Szaporodnak a munkabalesetek - a válság miatt?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a válság miatt nemcsak az állásvesztés fokozott veszélyével kell számolniuk a munkavállalóknak, hanem spórolás címén a munkakörülmények mind gyorsabb romlásával, valamint a munkahelyi balesetek szaporodásával is.
Kiss Melinda, 2009. szeptember 14. hétfő, 10:10
Fotó:

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2009 első hat hónapjában az ellenőrzött 11,1 ezer munkáltató 86,6 százalékánál talált munkavédelmi jogsértést, amelyek az ellenőrzött közel 284,5 ezer munkavállaló 63,8 százalékát érintették. Az OMMF első féléves tevékenysége során egyre több aggasztó és az eddig elért eredményeket rontó tapasztalatot szerzett, amellett hogy az akció-ellenőrzéseknél javuló tendenciát, kevesebb munkavédelmi jogsértéssel érintett munkavállalót találtak.

Ebben vélhetőleg az is szerepet játszik, hogy a munkáltatók az akciók bejelentett időtartama alatt jobban odafigyelnek, illetve hogy kevesebb az építőipari munka. A Kikelet II. akció ideje alatt például az ellenőrzött 44 ezer munkavállalónak mindössze 28 százalékát érintette munkavédelmi jogsértés, szemben a 2008-as tapasztalatokkal, amikor még 65 százalékos volt ez az arány.

Az építőiparban az első félévben összesen 4050 munkavédelmi ellenőrzést folytatott le az OMMF, melynek eredményeképpen 675 munkavédelmi bírsághatározat született összesen 236,69 millió, továbbá 339 szabálysértési bírságot szabtak ki összesen 13,965 millió forint összegben. Emellett a felügyelők 1111 helyszíni bírságot róttak ki a munkáltatókra 12,6 millió forint értékben. Az ágazatban a munkavédelem terén javulást, előrelépést nem tapasztalt az OMMF, a feltárt hiányosságok típushibaként az előző években is megtalálhatók voltak.

Továbbra is jellemző, hogy a nagyon sok szereplős alvállalkozói lánc legvégén a csekély anyagi háttérrel és rossz műszaki állapotú berendezésekkel rendelkező munkáltatók sokszor feketemunkásokkal, az alapvető biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyva dolgoztatnak. Egy-egy nagyobb építkezésnél a 150-200 alvállalkozó munkáját már lehetetlen koordinálni: sokszor az alvállalkozók a másiktól várják, hogy elkészítse a kollektív védőberendezéseket, korlátokat.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a munkáltatók egyre jobban megszervezik a figyelési és riasztási hálózatukat annak érdekében, hogy a felügyelők ne tudják a súlyos veszélyeztetést tetten érni és bizonyítani.

A feldolgozóiparban 3422 ellenőrzés során 162 esetben szabtak ki a munkavédelmi felügyelők bírságot, összesen 56,26 millió forint összegben. A gépipar területén 101 esetben szabott ki 35,35 millió forintnyi munkavédelmi bírságot a hatóság. Továbbra is gyakori probléma a gépek műszaki állapota, védőberendezéseinek hiánya, újdonság viszont, hogy a válság miatti munkarend-átszervezések során a nagyobb létszámmozgásokat nem készítik elő megfelelően a munkáltatók, és így nő a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyásának veszélye.

Az OMMF tapasztalata szerint súlyos gondok vannak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésével. A jelentés szerint a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szakorvos kapcsolata kimerül az alkalmassági vizsgálatok elvégzésében. Az orvos csak papíron végzi el a munkavédelemmel kapcsolatos feladatait, a technológia és a munkahelyi jellemzők ismerete nélkül a vizsgálatok felületesek, hiányosak.

Gyakorta mulasztják el a munkáltatók a munkahelyi zajmérést, a légszennyezettségi vizsgálatot vagy a biológiai monitorozást, ennek hiányában azonban nem lehet igazolni az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet meglétét, illetve azt sem lehet kizárni, hogy a munkavállalókat a jogszabály által tiltott, határérték feletti expozícióban foglalkoztatják, ami maradandó egészségkárosodáshoz vezethet.

Az első féléves jelentésében az OMMF megemlíti, hogy a kereskedelem és a vendéglátóhelyek ellenőrzése során gyakorta kapták a felügyelők a munkaügyi, munkavédelmi jogszabályok betartását firtató kérdésükre azt a választ a szabálytalanságon kapott nagyobb munkáltatóktól, hogy a dolgozó örüljön, hogy állása van, egyéb jogait ne akarja érvényesíteni. A vendéglátásban egyáltalán nem tapasztaltak előrelépést az egyéni védőeszközök biztosítása, illetve a már kiadott eszközök viselésének megkövetelése terén.

Gyakori a kockázatbecslés felülvizsgálatának hiánya, és az is, hogy a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalókat az általa esetlegesen használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos védőintézkedésekről. A mezőgazdaságban továbbra is az eszközök, gépek üzemeltetésével, illetve a veszélyes anyagok felhasználásával kapcsolatos hiányosságok a leggyakoribbak.

HOZZÁSZÓLÁSOK