Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az utóbbi években rendkívül megnőtt az M1-es autópálya forgalma az osztrák határ és az M0 körgyűrű-csatlakozás között - olvasható a portálon.

A Magyar Közút tájékoztatása szerint az 1995-ös átlagos napi húszezres járműszámhoz képest ma helyenként a napi 80 ezer jármű elhaladása is gyakori. Minden útnak van egy elméleti áteresztő kapacitása, az M1 a Magyar Közút szerint elérte azt az állapotot, hogy helyenként 100 százalék feletti a terhelés - nem véletlenül van annyi baleset és dugó.

Csak Győr térségében napi egy balesetet regisztráltak tavaly, a balesetek pedig tovább lassítják a forgalmat.

A nagy forgalom egyenes következménye az út gyors elhasználódása. Az egész M1-en akadnak süllyedések, repedések, sőt: kifejezetten kátyúnak nevezhető, mély és széles úthibák, de leginkább a fővároshoz közelebbi rész, Tatabánya és az M0 közti szakasz az, ami a legrosszabb állapotban van.

Ahogy a Magyar Közút fogalmaz, "az M1-esen szinte fele-fele arányban oszlik meg a személyautó és nehézgépjármű forgalom. Az M1-es autópálya az egyik legfontosabb és legforgalmasabb tranzitútvonal a térségben, a nagyarányú kamionforgalom miatt pedig az útpálya burkolatának leromlása is felgyorsult, ezért is fordulnak elő inkább a lokális burkolathibák az autópálya külső sávjában".

A Vezess.hu szerint új jelenség, hogy a kátyúkat a leállósávon kerülgetik a kamionok. Pedig elviekben a közúti szabálysértésekért kiszabható egyik legmagasabb összegű bírságot kockáztatják.

A megoldás a problémára persze nem az árut a leállósávon gurulva kímélő kamionosok büntetése lenne, hanem az út felújítása. Ma viszont Magyarországon a közlekedésfejlesztési politika elsősorban a vasúthálózatra koncentrál. Az agyonterhelt M1 felújítására, és a végső megoldásra, a háromsávossá szélesítésre még várnunk kell. A tervek szerint legalább négy évet.

A Magyar Közút tájékoztatása szerint: "A hosszabb távú megoldás az autópálya kétszer háromsávossá bővítése. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már megkezdte a terveztetést, az építkezés előreláthatóan 2021-2022 körül indulhat el."