Surányi György: rossz úton jár a gazdaságpolitika

A jelenlegi gazdaságpolitika mellett nem lát nagy esélyt az IMF-megállapodásra Surányi György volt jegybankelnök. Az Origónak adott interjújában élesen kritizálta az adórendszert és aggasztónak nevezte a tartósnak ígérkező hitelszűkét, miközben az európai politikában a fiskális és politikai uniót tartaná az egyetlen fenntartható megoldásnak.
NAPI, 2012. július 9. hétfő, 11:17
Fotó: Napi.hu

Gazdaságpolitikai fordulat kell ahhoz, hogy létrejöhessen az IMF-megállapodás, mert a jelenlegi irány folytatása mellett csekély az esély rá. Ha azonban lényeges módosulás következne be, akkor nem is lenne szükség a nemzetközi pénzügyi intézményekre - nyilatkozta Surányi György az Origónak adott interjújában. A volt jegybankelnök szerint a legfontosabb az, hogy visszaálljon a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom, az IMF-fel, vagy anélkül. Ez maga után vonná a csődkockázati prémium mérséklődését, a hozamszintek legalább másfél-két százalékos csökkenését, miközben a forint-euró árfolyam valamennyivel 280 forint alatt stabilizálódhatna. Visszatérne a külföldi piacok és a fogyasztók bizalma, ami pozitív hatással járna a növekedésre és a foglalkoztatásra, de a költségvetésre és az inflációra is, viszonylag rövid idő alatt.

A legnagyobb baj, hogy nincsenek beruházások

A magyar gazdaság 2001 óta rossz úton jár - szögezte le Surányi -, talán egy évet, a Bajnai-kormány időszakát leszámítva. A kedvezőtlen külső és az öröklött belső trendeken a gazdaságpolitika nem tudott változtatni az elmúlt két évben. A külkereskedelmi egyenleg és a külső pozíció 2008 végétől javul, aminek stabilizáló hatásúnak kellene lennie a pénzpiaci megítélésre, de nem ez történik.

A kereskedelmi mérleg többlete nem az export dinamikus növekedése miatt 6 százalékos, hanem azért, mert nincs beruházás, és a fogyasztás is csökken. Nagy gond a befektetők bizalmatlansága: a GDP-arányos beruházási ráta hozzávetőleg 16 százalék, csak az ír és a görög mutató kisebb Európában, a spanyol jóval felette van. Ahhoz, hogy legalább 3 százalékos növekedésünk legyen, 23-25 százalékos beruházási rátára lenne szükség Surányi szerint.

"A jegybanki tartalék nem arravaló, hogy vitrinbe tegyük és nézegessük"

Bár Magyarország már egy éve nem lépett ki a nemzetközi tőkepiacokra, ennek ellenére fizetőképes tud maradni, Surányi szerint ez részben annak a következménye, hogy a viszonylag jól teljesítő export és a gyenge import miatt a külkereskedelmi és a folyófizetési-, továbbá a tőkemérleg szaldója negyedik éve többletet mutat, másrészt kellően magas devizatartalékokkal rendelkezünk. A tartalékok funkciója, hogy ezzel megvásároljuk a piacok bizalmát, és csökkentsük a kiszolgáltatottságot a piacok pillanatnyi, esetenként téves értékítéletével szemben.

Amire a kormány a tartalékokat használni akarja, az józan kereteken és mértékeken belül elfogadható volt jegybankelnök szerint, a piacok ítéletével viszont nem lehet és nem is szabad  hosszabb távon szembemenni, akármekkora is a valutatartalék. A mostani 8-9 százalékos hosszú távú államkötvényhozamok és a 6-7 százalékos deviza-kamatterher mellett is finanszírozható Magyarország, de a fenntarthatóság érdekében folytatott szigorú költségvetési politika, másfelől az inflációt messze meghaladó nominális kamatszint okozta hitelszűke jelenleg kioltja a növekedést.

Adórendszer: zsebpénz a nagyvállalatoknak, pusztító hatással

Elhibázottnak tartja a jelenlegi adópolitikát a volt jegybankelnök. Az adórendszerben az egykulcsos adó bevezetése és a társasági adó első 500 millió forintján érvényesített adócsökkentés hatalmas lyukat ütött a költségvetésen, de nem élénkítette a keresletet, nem fehérítette a gazdaságot, nem javította a versenyképességet, az adókönnyítés főleg a nagyvállalatoknak jutott. A legtöbb kis-és középvállalat nem ér el 500 milliós adózás előtti profitot, és még kevesebben vallják is ezt be könyveikben. A magánszemélyek esetében nem a középosztály, legfeljebb a legfelső réteg profitált az adóátrendezésből.

A szektoradók még pusztítóbbak a volt jegybankelnök szerint: korlátozzák a piac és a verseny működését, a tőke hatékony felhasználását. A vállalatok elbocsátással, takarékossággal, beruházásaik elhalasztásával vagy törlésével válaszoltak, amelyek mind a növekedési esélyeket csökkentik, rontva a költségvetés helyzetét, az ország tőkevonzó képességét is. Különösen kontraproduktívnak tartja Surányi a bankadót, mivel a végtörlesztéssel együtt több, mint 300 milliárd forint volt a bankok tavalyi vesztesége, emiatt képtelenek hitelezni.

Magyarország az egyetlen a régióban, ahol negyedik éve csökken a hitelállomány.  A bankoknak nincs elegendő hosszú lejáratú forrásuk, mivel ezt a magyar költségvetés szívja ki a rendszerből. A jelenlegi irreálisan magas, 6-7 százalékos reálkamatszintet (forintban és devizában is) pedig egyetlen adós sem képes kitermelni. Ha léteznének ilyen megtérülésű beruházások Magyarországon, akkor Surányi szerint öt százalékos volna a növekedés.

"Már holnap boldogan lennék polgára az Európai Egyesült Államoknak"

Surányi a politikai és fiskális uniót tartja az egyetlen működő megoldásnak, az eurózóna működésének szabályai szerinte voluntaristák, rosszak és ellentmondásosak. Jelenleg túl nagy az eltérés a tagállamok közt, ezért az uniós szabályok értelmetlenül erőltetik rá a tagállamokra az uniformizált és leegyszerűsített megoldásokat.

Surányi szerint az unió minden ország részére kötelezettséget jelent: egyes országok többlete valahol máshol hiányként jelentkezik. A megoldás érdekében az "élcsoport" országaiban költhetnének többet kutatás-fejlesztésre vagy oktatásra, a válságba kerülteknek pedig szükséges elviselni az átmeneti megszorításokat - viszont minden hitelezőnek tudomásul kellene vennie, hogy pénze egy részét elveszítette.

Surányi ma lazább monetáris politikát javasolna Európában, az átmenetileg kismértékben magasabb infláció szerinte semmi rosszat nem tenne a gazdaságnak. Szerinte kamatcsökkentésre, monetáris enyhítésre, korlátlan kötvényvásárlásra lenne szükség, erősítve az Eeurópai Központi Bank "végső hitelezési" funkcióját, amit egészen mostanáig tagadtak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bhole, 2012.07.10 09:49

Kösz Borisz a számokat és az utánanézést! Ezeket a pszichopata díszpöcsöket csak a kegyetlen matematikával lehet ellenőrizni. Sokszor sajnos azzal sem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2012.07.10 09:45

Amit Surányi itt ír az részben nem igaz, részben nem új.
Érdekes az utolsó mondatban megfigyelhető paradigma váltás: "Szerinte kamatcsökkentésre, monetáris enyhítésre, korlátlan kötvényvásárlásra lenne szükség, erősítve az Eeurópai Központi Bank "végső hitelezési" funkcióját, amit egészen mostanáig tagadtak." Igazság az, hogy számos jegybank nem tagadta ezt, hanem csinálja évszázadok óta. Csak a Surányi-Simor nemzedéknek ez kimaradt a Marx egyetemen szerzett ismereteikből és még egy pár hónapja is unortodoxnak titulálták. (Mint mindent, amit nem értenek.)
Pedig ha végiggondoljuk, ez a hibás (ortodox) gondolkodás vezetett a magas kamatokhoz, devizahitelezéshez, túl erős forinthoz, ikerdeficithez. És ebben Surányinak jelentős felelőssége van, csak egy szerencsésebb időszakban volt jegybankelnök.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.09 23:02

@Borisz1106: Az üzletfelei is hitelből beruháznának, ha tudnának, s akkor több megrendelés is lenne. Így csak saját pénzből vegetálnak. Vagy folyószámlahitelből, ami még rosszabb!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2012.07.09 22:25

@Drazsen: Egyébként lehet itt nyomatni a propagandát: "Jaj szegény bankszektor a bankadó miatt nem tud hitelezni!"
Közben meg az MNB oldalán mit olvasok (azt hittem rosszul látok!):
"6) 2012. januártól amennyiben egyetlen adatszolgáltató (pénzintézet) sem jelent adatot az adott instrumentumon "-" jelet közlünk, míg egy vagy két adatszolgáltatótól származó bizalmas adat esetében "*" jelet publikálunk."
Hát "-" jel az egy sincs, de "*" az 2012.05. hó kivételévek mindenhol! Hát tudod kit nézzenek hülyének....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2012.07.09 21:50

@Drazsen: Én az MNB adatsorát nézem, nem pedig egy kiragadott hónapot 2008. októberét (ráadásul utána masszív visszaesés kezdődött, tekintettel arra, hogy majdnem államcsőd történt nálunk) amikor csúcsra járt a hitelkihelyezés! Egyébként az elmúlt 2 évről volt szó, amikor momentán nőtt a vállalati hitelkihelyezés! Érdekes, nem? Tehát ezt azért nehéz lenne a bankadóra fogni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html