Százmilliárdos áfa-visszatartással operál a PM

Az áfabevallások tételes ellenőrzése nyomán nemcsak az uniós adószámmal rendelkező társaságok, de beszállítóik is nélkülözni kényszerülnek. A vállalati hitelek költségét kedvezően téríti meg jövőre az állam, az esetleges árfolyamveszteséget viszont nem.
NAPI, 2004. november 11. csütörtök, 08:14
Fotó:

Akár a 100 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amit az uniós kontrolladatokkal operáló áfaellenőrzések jogcímén tart bent a költségvetésben a Pénzügyminisztérium - állítják a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők. Az intézkedés közvetlenül a mintegy 10 ezer uniós adószámmal bíró társaságot érinti, közvetve azonban az exportáló cégek beszállítói is megszenvedik az adóigazgatási szigort.

A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a tömeges tételes ellenőrzés voltaképpen az adózók többségének érdekét szolgálja, mivel a tevékenység a jogtalan áfabevételek behajtására irányul, amelyek egyébként nem folynának be a költségvetés számlájára - közölte lapunkkal Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője. A csaknem 70 milliárd forintos áfahiány okát keresve a pénzügyi kormányzat most azt vizsgálja, hogy az uniós adószámmal rendelkező társaságok visszaéltek-e az önbevallásossá vált áfarendszerrel. Az APEH előzetes adatai szerint 4200 adózó esetében találtak eltérést az adóhatóságnak benyújtott áfabevallás, valamint a többi uniós tagországtól érkezett kontrolladatok között. Ez a differencia 2600 esetben haladta meg a 100 ezer forintot. Potenciálisan e vállalkozások esetében lehet többlet-áfabevételre számítani.

Több adószakértői vélemény, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint azonban elsősorban a költségvetési hiány mérséklésére irányul a szigorú ellenőrzés, amit a januárban esedékes uniós kontrolladatok megérkezéséhez kötnek. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke korábban elmondta lapunknak, hogy áfacsalásról akkor lehet, szó, ha egy vállalkozás a belföldi értékesítést az uniós piacon történő eladásnak állítja be. Ekkor ugyanis nem kell áfát felszámítani, míg a belföldi eladás esetében igen. A szakértő szerint azonban döntően tervezési hiba miatt keletkezett a jelentős áfahiány.

Ebből következően kétséges, hogy a tételes ellenőrzések során megkerülnek a hiányzó tízmilliárdok. A költségvetés jövő évi helyzetét ugyanakkor jelentősen rontja a PM által választott megoldás, mivel a visszatérítéseken felül a késedelmi pótlék is a 2005-ös büdzsét terheli. Minden, az államigazgatási határidőt meghaladó napra vonatkozóan ugyanis a késedelmesen visszautalt összeg kamata a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével egyezik meg. A jogkövetően adózó cégeknek tehát kamatostul téríti meg a késlekedéssel okozott kárt az állam, a kamat pedig szinte minden vállalkozási hitelkonstrukció költségét fedezi, ha az illető cég csak hitelfelvétel révén tudja áthidalni a likviditási problémát.

További részletek a NAPI Gazdaság mai számában.

HOZZÁSZÓLÁSOK