Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
Csigaprogram névvel illette a kormány konvergenciaprogramját az ING Bank vezető elemzője. Barcza György szerint a tervek a legkevésbé sem ambíciózusak, csak két évre - 2007-re és 2008-ra - tekinthetők megalapozottnak, a következő két esztendőre pedig nyitva hagyják az utat a választásokra való felkészülésre. Ez utóbbi annyiban örvendetes, hogy nem kell egyszerre megfelelni kreatív könyveléssel megfelelni a konvergenciaprogramnak, valójában pedig választási büdzsét alkotni, vagyis lehet a politikai céloknak nyíltan alárendelni a költségvetést - vélte a szakember. Szerinte gazdaságfilozófiát nem lehet felfedezni a program mögött azon túl, hogy megtalálható benne az örvendetes, rövid távú egyensúlyteremtési szándék.
Hitelesség pro és kontra
Barcza kiemelte: miközben a kormány nemrégiben még hitet tett a 9,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mellett, a konvergenciaprogram már 10 százalék feletti idei deficitről szól. "Milyen az a költségvetési tervezés, ami fél évre előre nem tudja megmondani, mekkora lesz a hiány? Ezek után milyen lehet a megbízhatósága az évekre szóló terveknek?" - tette fel kérdéseit Barcza.
Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Bank elemzője szerint az, hogy reális számok jelentek meg a programtervezetben, javíthatja a kormány hitelességét, az azonban, hogy nem derül ki világosan, mikor tud az ország az ERM II. árfolyamrendszerhez csatlakozni, további bizonytalanságot okoz - jelentette az MTI.
Barcza György viszont úgy vélte, nem biztos, hogy nagy hiba volt kihagyni a tervezetből a csatlakozás konkrét céldátumát, és inkább az oda vezető út részleteit meghatározni. Hozzátette: az euró bevezetés dátumának meghatározása azonban korlátot szabhatna a következő választási kampány ígérgetéseinek. Terv a legkisebb ellenállás irányába megy, a társadalmi feszültségek minimalizására törekszik, ám ennél lassabb, gyengébb programot elképzelni sem lehet. Ennél már csak az lett volna lejjebb, ha lemond az euróbevezetésről - fogalmazott Barcza.
Leszakadási félelmek
Barcza szerint a program a hagyományos magyar csapdába esett: nem adja fel a rövid távú célokat a hosszútávúakért. Nem tudja teljesíteni azt a követelményt, hogy a magyar gazdaságot visszaterelje legalább arra a felzárkózási pályára, amin a környező országok mozognak. Ez a dél-európai konvergenciapálya, ami a környékbeli államokhoz képest akár évtizedes lemaradást is okozhat - véli az elemző.
Megfizetünk érte
A költségvetés, azaz az adófizetők meg fogják fizetni a lassúság árát, a kamatkiadásokon keresztül, de kedvezőtlen hatás lesz még a lassabb növekedés, és a társadalmi igazságosság csorbulása is, ami a további adóemeléseknek tudható be - véli Barcza.
A befektetők szempontjából viszont az egyik legkedvezőbb tereppé válik Magyarország: a hiány finanszírozását a gazdasági fundamentumok bizonytalansága miatt csak magas hozam ellenében lesznek majd hajlandók finanszírozni. Érdemes lesz tehát állami instrumentumokba fektetni, az államnak szüksége lesz a befektetők pénzére.
A piacnak nem tetszett
Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője szerint azzal, hogy kiszivárogtatták ezt a tervezetet, a kormányzat a piacot kívánta tesztelni.
A teszt "sikerült", a piac kedvezőtlenül fogadta a terveket, a forint mélyrepülésbe kezdett. Július elején 283 forint felett tetőzött az euró jegyzése, és most jöhet a második gyengülési hullám, ami a tapasztalatok szerint várhatóan nem lesz olyan erős, mint az első, de Barcza várakozásai szerint 280 fölé kerülhet az árfolyam.
Az, hogy a piac mikor nyugszik meg, az függ a konvergenciaprogramra adott brüsszeli választól, illetve a jövő évi költségvetéstől. Ez utóbbi lesz a mérföldkő, a 2007-es tervből ugyanis kiderül majd, hogy javul-e a költségvetési politika hitelessége.
Elszalad az infláció
Ha az MNB fenntartja az egységes, határozott, de nem túl agresszív kamatpolitikai irányvonalat, az megfékezheti a forint gyengülését, de hosszú távon akár erősödést is eredményezhet. Ha azonban vita, széthúzás lesz a monetáris tanácsban, az gyengíteni fogja a jegybank hitelességét, amit szintén az adófizetők fizetnek majd meg, a magasabb kamatkiadások révén. Az MNB nincs könnyű helyzetben, a gyenge forint érezteti hatását a pénzromlási ütemen, kedvezőtlenek mind az aktuális trendek, mind az inflációs kilátások. Miközben a kormány jövőre 5,5 százalékos inflációt vár, addig az ING prognózisa 6-6,5 százalékról szól.