A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Szavai szerint a gyártók önköltség-növekedését a legtöbb ágazatban csak két számjegyű idei átadásiár-növeléssel lehetne ellensúlyozni. A vásárlóerő további csökkenésével kapcsolatos negatív várakozások és az ezekkel kapcsolatos kiskereskedelmi ellenállás bármiféle áremeléssel szemben azonban tovább nehezíti a feldolgozók valós költségeinek elismertetését. Amennyiben a kiskereskedelmi láncokkal most nagyon nehézkesen zajló tárgyalások nem vezetnek eredményre, jelentősen növekedhet a csődveszély az ágazatban, mivel a cégek többségének nincsenek érdemi, az esetleges veszteségek finanszírozására fordítható tartaléka − mondta Éder. Ráadásul egyre nehezebb az ágazat cégeinek a kereskedelmi banki vagy az állami kamattámogatott hitelekhez való hozzáférés feltételeit teljesíteni, tovább szigorodtak a hitelbírálati előírások. Az ágazat jelenlegi jövedelmezősége mellett az állami hitellehetőségek sem elérhetőek a többség számára − tette hozzá az elnök.

Elsősorban a legálisan működő, belföldre termelő kis- és középvállalkozások kerülhetnek veszélybe, mivel 2013-ban egyedül az exportpiacokon való sikeres szereplés adhat reményt az élelmiszer-ipari vállalkozások egy részének arra, hogy növekedéssel számolhassanak. A belföldi piacokon, a meghatározó termékpályákon azonban a vásárlóerő visszaesése és a növekvő önköltségek miatt tovább erősödhet a feketekereskedelem − mondja Éder Tamás. Szerinte a normális piaci versenyt erősen torzítja az állami beavatkozás jellege: az, hogy míg a feketekereskedelem ellen érdemi, "horizontális jellegű" intézkedéssel − mint akár az áfacsökkentés − nem lép fel, addig a nehéz gazdasági helyzetbe került cégek esetében egyedi válságkezelő lépéseket tesz. Ez ráadásul dominóeffektust indíthat el, hisz több helyen felvetődhet az igény − például a Friesland debreceni üzembezárása kapcsán −, hogy az önkormányzat bevonásával oldják meg a problémákat. Az ilyen típusú állami szerepvállalás a transzparens csatornákon működő vállalkozások gazdasági érdekeit súlyosan sérti, csökkenti a magyar élelmiszeripar legális szereplőinek eredménytermelő képességét, érdemben csökkenti a tőkebevonás, így a fejlesztések lehetőségét − mondja Éder Tamás. Szavai szerint a vállalkozások egyelőre kivárnak, mérlegelik az állami beavatkozás következményeit, a jogi lehetőségeket.

A vállalkozások helyzetét nehezíti az is, hogy az alapanyag drágulása mellett egyéb jelentős költségnövekedéssel is számolniuk kell. A minimálbér-emelés hatásairól egyelőre még nincs az ágazat egészére vonatkozó összegzés, de várhatóan még az ígért fél évre szóló állami támogatás − a hozzáférés részleteit még nem ismerik a cégek − ellenére is súlyos problémákat okoz gyakorlatilag mindegyik élelmiszer-ipari ágazatban. A lakossági rezsicsökkentés hatására vélhetően emelkedő vállalati energiatarifák pedig várhatóan a gyengébb alkupozícióval bíró kisvállalkozásoknak fájnak majd a leginkább. A népegészségügyi költségekhez való adó jellegű hozzájárulás több ágazat belföldre termelő cégeinek továbbra is komoly versenyhátrányt jelent, ami a fejlesztések, beruházások elmaradásával jár.