2008 őszén kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság a gazdaság fehéredésével szembeni folyamatokat is elindított. A bizottság szerint a válság feketegazdaságra gyakorolt hatásának mérése, pontosabb számszerűsített becslése rendkívül nehéz, mivel a válság következtében a legfontosabb gazdasági mutatók trendje megtört, így az összes többi tényező hatásának mérése is sokkal bizonytalanabbá vált.
Szakértői vélemények szerint 2009. évben a fehéredési folyamat leállásának, illetve visszafordulásának költségvetési hatása minden bizonnyal negatív volt, nagyságrendje akár 100 milliárd forint is lehetett. (Az Ecostat kutatóinak kísérleti modellszámításai már 2009 szeptemberében is ekkora összeget valószínűsített.)
Ezek a megállapítások túl nagy meglepetést nem jelentenek, hiszen Ligeti Csák, a bizottság elnöke már tavaly ősszel arról számolt be, hogy a 2006-ban indult fehérítő intézkedések szép lassan elveszítették hatásukat. Ligeti akkor megjegyezte, hogy a becslések még bizonytalanok, ám a makropálya alakulásához képest összességében ugyanis százmilliárd forintra tehető az a mínusz, amire nem találtak egyértelmű magyarázatot a bizottság tagjai.
Ősszel a szakember a legnagyobb problémának azt nevezte az, hogy a fehérítő intézkedések java része rövid távú, csak tüneteket elnyomó változtatás volt. Ennek részeként vannak ugyan maradandó hatások is - többnyire az ellenőrzés hatékonysága tartozik ide -, de valódi áttörést a közép- és hosszú távú intézkedések hozhatnak.