Szakértők a magyar gazdaságról: "hegynek felfele kell tolni a Trabantot"

Nincs túl sok ok optimizmusra a magyar gazdaságban - így összegezhető a volt pénzügyminiszterek és jegybankelnökök véleménye, amelyet Járai Zsigmond, Békesi László és Bod Péter Ákos fejtett ki az alkuszkonferencián. A szakemberek szerint mindenképp gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ennek mértékében ugyanakkor nem értettek egyet.
Nagy László Nándor, 2012. szeptember 24. hétfő, 13:22
Fotó: Napi.hu

A jelenlegi gazdaságpolitika főbb célkitűzéseivel, a megszorítások nélkül, a növekedés felgyorsításával történő gazdaságélénkítéssel egyet lehet érteni - fogalmazott el Járai Zsigmond, volt jegybankelnök, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének konferenciáján. A szakember szerint számos problémával kellett szembenézni ezen politika végrehajtásakor - ezek ez egy része előre detektálható volt. Amikor a kormány kitűzte céljait, sokkal optimistább volt a világgazdasági környezet - mondta Járai, aki szerint bizonyos lépéseknél gyorsabb, hatékonyabb eljárás sok konfliktust megelőzhetett volna - példaként a devizahitelesek megmentésének programját hozta fel, ahol a kényszernek tudta be a végtörlesztés bevezetését, amely rendkívül komoly veszteséget okozott a bankszektornak.

Ma már olyan rossz a hírünk a világban, mint amennyit megérdemelünk - vélekedett Járai, aki szerint épp ezért fordulnak el a pénzügyi körök Magyarországtól. Járai szerint 2010-ben jogos volt a vélemény, hogy hazánk Münchausen báróként kihúzza magát a gazdasági gondokból, így ennek nyomán érthető volt, hogy elfordultunk az IMF-től és az EU-tól, amelyek ezt a gazdaságpolitikát nem fogadták el. Most viszont, a helyzet változásával vissza kell menni az IMF-hez: bár tudnánk magunkat a piacról finanszírozni, ám a mostani helyzetet nagyban a tárgyalások megléte miatt kedvező, így a bizonytalanság növekedése esetén komoly problémák lehetnek. 2008-ban a finanszírozás fennmaradása volt a tét - emlékeztetett a volt jegybankelnök, aki szerint most bizonyos, hogy lesz megállapodás - már csak azért is, mert az EU-nak is fontos, hogy ne legyen még egy ország, ahol bizonytalan a finanszírozási helyzet.

A jövő évi kilátásokról szólva Járai - aki a CIG Pannónia Biztosító felügyelőbizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy talán már nem lassul tovább a gazdaság - 0,6-0,9-1,2 százalékos lehet a növekedés. Áttörési pont nem látszik Járai szerint  - aki szerint az IMF-megállapodás hozhat ilyen áttörést. Itt viszont komoly gond lehet, hiszen az elvárt intézkedések nyomán lassulhat a növekedés.

A biztosítási piacról szólva a szakember úgy vélekedett, hogy a mostani helyzet alapvetően a piac tisztulását hozhatja magával, bizonyos cégek kivonulására kerülhet sor. A másik komoly irány a termékinnováció lehet a jelenlegi piaci környezetben, ahol a korábbi értékesítési irányok már nem járhatóak.

Mienk a legnagyobb veszteség

Békesi László, volt pénzügyminiszter, a Waberer Biztosító igazgatósági elnöke szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben optimistán nyilatkozni nem nagyon van mód. Nincs nagy biztonság, a jelenlegi turbulens gazdasági világban talán csak Széchenyi adhat: a szabad pénzforgalom és annak megtestesülése, a hitel és a gazdaság szereplői közötti bizalom nélkül a gazdaság nem működhet - jelezte Békesi. A subprime válság kirobbanása után az országok komoly mértékű anticiklikus lépéseket tettek, iszonyatos pénzek segítették a keresletbővülést. A mesterséges keresletbővítés nem segíti a kereslet-kínálat józan piaci egyensúlyát, így például olyan üzletági kapacitások maradtak fenn (autóiparban pl.), amelyek leépítése a későbbiekben szükséges. Miközben a klasszikus hitelpiacra a korábbi évek szabadossága már nem tér vissza, az államok által működtetett bankóprés miatt a tartozások csillagászati összegekre ugrottak. Az USA azért működtetheti a bankóprést, mert az amerikai túlfogyasztás visszaesése a kínai és ázsiai gazdaságra vetne rossz fényt, hiszen az ott gyártott termékek felszívása nélkül az érintett országokban is gondok alakulnának ki. Ezért finanszírozza tehát Amerikát Kína. Európa ezzel szemben drágán és korlátozottan tudja csak magát finanszírozni. A külső beszállítókkal szemben a belül liberalizált piac protekcionista, így viszont a kínai befolyás növekedése megoldhatatlan - mindez azt okozza, hogy az EU sokkal rosszabb helyzetben tud forrást szerezni.

Hazánk a subprime válság óta sokkal nagyobb veszteséget szenvedett a régiótól. Ennek fő oka, a 2001-2006 között elhibázott fiskális és monetáris politikája volt. Az indítás már az első Orbán kormány idejéből származik, amit a Medgyessy kabinet intézkedései felerősítettek és az első Gyurcsány kormány lépései okoztak. 2006-2007-ben a szükséges lépések elodázása történt, s bár a Bajnai kormány legalább stabilizáló lépéseket tett, ám érdemi reformokra már nem vállalkozhatott. Mindez 2008-ban fizetésképtelenséghez vezetett. Most Magyarország számára nem lehet az adósságot elinflálni a kereslet növekedésével, a tartozások átütemezésének felvetése pedig öngyilkosság. A jelenleg követett gazdaságpolitikát - nyíltan vagy csendben -, de le kell cserélni, gazdságpolitikai változásra van szükség.

Nem volt tartalékunk

Az Uniqa Biztosító által felkért Bod Péter Ákos - a MetLife vezetőségi tagja -  szerint azokban az országokban, ahol komoly belső piac van, a válság hatásai kisebb mértékben érződhetnek - Lengyelország e tekintetben úszta meg viszonylag jobban a válságot. A magyar problémát még tovább súlyosbítja, hogy hazánk a gazdasági fellendülés kimaradt a "jóból" a többi országgal szemben nálunk már 2006-ban megállt a gazdasági növekedés és már addig sem volt túl impozáns. A krízisben más országokkal ellentétben nem volt tartalék: a prociklikus gazdaságpolitika nagy hibája, hogy a lejtőn nyomjuk a gázt a Trabantba, de az emelkedő előtt elfogy a benzin és tolni kell - mondta a volt jegybankelnök, aki szerint egyetlen dinamikus tényező van Magyarországon, ez az export.

A háztartások hitelfelvétele visszaszorult, negatívba ment át. A magyar állam rendkívül drágán finanszírozza magát: békés időszakban 7-8 százalékon, zűrzavaros időszakban, akár kétszámjegyű is lehet. Ha az állam ilyen drágán tudja finanszírozni magát, azt jelenti, hogy a piacon más még drágábban lehet finanszírozást találni. A bizalmi indexek és a várakozások nem túl rózsásak, egyedül az exportra termelők gondolkodnak pozitívabban.

Jövőre a reálkeresetek kissé növekedhetnek, s mivel a megtakarítási ráta már mostanában is növekedésnek indult, így ez már pozitív scenáriót mutat. Ami ugyanakkor feladat, hogy a megnövekedett megtakarításokat hova fordítsuk, mivel a hitelezés jövőre még aligha indul meg.

A GDP 7 százalékos csökkenése okán közel egy évtized kell majd, hogy a magyar gazdaság "visszamásszon" a 2007-es évhez. Az export magára talált már, az import ugyanakkor nem tud felfutni. S bár lehet örülni a külker szufficitnek, de jól látszik, hogy az import csökkenés főleg annak köszönhető, hogy itthon elmaradnak a beruházások. Ez viszont a hosszabb távú növekedési potenciált ássa alá.

Bod Péter Ákos szerint nem az a baj, hogy nem a régi tankönyvek szerint döntenek a döntéshozók és az sem baj, ha mást csinálnak, mint amit az egyetemeken tanítanak, hanem az, hogy a gazdaságpolitikai sokkok (magánnyugdíjpénztári államosítás, végtörlesztés) tudatosították az állampolgárokban a bizonytalanságot - e tekintetben az öngondoskodás igénye indirekt módon növekednek. Hasonló irányba hat a hitelszűke, ám Bod Péter Ákos szerint a megtakarítási-beruházási probléma okán mindenképp érdemes lenne a hosszú távú megtakarításokat ösztönözni, amely a jelen helyzetben akár olcsóbb finanszírozást is lehetővé tehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

coni, 2012.09.24 18:34

Az emberek már hozzászoktak a diszgráfiás Köztársasági Elnökhöz ezért kisebb nyelvtani hibákkal tudnának együtt élni, de ezzel a gazdasági bizonytalansággal nem. Évtizedek kellenek ahhoz, hogy azok a vállalkozók akik önhibájukon kívűl, a körbetartozások és a rossz törvényi szabályozások miatt földönfutók lettek, újra vállalkozzanak. Ugyanez érvényes a külföldi befektetőkre. De a kormány a mozgásából ítélve nem is tervez hosszú távon, rövid távú rablógazdálkodást folytat, gyors államosítással és még gyorsabb államcsőddel, majd vagyon újraosztással. A török kártya csak a túl korai csőd elkerülésére kell, ha kész az államosítás, mehet is a 3 betűs intézmény ahova akar.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Boka, 2012.09.24 17:25

A gépírónőt ki dugja a szerkesztőségben ? Ezért a helyesírásért nem tudok egész pontot adni !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

olasz, 2012.09.24 13:56

Kedves Szerzo!
az alany-allitmany-targy kapcsolatot mintha nemikepp egyeztetni kellene...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html