Szaporodnak a durva úthibák - Így bukhatja a kártérítést

Az úthibákra figyelmeztető táblával jelzett útszakaszokon keletkezett kátyúkárokat az útkezelő nem köteles megtéríteni, azonban továbbra sem késő kátyúkár-biztosítást kötni - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-nek megküldött közleményében.
K. Kiss Gergely, 2018. március 13. kedd, 07:13
Fotó: Napi.hu

A közlemény idézi Papp Lajost, a szövetség gépjárműszekciójának elnökét, aki elmondta: az utak kezelői évek óta az úthibák okozta kárigényeknek csupán mintegy felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét növelni lehet a kár körültekintő dokumentációjával és megfelelő kátyúbiztosítás megkötésével.

Az elmúlt hetek alatt elsősorban az M1-es autópályán tapasztalt kátyúhelyzet és a kapcsolódó forgalmi korlátozások irányították rá a figyelmet a tél végére felszaporodó úthibákra. Az utak kezelői megkezdték ugyan a helyreállítási munkálatokat, ám a tapasztalatok szerint a télen keletkezett úthibák teljes körű helyreállításával csak májusban végeznek.

Az alkuszok közleménye szerint a kátyúkár megfelelő dokumentálása érdekében célszerű a helyszínen azonnal a kátyúról, a helyszínről és a sérülésről jól beazonosító fényképeket készíteni, lehetőség szerint tanúkat szerezni, komolyabb kár esetén pedig hatósági jegyzőkönyvet is készíttetni.

Íme, a költségek

Elmondták: a kátyúkár-biztosítás már akár 2-3 ezer forint éves díj ellenében megköthető, jellemzően kötelező vagy casco-biztosítások mellé választják, de önállóan is elérhető egyes biztosítóknál. Papp Lajos kiemelte: egyes kátyúbiztosítások esetében az sem kizáró feltétel, hogy a kár táblával jelzett útszakaszon keletkezett. A kárt a baleset helyszínétől függetlenül mindig a biztosító felé kell jelenteni, a térítés pedig - a casco biztosítással ellentétben - az önrész levonása nélkül jár a kárt szenvedett autósnak.

A szövetség közölte: annak a károsultnak, aki nem rendelkezik kátyúbiztosítással, kárigényével az adott útszakasz fenntartójához kell fordulnia. A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a Budapest Közút Zrt. a felelős. A lakott területen belüli egyéb útszakaszok az illetékes önkormányzatok hatáskörébe tartoznak.

A FBAMSZ 1991-ben jött létre, jelenleg közel 90 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. Az alkuszszervezet az általa közvetített és kezelt állomány alapján jelenleg az ország második legnagyobb biztosítótársasága lenne.

HOZZÁSZÓLÁSOK