Bár az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépéséből következő változásokkal hónapok óta foglalkoznak a hazai vállalkozások, kevesen tudják, hogy a március 15-én hatályba lépő szabályozás a tartós bérletre és a pénzügyi lízingre vonatkozó számviteli szabályokat is átírja.

A változás lényege, hogy az új Ptk. az olyan határozott ideig tartó bérletet is automatikusan pénzügy lízingnek minősíti, amely során a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát; a futamidő nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát; a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét. Ez utóbbi feltétel független attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul a lízingtárgy gazdasági élettartamához, illetve, hogy történik-e a futamidő végén tulajdonszerzés.

Mivel a pénzügyi lízing fogalmát a számviteli törvény a Ptk.-ra hivatkozva határozza meg, ezért fenti feltételeknek megfelelő, március 15-ét követően megkötött tartós bérleti konstrukciókat mind a bérbeadónak, mind a bérbevevőnek a pénzügyi lízing szabályai szerint kell majd kezelnie - hívja fel a figyelmet Nyári Zsolt, a Mazars szenior adómenedzsere.

Kapcsolódó

Nyári szerint a hazai vállalatok körében mindennapos gyakorlat, hogy az operatív működéshez szükséges eszközöket, vagy azok egy részét (például az irodai gépeket) a cégek nem megvásárolják, hanem tartós bérletbe veszik, majd a futamidő végén - ami lehet akár két-három év is - visszaadják tulajdonosának. Ezen konstrukciók jellemzője többek között - a pénzügyi lízingügyletekkel ellentétben -, hogy az eszköz végig a bérbeadó (tulajdonos) könyveiben szerepel, az eszköz után ő számol el értékcsökkenést, valamint hogy a bérlőtől kapott összeget teljes egészében szolgáltatási díjként lekönyvelik el.

Nyári arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügy lízing számviteli kezelése jelentősen eltér a tartós bérletes konstrukciókétól, így az új szabályozás jelentős befolyással lehet az bérleti ügyletben érintett felek nyilvántartási, könyvelési és adminisztrációs gyakorlatára. A szakember ugyanakkor úgy véli, hogy gondot elsősorban az jelenthet, hogy sok piaci szereplő még nem is hallott erről a változásról, miközben a határidő igencsak közeleg.