Súlyos a helyzet a vidéki Magyarországon - itt a kormány terve
Elkészült az önkormányzati rendszer koncepciója, amelyet az érdekszövetségek, a főváros és a parlamenti frakciók is megkaptak - mondta Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára. Az egyeztetések után várhatóan június második felében kerülhet kormány elé, az országgyűlés elé pedig augusztus-szeptemberen. Így a törvényt a tervek szerint az ősszel szavazzák majd meg.
Egyes elemek már látszanak az alaptörvényben is. Ennek fényében minden településnek joga lesz önkormányzatot működtetni. A következő választásokat követően négy helyett ötéves lesz egy helyhatósági ciklus. Az új törvénynek meg kell erősíteni az ellenőrzést vagyis a törvényességi felügyeletet. Emellett az önkormányzati kötelezettségvállalását, hitelvelvételét is szabályozni kell.
A koncepció maga leszögezi: strukturális, gazdasági és szervezeti problémák jellemzik a mostani rendszert. Az elaprózódottság nehezíti a működést mind pénzügyi mint fenntartási szempontból. Az önkormányzatok feladatköre mára kusza és átláthatatlan - egy jegyzőnek például több mint négyezer feladatköre van. Az adósságállomány folyamatos növekedése aggasztó, amely bár a GDP öt százalékát teszi csak ki, ám az önkormányzatok büdzséjéhez mérve ez sok.
A koncepció áttekintette az önkormányzatok feladatkörét - oktatástól a tűzoltásig. Településtípusonként veszik sorra, milyen feladatokat kell ellátnia a fővárosnak, a megyei jogú, járási jogú városoknak és a teleüléseknek. A jövőben létrejövő járásoknak teljesen le kell fedniük a közigazgatási rendszert. Az önkormányzatoknak - főleg a megyeieknek - területfejlesztést
az önkormányzati finanszírozási rendszernek függetlennek kell lennie a személyi jövedelemadó bevételtől. A visszaosztás feladat orientált lesz. A helyi adóztatás megmarad az önkormányzati koordináció szintjén. Új adókat is kivethetnek. A sok adót beszedő önkormányzatoknak ugyanakkor területfejlesztésre és működésre is juttatniuk kell a szegényebbeknek.
Át kell dolgozni az adósságkezelést, eddig 47 önkormányzat került csődbe, ám ennél súlyosabb a helyzet. Az új rendszer első szakasza az adósság rendezése a testület jogköreinek megtartásával. Ám ha ez nem hoz megoldást, a felszámolási eljárásokhoz hasonlóan külső személyhez kerül a rendezés. Ha ma felelőtlenül csődhelyzetbe juttatnak döntéshozók egy helyhatóságot, nem jár szankcióval. A tervek szerint az ilyen testületi tagok, polgármesterek nem indulhatnak a következő választások.
Az ellenőrzés mikéntjére nem ad egyelőre választ a koncepció, lehet itt szó a kincstár, a számvevőszék feladatainak szigorítása vagy új testület felállítása is. Az átláthatóságot javítaná, hogy polgármester nem lehet parlamenti képviselő, s viszont. Bizonyos településméret alatt meg kellene fontolni, hogy ne lehessen főállású a polgármester.
Röviden
2018. október 18.
TrombiJoe, 2011.05.18 19:17
Megállapodik a miniszter, hogy előlegezze meg a tűzoltók pénzét a város. Azután, amikor a Alkotmánybíróság elmeszeli a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítását,nincs pénz, ebből akartuk...lehet nekik sorbanállni:AB ellenére, a jelenlegi alkotmány módosításával legalizálják a pénz lenyúlását, a tűzoltók "érdeke" is ez! És még hány ilyen elkötelezettséget vállalnak a még meg nem szerzett pénzre?