Százmilliárdok folynak ki a magyar állam kezéből

Soha nem látott költségvetési költekezésbe kezdett az Orbán-kormány. A folyamat csúcsa az a kormányhatározat, amelyben 251-306 milliárd forintot osztottak el - hogy pontosan mennyit, azt maga a kormány sem tudja. Ezzel együtt 2016 utolsó hónapjában bő 1000 milliárd forint elköltésről döntenek úgy, hogy valójában egy fillér sem jut az egészségügyre vagy épp az állami közoktatásra, miközben ekkora összegből akár jelentősebb reformokat is lehetne finanszírozni.
Papp Zsolt, 2016. december 21. szerda, 07:08

Az év vége a magyar költségvetés szempontjából sok esztendőn keresztül rendkívül rizikós volt: izgultak az egykor volt Pénzügyminisztériumban, hogy befolynak-e az várt adóbevételek, s teljesülnek-e a pár hónapja hozott megszorító intézkedések, így talán elfogadható szinten - ám jóval a maastrichti kritérium felett - tartható az államháztartás (áht) hiánya. Volt, amikor ez is kevés volt, ekkor a hiány elszállt és nem jutott hitelhez a magyar kormány.

Ma teljesen más a helyzet: az adóbevételek messze meghaladják a tervezettet, nem várt felül bevételek "esnek be" százmilliárdos nagyságrendben - elég csak az MNB 50 milliárdos osztalékbefizetésére, a földértékesítésekre vagy épp a GE (ex General Electric) extra 270 milliárd forintos társasági adóbefizetésre utalni. A földárverésekből 270 milliárd forintos bevétele keletkezik az államnak - ebből idén vélhetően csak 110 milliárd forint kerül a költségvetésbe -, a többi pedig 2017-ben folyik be. Ám ezzel a bevétellel sem a 2016-os, sem a jövő évi költségvetés nem számolt, vagyis "talált pénz". Ezen felül keletkezett mintegy 306 milliárd forintnyi maradvány, amelyet nem tudott elkölteni az eredetileg tervezett célokra a kormány, így ezeket az összegeket újraosztották parlamenti jóváhagyás nélkül.

Kontroll nélkül marad a költségvetés

Elvileg az extra pénzeket a kormány nem költhetné el, hisz a költségvetés ura a törvényhozás, a kormány "csak" a költségvetési törvény végrehajtására jogosult. Ez így szokás a parlamentáris demokráciákban és így volt két évtizeden keresztül Magyarországon is, ám az utóbbi években olyan mértékben lazultak fel az áht-ra vonatkozó jogszabályok, hogy a kormány gyakorlatilag kénye kedve szerint csoportosíthat át a maradványokból. A parlament lemondott az ellenőrzési jogáról az államháztartási törvényben adott felhatalmazással, míg a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék erre soha nem is volt alkalmas. Az utolsó szakmai kontrollt a költségvetésért felelős nemzetgazdasági tárca jelentené, ám a jelek szerint ma már a költségvetési politikával kapcsolatos lényegi döntések nem az NGM-ben születnek, azokat sok esetben csak befolyásolni tudják. Mára az NGM kompetenciája vélhetően a kormány döntéseinek "lepapírozásra" korlátozódik.

November végén az áht egyenlege 54 milliárd forintos többletet mutatott, ezzel szemben Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter - még véletlenül sem az államháztartási gazdálkodásért felelős Varga Mihály - az utolsó kormányinfón azt közölte: a kormány december 31-ére a GDP két százalékának megfelelő hiányt célzott meg. Végül e téten is emeltek, az NGM által december 20-án nyilvánosságra hozott prognózis már a GDP 2,1-2,3 százalékára rúgó hiányt ígér december 31-re, ami 991,4 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt takar. Vagyis egyetlen hónap alatt az egyenleget 1040 milliárd forinttal akarják rontani - más szóval ennyi pénzt terveznek elkölteni.

Az 1040 milliárd forint nagyságrendileg a Magyar Honvédség  hároméves költségvetésének, illetve a közoktatási intézményfenntartó (Klik) csaknem kétéves kiadásainak felel meg - magyarán ennyi pénzből ésszerű, tervezett hatásvizsgálatokkal alátámasztott reformokat lehetne finanszírozni. Ám a jelek szerint a kabinetnek nincsenek stratégiai tervei a fiókban, így a rendelkezésére álló pár hétben csak arra futja, hogy gyorsan elköltse a GDP 2 százalékára rúgó összeget. E döntés részbeni lepapírozását jelenti az a december 17-i kormányhatározat, amely 306 milliárd forintot osztott újra.

A kapkodást jelzi, hogy még az átcsoportosítás mértékét is sikerül elrontani: a szombaton megjelent tízoldalas kormányhatározat még 306,8 milliárdos átcsoportosításról írt, a két nappal később megjelent Magyar Közlöny pedig az összeget 251,3 milliárdra módosította - azaz vélhetően még a kormányban sem tudják, hogy mennyi pénzt "lapátolnak ki" az ablakon.

Inkább kárba menjen, mint pocsékba

Tíz nap alatt 250 vagy akár 600 milliárd forintot elkölteni értelmesen nem lehet; a kormány döntésének egyetlen célja lehet: az államháztartás hiány növelése - mondta lapunknak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) vezetője. A kormányzati logika szerint a hiánynövelés mögött az húzódhat meg, hogy amennyiben túl jó lenne a 2016-os egyenleg, akkor a 2017-es 2,4 százalékos GDP-arányos hiány már sokkal rosszabbul festene, hisz ez egyik évről a másikra 600-700 milliárdos egyenlegromlást jelentene. A másik megfontolás a növekedés bármi áron való gerjesztése - abból a megfontolásból, hogy az államháztartásból "kilapátolt" százmilliárdok beruházásként vagy közösségi fogyasztásként az idei utolsó negyedéves GDP-számot húzza felfele. Az "inkább kárba menjen, ne pocsékba" elv mentén gazdálkodik a kormány - láthatóan így gondolkodnak a kormányban - véli a szakember.

Az év végi költekezés az átlátható gazdálkodás több aspektusát is sérti: erre jó példa az 118,8 milliárdos kiadási tétel, amely a kormányhatározat szerint "az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására" szerepel - mondta Romhányi. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter december 16-án jelentette be, hogy 54 milliárd forintot adnak az egyházi iskoláknak még az idén, erre fel szombaton a kormányhatározatban már 118,8 milliárdos tétel szerepel. Az 54 milliárd is azt jelenti, hogy az egyházi oktatás arányaiban jóval több támogatást kap, mint az állami közoktatás - hisz az egy plusz fillért nem kapott -, ami önmagában sérti a világnézetileg semleges oktatáshoz való jogot.

Ám amíg a Klik egy fillért sem kapott és az egyházi iskolák pedig 118 milliárdot, annak az az oka, hogy az egyházi iskolák az államháztartáson kívül vannak - vagyis ez a pénz 10 nap alatt - legalábbis papíron - elkölthető. Ezzel szemben a Kliknél e pénz elköltése nem csak a valóságban, de papíron is több hónapos folyamat, így az nem az idei, hanem a 2017-es hiányt rontaná - magyarázta Romhányi. Véleménye szerint ettől függetlenül az egyházi iskolák vezetőinek főhet a feje, hogy értelmesen ekkora pénzt hogyan költsenek el.

Amit nem tudtak elkölteni

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy miből maradt meg a 306 milliárd forint: olyan nagyívű projektekről van szó, amelyek nem voltak pontosan megtervezve, ám a kormány erőltette, hogy ezek a pénzek bekerüljenek a 2016-os költségvetésbe.

Így például 80,7 milliárd forint marad meg a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemeléséből, 40,2 milliárd forint a Kiemelt közúti projektekből és 59,1 milliárd forint a Nemzeti Olimpia Központ, magyarán a Puskás Stadion építésből. A most nyilvánosságra hozott kormányhatározat szerint 40,7 milliárd forint maradt meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban - ennyivel kevesebbet költöttek a közmunkásokra. Ezen több tízmilliárd forintos egyedi tévedések, túltervezések mellett több mint százmilliárd forintos maradványtétel is keletkezett - ami költségvetési gazdálkodás velejárója -, ám sok kicsi sokra megy: így jött össze a 306 milliárd forintos elköltetlen maradvány.

Tízmilliárdért kisvasút, százmilliárdért egyházi iskola

Az is sokatmondó, hogy mire mennek el a pénzek: Lázár János kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón egyetlen konkrétumot mondott: újra konszolidálják a kórházakat, erre 80 milliárd forintot szánnak. A pénz nem egészségügybe, nem annak fejlesztésre megy, hanem az államháztartáson kívüli beszállítók - közüzemi szolgáltatók, gyógyszergyárak - kifizetésére, magyarán a rezsire megy el.

Ettől a pénztől sem a betegnek, sem az orvosnak sem a kórházaknak nem lesz jobb - minden marad a régiben, az adósság pedig jövőre minden bizonnyal újratermelődik. Az ominózus kormányhatározat ezzel szemben 10-10 milliárdot szavaz meg a "keskeny nyomtávú vasutak fejlesztésre" - magyarul a kisvasutakra -, de ugyanennyi jut a Népliget rekonstrukciójára is. A kormány 4,9 milliárd forintot adott a Belügyminisztériumnak "kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra" - feltehetőleg ez a pénz is azonnal "ömlik majd ki" az államháztartásból valamely piaci szolgáltatóhoz.

Az év végéig hátralevő pár napban 2,8 milliárd forintot kap az útdíjbeszedő cég, félmilliárdot a kisvárdai várfürdő, 3,1 milliárdot a diósgyőri stadion. De "egyéb sportlétesítmény-fejlesztésekre" is kifizetnek még az idén 39,6 milliárdot, és más stadionokra, sportcsarnokokra további 19 milliárd forintot. Az egyetemek szintén kapnak 3,9 milliárdok beruházásokra - de ezt a pénzt három héten belül el kell költeniük.

Nemcsak a stadionokra, de sporttámogatásokra is ömlik a pénz: 10,6 milliárdot kapnak a versenysportok, ezen felül jut még 3 milliárd a Magyar Labdarúgó Szövetség működésére, de 118,5 milliárd forint megy az egyházi (oktatási) beruházásokra is.

Mire juthatna ebből a pénzből?

Az optimális az lenne, hogy amíg nincs a kormánynak részletesen kimunkált terve, addig egy fillért sem költ el a pluszbevételekből - mondta Romhányi. A költekezésnél el kell különíteni az egyszeri bevételeket és a tartósan rendelkezésre álló többletpénzeket. Az egyszeri bevételeket pedig nem szabad felélni, mert ezáltal prociklikussá válik a költségvetés - vagyis akkor "segít rá" a növekedésre, amikor az fundamentálisan is erős, más szóval ettől erősebben leng ki az inga.

A tartós bevételeket viszont a fiókból elővett leegyeztetett stratégiai programok alapján kellene elkölteni - ezek lehetnek reformok vagy akár adó- és járulékcsökkentési programok is. Az elmúlt években nem készültek el ezek a programok, így nincs mihez nyúlnia kormánynak. Nem csoda, hogy jobb híján marad a költségvetési pluszbevételek rapid "kilapátolása" az államháztartásból, ami a lehető legtávolabb áll az átlátható felelős költségvetési gazdálkodástól - fogalmazott Romhányi Balázs.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tegnaputan, 2016.12.21 18:35

@kakambuki: "Az alföldi lösz alagutakról meg annyit hogy az Alföldön nincs lösz (Kisalföldön legfeljebb) és az említett szakasz pedig egyáltalán nem az Alföldön van, még csak nem is sík területen."

Azt hiszem ez általános iskola 5.-es tananyag: az alföld átnyúl a Dunántúlra, melynek egyik legnagyobb középtája a Mezőföld.
Nos az M6-os jellemzően az alföld ezen a lösszel borított részén halad. Természetesen Szekszárdig bevágásokkal, mivel a lösz alkalmatlan alagútfúrásra.
A helyi pincészetek is kiássák, majd felfalazzák és betemetik a pincéket.
A Bátaszék utáni lankák ahova az alagutakat építették sokkal kisebbek mint az M6-s korábbi szakaszain lévő dombok. Az esővíz le is hordta róluk a földet, amit cementel kevert földel pótoltak.
Az M6-s ezen szakaszán teljesen fölöslegesen építettek alagutakat, az egész csak pénzlenyúlásról szólt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kakambuki, 2016.12.21 18:02

@SzaszaG: Nem volt az! Az illető pályaszakaszt "egyes "szakértők" 12-15 m magasságú töltések és ugyanolyan mélységű bevágások létesítésével kívánták megoldani alagutak helyett. Arról persze egy q.va szó nem esett hogy az illető töltés és bevágás rézsűket ki és hogyan fogja karbantartani, a töltések, bevágások által igénybe vett, szétszabdalt földekkel, tájjal mi lesz. Az alagutakkal és a völgyhíddal mindezt megoldották a hullámosan szabdalt területen különösebb károk okozása nélkül. Az alföldi lösz alagutakról meg annyit hogy az Alföldön nincs lösz (Kisalföldön legfeljebb) és az említett szakasz pedig egyáltalán nem az Alföldön van, még csak nem is sík területen. Az alagutakat egyébként idegen cég, osztrák kivitelező építette akiktől a szakértelem elvárható lett volna illetve hát a munka veszélyessége messze nem olyan volt mink az Alpokban. Ennek ellenére kis híján sikerült nekik az egyik még félig kész löszbe fúrt alagutat a saját fejükre rogyasztani. Lehet hogy drágább volt a dolog, de messze jobb és tájba illőbb lett a töltéses-bevágásos rendszernél.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kakambuki, 2016.12.21 17:43

"bő 1000 milliárd forint elköltésről döntenek úgy, hogy valójában egy fillér sem jut az egészségügyre" Negyvenöt milliárdot költenek a kórházak adósságrendezésére. Ez már korábban lejött a sajtóban. Saját megyém közkórháza százhatvan milliót költ fejlesztésre jövőre. Van akinek ez semmi de hát ez az ő dolga.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2016.12.21 15:55

medgyesi főleg bankár szégyenére és részben Gyurcsány az öszödi beszédig azt hitték, hogy bekerültünk az eu-ba és innen kolbászból lesz a kerítés, most orbán hiszi, hogyha 2018-t megussza az minden pénzt megér, rátért a medgyesi utra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dakota Summer, 2016.12.21 14:27

@pastorius: ez egy méretes badarság, amit össze tetszett itt hordani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html