Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
A magyar gazdaság lassul, az eurózóna az idén recesszióba kerül, a német gazdaságtól pedig a tavalyi 3százalék után még 0,7 százalékos növekedés várható. A GKI arra számít, hogy Görögországban nem piaci, hanem az unió által vezényelt csőd következhet be. Az EU-ban jelentős változások érlelődnek, elmozdul egy uniós szintű gazdaságpolitikai irányítás irányába - mondta Vértes András, a GKI elnöke cég legújabb konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatóján. A változások legfontosabb momentuma bankunió előkészítése, amihez európai szintű föderális bankrendszert és felügyeletet építenek fel.
Magyarországon ezzel szemben helyzet változatlan: jogbizonytalanság, kiszámíthatatlanság és a hibás gazdaságpolitika egyvelegeként recesszió és Európától való elszigetelődés folytatódik. Az első negyedéves 1,5 százalékos GDP-csökkenése "kiugróan pocsék" Európában, a pénzügyi mutatókat tekintve is a magyar gazdaság a produkált a leggyengébben. A GKI elemzője szerint a 2010 óta hatalmon levő kormánynak mindmáig nincs világos gazdaságpolitikája, az érvényesített gazdaságpolitika megbukott. A költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása az egyetlen gazdaságpolitikai cél , mit a kormány tartani tud.
Minden gazdasági szereplő az elérhetőnél jelentősen magasabb kamatszínvonalon finanszírozza az adósságát, ami éves szinten száz milliárd forintos kárt okoz. A GKI szerint mára már a középtávú növekedési lehetőségeit is felélte gazdaság.
A költségvetésben újra megszorító politikát folytat a kormány 2012-13-ban a 2011-es lazítás után. Ha ez utóbbi nem következett volna be jóval kisebb áldozatokkal kikerült volna Magyarország a túlzott deficit eljárás alól. Idén a GDP 2,5 százalékára rúgó deficit is összejöhet, de jövőre is teljesíthető 3 százalékos hiánycél - erőltetett adóztatással. Az államadósság csökkenő pályára kerül, de meg sem közelíti az adósságcsökkenés mértéke a GDP 10 százalékára rúgó magánpénztári vagyont. A gyenge forint ellenére alig nő az export és a kiviteli többlet, pedig az iskolapélda szerint a gyenge hazai devizának épp ezt kellene serkentenie. Ugyanakkor a jelenlegi eladósodottság melletti forintgyengülés káros következményei sokkal erőteljesebbek, mint az exportösztönző hatása.
A reálkeresetek és a reáljövedelmek az idén 3 százalékkal, a közszférában - a közfoglalkoztatás nélkül - 7 százalékkal csökkennek a GKI prognózisa szerint. Bővül a szürkegazdaság, a minimálbéremelés kikerülése miatt terjed a részmunkaidősnek álcázott teljes munkaidős foglalkozás. A beruházások további 4 százalékkal, a beruházási ráta a GDP 16,3 százalékára csökken, ami a harmadik legrosszabb mutató Európában. A várakozások, az üzleti klíma kedvezőtlen, a tőke és képzett munkaerő kifelé szivárog az országból - hangzott el a tájékoztatón.
Így a GDP az idén 1,5 százalékkal csökken: egyedül az iparban várható növekedés, mégpedig éves átlagban 2,5 százalékos. Az építőiparban az évek óta tartó zuhanás után újabb 5 százalékos visszaesés várható. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után némi csökkenés valószínű. A szolgáltató ágazatok közül várhatóan csak az infokommunikációs szektor teljesítménye bővül kissé - a telefonadó azonban ezt is bizonytalanná teszi -, a többié csökken.
A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékos csökkenése a lakosság jövedelmek szűkülésének következménye. A vásárolt termékek és szolgáltatások rovására felértékelődik a háztartások önellátása és a szürke gazdaság. A pénzügyi szektor túladóztatása az egész gazdaság fejlődési képességét visszafogja, így GDP-növekedésre az idei utolsó negyedévben sincs esély.
A foglalkoztattak száma 2012-ben közel stagnál, kissé mérséklődik. Ezt is csak a közmunka jelentős kiterjesztésével lehet elérni, enélkül 2 százalék körüli lenne a csökkenés. A munkanélküliségi ráta legjobb esetben stagnál, a tavalyi átlaghoz hasonlóan 11 százalék körüli lesz. Az adóemelések több mint 2 százalékponttal növelték a drágulás ütemét. Kormányzati döntésen alapul a bérköltségek erőltetett emelkedése, ez költségoldali inflációs nyomást fejt ki. A gyenge forintnak is van inflációs hatása. Éves átlagban 5,7 százalékos, az év végén 5,5 százalék körüli áremelkedés várható.
A következő években 4-5 százalék közötti éves infláció várható Magyarországon, tartósan magasabb, mint a régióban. A GKI 2012-ben, éves átlagban, jelentős ingadozások mellett 295 forint körüli euróárfolyamra és az év végén is 7 százalékos, esetleg 6,75 százalékos alapkamatra számít. A finanszírozási problémák viharos kiéleződése esetén az alapkamat jelentős, átmeneti emelését sem lehet kizárni a prognózis szerint.
2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | |
GDP termelés | 0,9 | -6,8 | 1,3 | 1,6 | -1,5 |
Mezőgazdaság | 51,6 | -14,9 | -16,3 | 27,2 | -5 |
Ipar | -3,7 | -14,9 | 13,4 | 5,7 | 2 |
Építőipar | -8,8 | -3,7 | -8,9 | -7,8 | -5 |
Kereskedelem | 0,2 | -16,8 | -1,6 | -0,4 | -2,5 |
Információ, kommunikáció | 3 | 13,1 | 4,8 | 2,2 | 1 |
Pénzügyi szolgáltatások | -2,3 | 0,5 | -4,3 | -6,7 | -7 |
Ingatlanügyek | -0,1 | 2,5 | 0,2 | -1,6 | -3 |
GDP belföldi felhasználás | 0,7 | -10,5 | -0,5 | -0,6 | -4 |
Egyéni fogyasztás | -0,2 | -5,2 | -0,5 | -0,6 | -4 |
Beruházás | 2,9 | -11 | -9,7 | -5,5 | -4 |
Külkereskedelem | |||||
Export | 4,2 | -12,7 | 16,8 | 10,2 | 4 |
Import | 4,3 | -17,1 | 15 | 6,9 | 2 |
Infláció | 6,1 | 4,2 | 4,9 | 3,9 | 5,7 |
Folyó fiz. mérleg és tőkemérleg együtt | |||||
milliárd euró | -6,8 | 1 | 2,9 | 3,6 | 3,5 |
a GDP százalékában | -6,4 | 1,1 | 3 | 3,7 | 3,7 |
Munkanélküliségi ráta | 7,8 | 10 | 11,2 | 11 | 11 |
Államháztartás (ESA) hiánya a GDP százalékában | -3,8 | -4,4 | -4,2 | 4,2 | -2,5 |
Forrás: GKI |