Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyar gazdaság lassul, az eurózóna az idén recesszióba kerül, a német gazdaságtól pedig a tavalyi 3százalék után még 0,7 százalékos növekedés várható. A GKI arra számít, hogy Görögországban nem piaci, hanem az unió által vezényelt csőd következhet be. Az EU-ban jelentős változások érlelődnek, elmozdul egy uniós szintű gazdaságpolitikai irányítás irányába - mondta Vértes András, a GKI elnöke cég legújabb konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatóján. A változások legfontosabb momentuma bankunió előkészítése, amihez európai szintű föderális bankrendszert és felügyeletet építenek fel.

Magyarországon ezzel szemben helyzet változatlan: jogbizonytalanság, kiszámíthatatlanság és a hibás gazdaságpolitika egyvelegeként recesszió és Európától való elszigetelődés folytatódik. Az első negyedéves 1,5 százalékos GDP-csökkenése "kiugróan pocsék" Európában, a pénzügyi mutatókat tekintve is a magyar gazdaság a produkált a leggyengébben. A GKI elemzője szerint a 2010 óta hatalmon levő kormánynak mindmáig nincs világos gazdaságpolitikája, az érvényesített gazdaságpolitika megbukott. A költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása az egyetlen gazdaságpolitikai cél , mit a kormány tartani tud.

Minden gazdasági szereplő az elérhetőnél jelentősen magasabb kamatszínvonalon finanszírozza az adósságát, ami éves szinten száz milliárd forintos kárt okoz. A GKI szerint mára már a középtávú növekedési lehetőségeit is felélte gazdaság.

A GKI szerint idén sem lesz IMF-megállapodás, nyilvánvaló, hogy a kormány nem akaja ezt, egyedül akar döntéseket hozni - mondta Vértes András. Egy esetben lehetséges az IMF megállapodás, ha arra a piaci folyamatok mégis rákényszeríti a kormányt. Egy IMF-megállapodás esetén pedig csak további megszorításokkal tartható a költségvetési pályája, így folytatódik a magyar gazdaság nemzetközi leértékelődése, ami súlyos szociális és társadalmi következményekkel fenyeget.

A költségvetésben újra megszorító politikát folytat a kormány 2012-13-ban a 2011-es lazítás után. Ha ez utóbbi nem következett volna be jóval kisebb áldozatokkal kikerült volna Magyarország a túlzott deficit eljárás alól. Idén a GDP 2,5 százalékára rúgó deficit is összejöhet, de jövőre is teljesíthető 3 százalékos hiánycél - erőltetett adóztatással. Az államadósság csökkenő pályára kerül, de meg sem közelíti az adósságcsökkenés mértéke a GDP 10 százalékára rúgó magánpénztári vagyont. A gyenge forint ellenére alig nő az export és a kiviteli többlet, pedig az iskolapélda szerint a gyenge hazai devizának épp ezt kellene serkentenie. Ugyanakkor a jelenlegi eladósodottság melletti forintgyengülés káros következményei sokkal erőteljesebbek, mint az exportösztönző hatása.

A reálkeresetek és a reáljövedelmek az idén 3 százalékkal, a közszférában - a közfoglalkoztatás nélkül - 7 százalékkal csökkennek a GKI prognózisa szerint. Bővül a szürkegazdaság, a minimálbéremelés kikerülése miatt terjed a részmunkaidősnek álcázott teljes munkaidős foglalkozás. A beruházások további 4 százalékkal, a beruházási ráta a GDP 16,3 százalékára csökken, ami a harmadik legrosszabb mutató Európában. A várakozások, az üzleti klíma kedvezőtlen, a tőke és képzett munkaerő kifelé szivárog az országból - hangzott el a tájékoztatón.

Így a GDP az idén 1,5 százalékkal csökken: egyedül az iparban várható növekedés, mégpedig éves átlagban 2,5 százalékos. Az építőiparban az évek óta tartó zuhanás után újabb 5 százalékos visszaesés várható. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után némi csökkenés valószínű. A szolgáltató ágazatok közül várhatóan csak az infokommunikációs szektor teljesítménye bővül kissé - a telefonadó azonban ezt is bizonytalanná teszi -, a többié csökken.

A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékos csökkenése a lakosság jövedelmek szűkülésének következménye. A vásárolt termékek és szolgáltatások rovására felértékelődik a háztartások önellátása és a szürke gazdaság. A pénzügyi szektor túladóztatása az egész gazdaság fejlődési képességét visszafogja, így GDP-növekedésre az idei utolsó negyedévben sincs esély.

A foglalkoztattak száma 2012-ben közel stagnál, kissé mérséklődik. Ezt is csak a közmunka jelentős kiterjesztésével lehet elérni, enélkül 2 százalék körüli lenne a csökkenés. A munkanélküliségi ráta legjobb esetben stagnál, a tavalyi átlaghoz hasonlóan 11 százalék körüli lesz. Az adóemelések több mint 2 százalékponttal növelték a drágulás ütemét. Kormányzati döntésen alapul a bérköltségek erőltetett emelkedése, ez költségoldali inflációs nyomást fejt ki. A gyenge forintnak is van inflációs hatása. Éves átlagban 5,7 százalékos, az év végén 5,5 százalék körüli áremelkedés várható.

A következő években 4-5 százalék közötti éves infláció várható Magyarországon, tartósan magasabb, mint a régióban. A GKI 2012-ben, éves átlagban, jelentős ingadozások mellett 295 forint körüli euróárfolyamra és az év végén is 7 százalékos, esetleg 6,75 százalékos alapkamatra számít. A finanszírozási problémák viharos kiéleződése esetén az alapkamat jelentős, átmeneti emelését sem lehet kizárni a prognózis szerint.

GKI prognózisa 2012-re, változás százalék
20082009201020112012
GDP termelés0,9-6,81,31,6-1,5
Mezőgazdaság51,6-14,9-16,327,2-5
Ipar-3,7-14,913,45,72
Építőipar-8,8-3,7-8,9-7,8-5
Kereskedelem0,2-16,8-1,6-0,4-2,5
Információ, kommunikáció313,14,82,21
Pénzügyi szolgáltatások-2,30,5-4,3-6,7-7
Ingatlanügyek-0,12,50,2-1,6-3
GDP belföldi felhasználás0,7-10,5-0,5-0,6-4
Egyéni fogyasztás-0,2-5,2-0,5-0,6-4
Beruházás2,9-11-9,7-5,5-4
Külkereskedelem
Export4,2-12,716,810,24
Import4,3-17,1156,92
Infláció6,14,24,93,95,7
Folyó fiz. mérleg és tőkemérleg együtt
milliárd euró-6,812,93,63,5
a GDP százalékában-6,41,133,73,7
Munkanélküliségi ráta7,81011,21111
Államháztartás (ESA) hiánya a GDP százalékában-3,8-4,4-4,24,2-2,5
Forrás: GKI