A Magyar Telekom számára 2-4, és az OTP Banknak nagyjából plusz 10 milliárd forint adóterhet jelentenek a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által hétfő délelőtt bejelentett újabb intézkedések - áll az Equilor értékelésében. (A brókercég elsőre a Telekom kapcsán is tízmilliárdos terhet valószínűsített, ám ezt később korrigálták. A szerk.) A Telekom esetében tarifaemelés várható, de az is valószínű, hogy a megemelt adó nagy többségét az OTP is áthárítja majd az ügyfelekre. A Mol 2011-ben 102 milliárd forint bányajáradékot fizetett a költségvetésbe, azaz így lapunk számításai szerint az olajtársaságnál is tízmilliárdos nagyságrendű lehet a pluszteher.

Az OTP esetében a tízmilliárdos pluszteherrel szemben a 2012-es 122 milliárd forint csoportszintű profit áll, míg a Telekomnál jóval kisebb, 35 milliárdos a profit. Ebből adódóan a negatív tőzsdei következmények súlya is eltérő: az OTP-nél közel sem olyan jelentős, mint a Magyar Telekom esetében.

Még súlyosabbak lehetnek a következmények

Egyelőre még nincs veszélyben a Telekom-papír MSCI tagsága, de érdemes szorosan követni az eseményeket - hívja fel a figyelmet az Equilor. Ha ugyanis 330-340 forint (részvényenként 1,518 dollár) közelébe esik az árfolyam július utolsó 10 kereskedési napjában, akkor kikerülhet a Telekom az MSCI Magyarország indexből, és így a feltörekvő piaci indexből is. Ez pedig akár a teljes MSCI Magyarország index megszűnéséhez vezethet, hiszen a Richter tavaly novemberi távozása miatt csak két részvény maradna bent, a szabályok szerint így viszont nem működhet ország index. Így tehát az OTP és a Mol is kiesne a feltörekvő piaci indexből a legrosszabb szcenárió szerint.

Ezt megelőzően David Aserkoff, a JPMorgan régiós részvénystratégája a Napi Gazdaságnak adott interjúban azt mondta: hosszú ideig fennmaradhatnak a magyar válságadók, hiszen a kormány nem fog lemondani erről a bevételforrásról, ugyanis Magyarország nehéz helyzetben van, a költségvetést rendben kell tartani, az adósság pedig továbbra is magas. Az adóemeléssel érintett OTP kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy az OTP elmúlt években mutatott gyengélkedése elsősorban a kormányzati politikának, nem pedig a menedzsment képességeinek volt köszönhető, így a szakember bízik a cég vezetésében, hogy az meg fogja találni a jó áron kínálkozó lehetőségeket.

Jön a választások előtti osztogatás?

Az intézkedésekre a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint ráadásul nem is lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekehez viszonyítva. Ez annak ellenére van így, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.

Erre kellhet a pénz - vélemény

Szerkesztőségünk véleménye szerint a kormány a mostani költségvetési csomagjával vélhetően jövő évi választások előtti lazításnak próbál megágyazni. Mint ismert, az első Varga-csomag részeként már zároltak 93 milliárd forintot az idei költségvetésből, a mostani intézkedések további 100 milliárd forinttal növelhetik a bevételeket.

A kormányfő a nyárra ígéri a "demográfiai-programját, ősztől - vagy legkésőbb januártól - pedagógusok béremelését tervezi az oktatási kormányzat, amely éves szinten 74 milliárdos kiadással járt volna - ha azt az eredeti tervek szerint januártól bevezették volna. A kormány agytrösztjeként működő Századvég Gazdaságkutató Zrt. pedig már hónapokkal ezelőtt felvetette egy 13. havi nyugdíj kifizetését - mondván ez plusz keresletet gerjeszthet a gazdaságban.

Suppan Gergely szerint az eredeti hiányterv potlólagos intézkedések nélkül is teljesíthetó lett volna, ezért várakozása szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolásokat az év második felében akár fel is oldhatják, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet. A most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás (edp) megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője szerint a piac már valamelyest számított a tranzakciós illeték megemelésére, mivel eddig láthatóan nem folytak be az abból a kormány által várt költségvetési bevételek. A szakértő az MTI-nek kifejtette, hogy a kabinet 300 milliárd forintot vár az illetékből, amiből a Magyar Államkincstárnak 80 milliárd forintot kell teljesítenie. Utóbbi teljesüléséről nincsenek adatok, de ez a rész várhatóan befolyik, a maradék 220 milliárd forintból azonban eddig az időarányosnak kevesebb mint a fele folyt be a büdzsébe. Úgy vélte, az illeték emelése már közelebb visz a bevételi terv teljesítéséhez.

A szakértő a csomag korai időzítését meglepőnek nevezte, ő csak augusztusra várt hasonló intézkedéseket, ugyanakkor mivel két komoly bevételi tételnél - e-útdíj, pénztárgépek online összeköttetése - már "elcsúszás van", indokoltak a lépések.
Tóth Gergely szerint a tranzakciós illeték emelése elsősorban a lakosságot érinti, míg a megnövelt távközlési adót a piaci verseny miatt nehezebb áthárítani. A távközlési adó emelését az elemző szerint nem indokolja semmi, mivel az ebből eredetileg idénre várt 44 milliárd forintos bevétel jól tervezhető, fix. A telekomadó emelésének köszönhetően Tóth Gergely szerint további 15-20 milliárd forint folyhat be a büdzsébe 2013-ban.

A hétfőn bejelentett intézkedésekkel a kormány azt bizonyíthatja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés után is költségvetési szigor lesz Magyarországon, és nem lesz választási költségvetés - emelte ki Tóth. Hozzáfűzte: az intézkedéseket az is indokolhatja, az idei költségvetést 5,2 százalékos inflációval tervezték, míg a tényleges szám 2,5 százalék körül lehet, ami bevételi oldalon csúszást okozhat, főként az áfa- és a jövedéki adó bevételekben.