráadásul Magyarország energetikai régiójában (Horvátország és a balkáni országokban) 2017 január 11-én abszolút fogyasztási rekord alakult ki. A régióban e napon 17 ezer megawattnyi áramot fogyasztottak, ez 6,5 százalékkal (mintegy 1000 megawatt) magasabb a megszokottnál. A régióba érkező import kissé csökkent, miközben a határkeresztező kapacitásokat 100 százalékban kihasználták - ezért az energiaigényeket a tartalék erőművek bekapcsolásával kellett csak kielégíteni.

Sorra bedőltek a magyar erőművek

Magyarország három forrásból - Ausztria, Szlovákia és Ukrajna felől - tud olcsón elektromos áramot importálni. A nehéz napokban a kapacitásokat maximálisan kihasználták, ráadásul pont a vizsgált napon az osztrák irányból 200 megawattal csökkent a napi importlehetőség. Ilyen napi visszaesések nem extrém mértékűek, erre korábban is volt példa - mondta Mezősi András.

Nem csak az import, de a hazai erőművek egy része is kiesett a termelésből - részint előre tervezetten, illetve váratlanul. Nem tervezett módon leállt ugyanis a második legnagyobb magyar alaperőmű, a Mátrai Erőmű Zrt. teljes termelése - befagyott ugyanis a lignit a tárolókba -, ezzel párhuzamosan pedig Dunamenti Erőmű Zrt. viszonylag új gázblokkja is kiesett a termelésből - szintén műszaki okok miatt.

A két erőmű leállása összesen 1000 megawatt teljesítmény kiesését jelentette, miközben a fogyasztás 5-6 ezer megawatt között volt ekkor naponta, vagyis a fogyasztás ötödét kellett más forrásokból pótolni. A tartalékot jellemzően gázmotoros erőművek adják, ám ezek is csak 67,8 százalékos teljesítménnyel tudtak működni - mivel ezen erőművek eleve csak időszakos termelésre vannak berendezkedve. Hab a tortán, hogy a paksi atomerőmű egyik blokkja is leállt január 18-án pár napra - szerencsére ez már a januári 11-i árcsúcs után alakult ki.

A sorozatos leállások és a növekvő kereslet miatt január 11-én reggel nyolc órakor a HUPX-on 250 euróra szökött egy megawattóra áram ára, miközben  Ausztriában alig 34 euróba került.

Azonban a határon átívelő vezetékek már így is teljes mértékben foglaltak voltak, vagyis  a kereskedők nem tudták az árkülönbséget kihasználni.

A kiugró árak okai:

  • az extrém magas kereslet a hideg miatt
  • az alaperőművek és az olcsóbb gáztüzelési erőművek sorozatos kiesése
  • a határkeresztező kapacitások szűkössége.

Elmondható, hogy ahol nincs nagy likviditású áramtőzsde a piacok összekapcsolása mellett, ott nem működhet az áramkiegyenlítés, nem teljesen telített határkeresztező kapacitások mellett sem. Ez a probléma hangsúlyos a balkáni régióban, ezért szerencsés lenne, ha Magyarország vezető szerepet játszana egy likvid balkáni energiapiac kialakításban - foglalta össze a következtetéseiket Kaderják Péter, a REKK vezetője, az egykori Magyar Energia Hivatal volt főigazgatója.

Nyáron is kialakulhat kritikus helyzet?

A következő teleken is kialakulhat hasonló helyzet magyar piacon, hisz ilyen hideg időszak 3-4 évente megismétlődik a historikus adatok szerint. A magyar erőművi rendszerben voltak ugyan még beindítható tartalékok - így nem jelenthető, hogy kapacitáshiány alakult ki -, vagyis nem volt veszélyben az energiaellátás.

Az ilyen extrém magas árcsúcsoknak vannak előnyei is: mindez jelzés lehet ugyanis a piaci befektetők számára, hogy érdemes új erőművi kapacitásokat építeni - mondta Mezősi András.

Ugyanakkor a napi áramfogyasztási csúcsok egyre inkább a legmelegebb nyári napokra helyeződik át a felmelegedés és a légkondicionálók használata miatt. A növekvő keresletet nyáron viszont könnyebben tudják ellensúlyozni a teljes kapacitással termelő naperőművek. Ugyan az ilyen erőművek idehaza még csekély számmal vannak, de terjednek, miközben a német naperőmű-kapacitások meghatározóak és segítséget is jelenthetnek. Ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy nyáron a mostaninál súlyosabb következménnyel járhat egy hűtővízhiány például az atomerőművekben - amelyre az elmúlt években európai erőművekben volt már példa.

A megoldás a határkeresztező kapacitások növelése lenne. Így amennyiben már megépült volna a második magyar-szlovák vezeték, akkor az érdemi tartalékot biztosítana magyar energiapiacnak. Nem csak a termelői, de keresleti oldal is lehetne rugalmasabb, hogy fogyasztók piaci alapon legyenek hajlandóak fogyasztásukat korlátozni, amire vannak már példák külföldön - magyarázták a REKK kutatói.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Balt, 2017.05.30 08:55

@atombandi: Marhaságokat hordasz össze.
1. A "Csernobil-típusú" (RBMK) erőműveket nem exportálni a szovjetek, mellesleg az se lett volna feltétlenül "időzített bomba", ha nem kapcsolják ki szándékosan a vészüzemi biztonsági berendezéseket.
2. Annak idején Paks I. is megfelelt minden nemzetközi normáknak, a biztonsági fejlesztés állandó. Lásd: ALARA-elv.
3. A 2003-as paksi üzemzavar* a francia Areva és a Siemens lelkének szárad (* amely nem reaktorműködéssel kapcsolatos, ám az orosz technológiai utasítások megszegése következménye.)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Rodent, 2017.03.31 11:50

@atombandi: Mar megint kevered a toriumoseromuvet a fuzios eromuvel. Nem az elso alkalom, ideje lenne mar megtanulnod ;-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.03.31 11:20

@Rodent:
meg kiserleti eromuben sem sikerult tobb energiat kiszedni a toriumbol, mint amennyit beleraktak. marpedig a par 10 millio fokos plazmahoz kell nafta boven. nincs olyan, hogy van eszuk hozza vagy, barmikor megkerdezel egy a szakmaban igen benne levo szakembert azt fogja mondani, hogy 30 evre vagyunk a megvalositasrol. 30 eve is pont ennyit mondtak.

barmennyire is hiszed, ez nem egy valos lehetoseg, plane nem jelen helyzetben. a most epulo atomeromuvek is kiszolgaljak az embereket, mire abbol realitas lesz. ugyhogy az majd az unokainknak lesz valos alternativa, nekunk mar nem. abban biztos vagyok, hogy te nem fogod az autodat toriumos eromubol eloallitott energiaval feltolteni, nem is ertem ez egyaltaln hogyan kerulhet szoba...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Rodent, 2017.03.31 09:49

@Rodent: Nem "levegobu" hanem "vizbu", ha mar klasszikus :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Rodent, 2017.03.31 09:47

@atombandi: Azt azert ne felejtsd el, hogy az atomeromu se a levegobu veszi ki a zokszigent, szoval nyersanyag ahoz is kell. Es itt jon kepbe a torium. Ha van eszuk, akkor a kovetkezo atomeromuvuk mar toriumos lesz.
Vagy kitalalnak valamit az oket korulvevo oriasi mennyisegu vizenergia hasznositasara, mert az bizony nem fog elfogyni soha.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html