Drágul a termőföld - mutatjuk az árakat

Már nem két számjegyű drágulás jellemezte tavaly a hazai termőföldpiacot, de azért még mindig jelentős az áremelkedés. Drága a gyümölcsös, olcsó az erdő.
Vég Márton, 2019. május 28. kedd, 11:12
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Ismét áremelkedés jellemezte a magyarországi termőföldpiacot 2018 első három negyedévében, a növekedés mértéke ugyanakkor 2015 óta először mutatott csökkenést, annak ellenére, hogy a forgalom nem esett vissza 2017-hez képest - derült ki a TAKARÉK Index elemzéséből. 2011 óta rendre ennél nagyobb drágulás jellemezte a piacot. Szinte minden régióban a szőlők és a gyümölcsösök voltak a
legdrágábbak, legkevesebbet átlagosan az erdőkért és a fásított területekért kellett fizetni.

A termőföldpiacot 2016-ban és 2017-ben is két számjegyű drágulás jellemezte. 2018 első három negyedévének tranzakciói alapján 2017-hez képest az átlagos árváltozás jelentősen mérséklődött, csupán 6,4 százalékos volt nominálisan, míg a reál árnövekedés ennél is jóval kisebb, 3,5 százalékos volt. Ez a tulajdonszerzés szigorítását követően a legalacsonyabb növekedési szintet jelenti. De nem csak a 2015-től kezdődő időszakot tekintve volt a 6,4, illetve a reál 3,5 százalékos áremelkedés csekély, a 2011-től kezdődött felívelési időszakban rendre ennél nagyobb drágulás jellemezte a hazai termőföldpiacot.

A különböző termőföldi ágak közül a szántók esetében ismét növekedtek hektáronként az átlagos tranzakciós árak - derül ki az elemzésből. 2018 első három negyedévének adatai alapján 1,46 millió forintot kellett fizetni hektáronként a szántóterületekért, míg 2017-ben még körülbelül 1,38 millió forint volt az országos fajlagos átlagár. Ez kevesebb, mint 6 százalékos drágulást jelentett,
szemben az előző évek 10 százalék feletti bővülésével.

Olcsó az erdő

Megyei szinten a legdrágább területnek a 2018. január és szeptember közötti időszakban Hajdú-Bihar számított, majdnem 2 millió forintos fajlagos értékesítési áraival, a második legmagasabb árak Békés megyét jellemezték 1,8 millió forint hektáronként fizetendő összeggel, míg a harmadik Győr-Moson-Sopron volt 1,7 millió forinttal. Magyarország régiói közül fajlagosan a legtöbbet a szántó területekért 2018 első három negyedévében a Dél-Alföldön fizették a vásárlók, ahol a hektáronkénti ár közelítette az 1,6 millió forintot, de nem sokkal maradt el tőle árban az Észak-Alföld sem.

A különböző művelési ágak közül a 2018. január és szeptember közötti időszakban szinte minden régióban a legdrágábbnak a szőlőterületek vagy a gyümölcsösök számítottak, míg a legkevesebbet az erdő, illetve fásított területekért kellett fizetni. Ez utóbbi alól kivételt képezett a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld, ahol a gyep, rét és legelő művelési ágba tartozó földterületek egy kicsivel alacsonyabb áron keltek el a tavalyi év első három negyedévében.

A szőlőterületeknél a legtöbbet a Közép-Dunántúlon kellett fizetnie a vásárlóknak egy hektárnyi földterületért, itt 3 millió forinthoz közelítettek a fajlagos értékesítési árak 2018-ban. Drágaságban a második helyen a Dél-Dunántúl állt 2,55 millió forinttal, míg a harmadik a Nyugat-Dunántúl volt 2,1 millió forintos hektáronkénti áraival. A gyümölcsösök esetében is ez a három régió állt az élen, csak a sorrend volt fordított, a legmagasabb árak a Nyugat-Dunántúlt, illetve ezt követően a Dél-Dunántúl, valamint a Közép-Dunántúlt jellemezték.

HOZZÁSZÓLÁSOK