Szász Károly: inkább a lakosságra terhelik a tranzakciós illetéket a bankok

Kérdéses, hogy az állam és a bankrendszer szétválasztása lehetséges-e, európai szinten a bankunió kérdéskörében, itthon pedig a költségvetési kiigazítások bankszektorra rakódó terheinek vizsgálata során kell új szemüvegben vizsgálni a történteket − vélekedik Szász Károly. A PSZÁF elnöke szerint a pénzügyi ombudsman intézménye akkor lenne a leghatékonyabb, ha ott vizsgálódhatna, ahol a felügyelet fogyasztóvédelmi hatásköre nem él. Szász a Kúria minapi állásfoglalásával kapcsolatban figyelmeztet: a tisztességtelenséget meghatározó tényezők köre az időtől, a társadalmi-gazdasági körülményektől függően változhat − túlzás lenne ma azt kijelenteni, hogy a válság előtti banki gyakorlat, a devizahitelezés felfuttatása és az akkori szerződési feltételek mind tisztességtelenek lettek volna.
Nagy László Nándor, 2012. december 20. csütörtök, 06:00
Fotó: Napi.hu

− A múlt héten elfogadták a bankunió első lépéseként a közös bankfelügyelet létrehozását az EU-tagállamok. Azóta már az első szkeptikus hangok is megjelentek. Önnek mi a véleménye?

− Nem tagadom, az ötlet első felvetése idején én is szkeptikus voltam, hiszen az előnyök és a hátrányok igen összetettek. Ez persze semmit sem von le abból, hogy az alapfelvetés pozitív, hiszen a bankunió jó eszköz lehet arra, hogy az eurózóna bankjainak gondjait megoldjuk. Ez a kívül maradóknak is jó, hiszen ezek a bankok jelentős részben jelen vannak az eurózónán kívüli uniós országokban. A zóna problémáinak megoldása nem valósítható meg a bankunión kívüli országok és bankok rosszabb helyzetbe kerülésével, nem egyenlő versenyfeltételek biztosításával. Most bizakodóbb vagyok, hiszen fontos előrelépések történtek: a potenciális csatlakozók érdekeit is igyekszik figyelembe venni az ECB, s így a korábban vázolt alárendelt szerep helyére az egyenjogúság lép.

Uniós szintre kerülnek a problémák

− Ezek szerint most már csatlakozáspárti?

− Mind a kívül maradás, mind a belépés mellett vannak érvek. Nem szabad elfelejteni, hogy a rendszerhez később is lehet csatlakozni. Vonzó, hogy a csatlakozó országoknál komoly védelmi rendszer kezd el működni. E védelem megteremtése a kívül maradók számára igen jelentős költséggel járna. Ugyanakkor a bankunió nem oldja meg, csak a nemzeti helyett uniós szintre helyezi a problémát. Kérdéses, hogy az állam és a bankrendszer szétválasztása egyáltalán lehetséges-e, hiszen a bankok a háztartásokat, a vállalatokat, az önkormányzatokat, s így lényegében az államot finanszírozzák − annak kockázatát viselik. Nagy kérdés az is, hogy vajon azok a kötvénytulajdonosok, akik ma hitelezik a bankokat, baj esetén hajlandóak lesznek-e lemondani követeléseikről és tulajdonossá válni az érintett bankokban. Mekkora felárat kérnek ezért, s vajon ki tudja-e termelni majd a szektor ennek az árát? A bankunió előkészületei ráadásul azt mutatják, hogy a jelenlegi problémás hitelintézetek helyzetét még nemzeti szinten kell rendezni, s csak ez után kerülhetnek át a bankok az ECB irányítása alá.

− Ennek kapcsán hogy látja, Magyarországon kire hárulhat az a szerep, hogy az esetleges rezolúciót (például az átstrukturálást) végrehajtsa?

− Egyértelműnek tűnik az az elvárás, hogy a betétbiztosítást erősíteni kell. Ám ezt a funkciót nem szabad összekeverni a válságkezeléssel. Politikai döntés kell ahhoz, hogy mely szervezet feladata legyen a válságkezelés − ezt lehet az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) is delegálni, de érthető a piac vonakodása, hiszen jóval korábban, a Reálbanknál az OBA nem tudta elég hatékonyan kezelni a válsághelyzetet.

− A PSZÁF nem vállalhatja magára ezt a szerepet?

− Korábban természetesnek vettem volna, hogy igennel válaszolok egy ilyen felvetésre, s ha idekerülne a feladat, megoldanánk. Ma inkább elgondolkodnék ezen, hiszen ekkor a felügyelet önmagával versenyezne. A PSZÁF fő feladata, hogy ellenőrzései nyomán olyan intézkedésekre kötelezze a felügyelt intézményeket, amelyek segítik megelőzni a válságot, s még baj esetén is a jogszabály adta keretekig megpróbálja az intézmény helyzetét rendezni. A rezolúciós ág ezzel szemben egy olyan árnyékszervezet legyen, amely folyamatosan arra készül, hogy probléma esetén minél hamarabb átvegye az irányítást, s szükség esetén szétválassza a működő és nem működő eszközöket, megtartva az eredményes tevékenységeket. Ha mégis az OBA kapná a feladatot, el kellene különítenie szervezetén belül a betétbiztosítási és a válságkezelési feladatokat, ha viszont a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. végezné, akkor utóbbinak hatósági jogkört kellene adni. Amennyiben a felügyelet végezné a válságkezelést, a jelenlegi szervezeti kereteken belül kellene a szétválasztást megoldani.

Egyértelmű hatáskör kell a pénzügyi ombudsmannak

− Ha már jogkörök: a pénzügyi ombudsman intézményének bevezetése szintén vet fel jogköri problémákat. Hogy fogadta a hírt?

− Nem tagadom, váratlanul ért a bejelentés. Ugyanakkor elfogadom, hogy a kormányzat tovább erősíti a pénzügyi fogyasztóvédelmet. Emiatt együttműködésre törekszünk az ombudsmannal. Ehhez viszont fontos, hogy egyértelmű legyen az ombudsman hatásköre. Fontos szerepe lehet ott, ahová a PSZÁF fogyasztóvédelmi hatásköre nem terjed ki. Például ha a panaszos még nem ügyfél, mert nem kötött szerződést a pénzügyi szervezettel, vagy ha nem számít fogyasztónak. Utóbbira példa a mikro- és kisvállalatok köre − az ő problémájuk kezelését a vonatkozó minisztériumi rendelet is az ombudsman feladatává teszi.

− Egyes vélemények szerint a politika elégedetlen volt a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eredményeivel, azzal, hogy túl kevés elmarasztalás született...

− A több mint 2200 döntéssel lezárt ügynek valóban alig több mint 6 százaléka ért véget valamilyen kötelezéssel vagy ajánlás kiadásával, ám azt gondolom, hogy például egy családban is az a leggyakoribb, amikor az egymással civakodó gyerekek vitájukat közös megegyezéssel zárják, anélkül hogy a szülők bármit is tudnának róla. A PBT elé kerülő ügyek 54 százaléka szintén valamilyen egyezséggel végződik, a felek közösen elfogadják az eredményt. Sok piaci szereplő a kezdetekkor a hatóság meghosszabbított kezét látta a PBT-ben, egyes fogyasztók pedig nem hitték el, hogy valóban független a pénzügyi szervezetektől is. Mára mindenki belátta: a testület valóban a megegyezést keresi a vitákban, s független a döntéshozatal.

Nem volt minden szerződési feltétel tisztességtelen

− Hasonlóképp független a Kúria Polgári Kollégiuma, amelynek múlt héten megjelent véleménye szintén alapvető változásokat okoz a bankok életében. Mennyire tudott a PSZÁF együtt dolgozni a jogértelmezői munkacsoporttal?

− Elmondtuk a felügyelet véleményét a kérdésben. Ugyanakkor a PSZÁF jogalkalmazóként nincs abban a pozícióban, hogy értékelje, értelmezze a Kúria állásfoglalását. A kiadott anyaggal kapcsolatban három pontot emelnék ki: egyrészt az a fogyasztói kölcsönökre és a lízingszerződésekre vonatkozik, másrészt jogszerűnek ismeri el az egyoldalú szerződésmódosítást bizonyos esetekben, harmadrészt kiemelt fontosságú pont a tisztességtelenség eseteinek megfogalmazása, amit szintén csak üdvözölni lehet. E kérdésben a PSZÁF már az előkészítés során is kinyilvánította véleményét, miszerint a tisztességtelenséget meghatározó tényezők köre az időtől, a társadalmi-gazdasági körülményektől függően változhat.

Túlzó lenne ma azt általánosan kijelenteni, hogy a válság előtti banki gyakorlat, a devizahitelezés felfuttatása és az akkori szerződési feltételek mind tisztességtelenek lettek volna, noha a Kúria véleményéből tükröződő jogi felfogás nyomán akár ilyen eredményre is juthatnánk. Meggyőződésem − és a felügyelet ellenőrzései is ezt bizonyítják −, hogy az akkori általános banki gyakorlatot nem a tisztességtelenség szándéka vezérelte. A jogfelfogás változik: Hammurapi törvénykönyve például kézlevágással büntette a tolvajokat, ma "csak" börtön járhat érte. A házasságtörő nőket bizonyos államokban még ma is kivégzés fenyegeti, miközben a világ döntő részén az eset miatti bizalomvesztést egy polgári aktussal, válással meg lehet oldani. A körülmények változását tehát mindenképp figyelembe kellene venni.

Alaposabb oklista kellene

− A körülmények most úgy változtak, hogy a Kúria a banki magatartási kódexről kimondta, nem jogszabály, így ha valaki annak megfelel, még korántsem biztos, hogy törvényesen jár el. A felügyelet viszont bírságolta a kódex megsértése miatt a piaci szereplőket...

− E felügyeleti intézkedésre jogszabály kötelez minket. Alapvetően jónak tartottuk a kódex megalkotását, bár a kezdetektől fogva mondtuk, hogy bizonyos esetekben alaposabb oklistára volna szükség. Hivatalba lépésem után többször jeleztük a Magyar Bankszövetségnek, hogy érdemesnek látnánk, ha áttekintenék a kódex feltételeit − például azért, hogy a mostani körülményekhez igazítsák az oklistát. A felügyelet ennél kezdeményezőbb nem lehet − a revízióról a kódex megalkotóinak, a bankoknak kell dönteniük.

− A Polgári Kollégium állásfoglalása ennek ellenére komoly változásokat hozhat a hitelpiacon. Mit tud, mit akar tenni a PSZÁF a jelen helyzetben?

− A kiadott anyag egy útmutatás, amelyet ugyanakkor csak a következő hónapok bírói gyakorlata tölt meg tartalommal. Ahhoz, hogy olyan gyakorlat alakuljon ki, amely a piac minden szereplője − fogyasztók, bankok, felügyelet − számára jól tervezhető, fontos lenne ezt a folyamatot felgyorsítani. A PSZÁF számára például kérdés, hogy az állásfoglalás alapján hogyan viszonyuljunk a továbbiakban a magatartási kódexet megsértő banki magatartáshoz, s hogy milyen esetekben indítsunk közérdekű kereseteket az esetleges tisztességtelennek minősíthető hitelintézeti szerződési feltételek kigyomlálására.

Kiszámítható közterhek kellenének

− Mint prudenciális felügyeleti vezető, miként éli meg a bankszektor vagy − a biztosítási adó nyomán − a biztosítási szektor helyzetének romlását?

− Ha a korábban említett gondolatmenet szerint az állam és a pénzügyi közvetítő rendszer több ágon is függ egymástól, akkor a költségvetés problémái idején az utóbbi saját érdekében is hozzájárulhat a terhek csökkentéséhez. Ez a tehervállalás idővel bizonyára csökken. A piaci szereplők számára viszont már ma is alapvető fontosságú volna, hogy a hosszabb távú biztonságos tervezés érdekében kiszámíthatóan, stabilan számolhassanak a közterhekkel, annak mértéke ne változzon menet közben. Meggyőződésem, hogy az üzleti aktivitás a bankadótól függetlenül is visszaesett volna Magyarországon a válság miatt, s hogy a hitelezés visszaesése jelentős mértékben a kereslet lanyhulásának köszönhető, azt nem a kínálati oldal képességbeli vagy hajlandósági problémái magyarázzák.

− A tranzakciós illeték aligha segíti a fejlődés beindulását.

− A kormányzati intézkedések hatására átalakulhat a pénzügyi szolgáltatások struktúrája. A tranzakciós illeték bevezetése nyomán vélhetően még hangsúlyosabbak lesznek az elektronikus csatornák, s csökken a készpénzműveletek száma. Egyes, a külkereskedelmi forgalomban érintett nagyvállalatok mérlegelni fogják, hogy a határokon túlra vigyék − igen jelentős − számlaforgalmuk egy részét. Ez viszont aligha lehet a hazai bankrendszer érdeke. Épp ezért most arra számítunk, hogy a bankok a meglévő nagyvállalati ügyfélkör egy részénél nem tudják majd továbbhárítani a terheket, míg másoknál − új ügyfél, nagy cégek, kisvállalkozások, lakosság − komolyabb lehet a változás.

A PSZÁF rendkívüli figyelemmel kíséri majd a banki kondíciók változását, s vizsgálatunk nemcsak a bankokra, hanem a pénzügyi szolgáltatókra, így akár a csekkforgalom szempontjából felügyelt Magyar Posta Zrt.-re is kiterjed. Sehol nem engedjük azt, hogy ha az illetékre hivatkozva emelnek költséget a piaci szereplők, akkor annál nagyobb mértékben nőjenek az ügyfélterhek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

USE, 2012.12.25 22:09

@brunn: Gagyi duma. Az asszonynak nem szoktak kosztpénzt utalni.
Van LAFO ahol nincs tranzakciós adó.
Ahol van az a kosztpénznél 100 ft lenne.
Kétszázszor többet vonnak le egyéb címeken.
Az asszony OTP-s LAFO-ját egy évben 47000 ft-al húzták le a semmiért csak azért mert használta. Most a K&H Zéró számláján tranzakciósadó mentesen bankolhat.
Ennyit a bankok és a napi.hu szándékos ferdítéséről...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

brunn, 2012.12.25 21:34

Miféle szittyaország ez? Átutalom a zasszonynak a kosztpénzt, és megterhelik tranzakciós illetékkel. Ezt Szász esze nélkül is tudom.

És akkor most mindketten váltsunk bankot? Ez sem olyan egyszerű (és egyáltalán nem költségmentes) egy ilyen fejlett országban.

Apró örömöm: most aztán retteghetnek a spekulációs pénzmozgásokat indító ügyfelek....ezt nálunk "jól" megoldották.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2012.12.20 18:54

"inkább a lakosságra terhelik a tranzakciós illetéket a bankok"

Milyen okos ez a Szász! Kimondta, amiben mindenki biztos lehet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

olasz, 2012.12.20 18:07

@szkiita: akkor tutira gonosz, ugye?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2012.12.20 18:06

@olasz: Az OTP részvények kb 70%-a külföldi kézben van...,tájékozódj...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html