Vége a magyar málnának - bekövetkezett, amitől sokan tartottak

A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a szervezetlen értékesítés betett a magyar málnának. Az idei termőterület már 100 hektárnál, a termés pedig 1000 tonnánál is kevesebb, a tíz évvel ezelőtti 700-900 hektárnyi területtel vagy a kilencvenes évek elejének 27 ezer tonnás termésével szemben.
Tóth László Levente, 2019. június 29. szombat, 09:08
Fotó: Napi.hu

Elkezdődött a málnaszezon, ami általában július közepéig tart. Ilyenkor, nyáron szokták kongatni a vészharangot mifelénk amiatt, hogy egyáltalán nem is lesz majd málna Magyarországon, legfeljebb külföldről. Már csak azért is, mert hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában csak kettő-négy tonna málna terem meg. Ennek oka részben a fajtákban, részben a klímában keresendő.

Korábban szakértők még úgy vélték, a málnásokban fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajtákat kellene telepíteni. Az utóbbi években azonban már alig volt új málnaültetvény-telepítés az országban, a régiek pedig már 15-20 évesek, elöregedtek.

Ráadásul nemcsak új telepítés nem történt, ember sincs, aki a nyári melegben szedje a málnát. A júniusi, júliusi, olykor 35-37 fokos hőséget persze ez a bogyós gyümölcs is nehezen bírja, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak, így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség. Nem beszélve arról, hogy a málna termőterülete a klímaváltozás miatt Európában egyre északabbra tolódik. Lassan már ott tartunk, hogy például Lengyelországban jobbak a klimatikus viszonyok a málnának, mint idehaza. A málna nagyüzemi termesztése pedig már rég a múlté, a megmaradt néhány családi és kistermelő pedig leginkább a friss gyümölcs piacát képes ellátni, ha nincs hűtőháza, de ma már málnaültetvény is alig maradt Magyarországon.

Magyar málnát ne is keressen ezentúl

A magyarországi málnatermelés gyakorlatilag megszűnt - mondta a Napi.hu érdeklődésére Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A termőterület mára 100 hektár alá csökkent, a termés pedig 1000 tonna alatti lesz, miután tavaly számolták fel az ország legnagyobb, 18 hektáros egybefüggő málnaültetvényét Nyírlugoson, elsősorban az időjárási károk, másodrészt a munkaerőhiány miatt. A málna ugyanis a nagyon erős téli fagyokat nem tolerálja, a tavasziakat még kevésbé, de még rosszabbat tesz neki a nyári extrém napsugár, ami leégeti a bogyót a növényről. "Néhány olyan 5-8 hektáros árutermelő ültetvényről tudunk, ahol a friss vagy a fagyasztott piacra termelnek" - jegyezte meg a szakember.

Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy a lémálnával már nem foglalkozik senki, de a fagyasztottal is csak néhányan, a lengyel, szerb fagyasztott málna, mint késztermék, ugyanis olcsóbb idehozva, mint a hazai. A feldolgozók is kezdenek tehát elveszni, a hobbikert-málnások pedig nem árutermelő kategória. A friss piacra leginkább 0,5-1 hektáros kis ültetvényeken termelnek még családi formában, adott esetben még fóliatakarás alatt is, döntően Budapest körül és a főváros vonzáskörzetében.

A május közepén virágzó málnát idén a tavaszi fagyok elkerülték, hűvös, csapadékos május miatt a virágzás később indult be, a csapadék és a nagy meleg a növénynek károkat is okozott. Sok függ még a betakarítás alatti időjárástól: ha az elkövetkező négy hétben is túl meleg lesz, az csökkenti a termést, amire mondhatnánk, hogy erős közepes lesz, de már ez sem mondható,

mert málnatermés Magyarországon már nincs,

a hazai piacon ugyanakkor a lengyel málna 2-3 hét múlva megjelenik - magyarázta a FruitVeb alelnöke.

Magyarországon a nagyobb málnatermő területek valamikor a Börzsöny hegység lábánál, Pest, Somogy és Nógrád megyében voltak találhatók. Málnából a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna termett, a termőterület azonban az ezredfordulóra 1500 hektárra csökkent, tíz éve pedig már 700-800 hektárra, mivel a málnatermeléssel sokan felhagytak.

Van, ahol még reménykednek

A kis Pest megyei faluban, Vámosmikolán még reménykednek: a településen a rendszerváltás után közel húsz évig polgármesterként tevékenykedő Durján Miklós és családja például hosszú évek óta termesztik a bogyós gyümölcsöt. Valamikor még 2500 négyzetméterről szedte a málnát a család, előfordult, hogy segítőket is kellett hívni, mert napi öt mázsa málnát is leszedtek - mondták a Napi.hu-nak. Úgy emlékeztek, a jobb években annyit kerestek a málnával, mint amennyi a családfő feleségének éves jövedelme volt. Most az egyhavi jövedelmet tenné ki. Néhány száz négyzetméternyi területet telepítettek csak be a gyümölccsel, ebből következően a termés sem sok, az elmúlt években négy és fél mázsát szedtek le összesen.

Idén bármennyi málnát el tudnának adni Durjánék, 100 kilót is, de egy tonnát is kilogrammonként 1000 forintos áron, ha lenne annyi mennyiség, amit el tudnának adni. Vámosmikolán a régi ültetvényt kiváltották 1,5-2 évesre, de csak 3 év után fordul termőre, a mai fajtáknál pedig 6-7 éves korukig jó esetben 3-4 éves a termő időszak. Ide tartozik, hogy csak az árakat nézve az idei piaci helyzet kevésbé tűnik rossznak, mint a korábbiak. A Budapesti Nagybani Piacon 2017-ben az előző évinél alacsonyabb, 500-1000 forint volt egy kilogramm málna ára, a tálcás málnát azonban már 2000 forintért vásárolhatták a fogyasztók. Idén a Nagybanin a hazai, I. osztályú málna minimum, illetve maximum ára 3000 és 4000 forint.

Durjánék azt mondják, jelenleg gépesíteni nem nagyon lehet, a kézi munkaerő nagyon megdrágult - kilónként 200 forintért pedig már nem nagyon találni alkalmi besegítőt -, és nem is találni alkalmi munkást. Annyi a málnatermő területük tehát, amennyit egy család meg tud művelni. A kistermelők helyzete szerintük kilátástalan, aki meg hűtőházat épített, az értékesíthet decemberben, de aki nem, az egy "ördögi körben" van benne. A málnatermesztés "újkori fellendülését" szerintük az hozná meg, ha a kistermelőket, családi gazdálkodókat valaki össze tudná fogni, de egyéb bogyós gyümölcsökre is igaz ez.

Magyarországon nem szívügy

A mai fiatalok persze a málnatermesztéssel már nemigen akarnak foglalkozni, mert "elég nekik a fűnyírás", a málnatermelés ugyanis kemény munka és az értékesítéssel is törődni kell. Nagyban meg nem éri meg csinálni, mert nincsenek meg a régi piacok, pedig annak idején minden faluban voltak átvevőhelyek. Környékbeli hűtőházak ma is vannak, a gazdálkodóknak pedig a nehézségek ellenére is nagyon megérné málnát termeszteni, mert már egy hektár földből is meg lehetne élni, kilogrammonként 1000 forint körüli árat kapva a gyümölcsért.

A fix értékesítési lehetőséget azonban tényleg nagyon hiányolják a termelők, mondván: ezért sem lehet igazán a termelőkapacitást bővíteni. Szóba kerül a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) szerepe is. Egy működő TÉSZ tudna segíteni a környékbeli málnatermelőknek, no persze, ha ehhez a termelői bizalom is meglenne.

Locsolás nélkül nem lehet málnát termeszteni, a magyarországi málnatermelést azonban a jelek szerint nem az öntözés hiánya, hanem a klímaváltozás, a munkaerőhiány és piaci lehetőségek átalakulása vágta tönkre, nem beszélve arról, hogy talán az agrárpolitika sem mindig tekintette szívügyének a bogyós gyümölcs ágazatot. Az se mindegy persze, hogy míg 30 éve a málnatermelő területeken az átlaghőmérséklet 25 fok körül alakult, és nem intenzív termelés mellett a 15 tonnás hektáronkénti hozam volt jellemző, most utóbbinak jó, ha a kétmarmada elérhető - intenzív termeléssel.

A kedvező éghajlati adottságok északabbra húzódtak, ez az egyik magyarázata annak, hogy a lengyel málnatermés - ami kombájnnal betakarítható - mára megsokszorozódott. Lengyelország ma az Európai Unió legnagyobb málnatermelője, ahol a termés 100 ezer tonna nagyságrendű. Szerbiának pedig a legnyereségesebb exportcikke a málna, néhány éve rekordmennyiséget, 110 ezer tonnát szedtek le belőle.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lauda, 2019.07.02 13:37

Nem kell mindig málnát enni . Akinek kell majd termel magának , és rájön mennyire macerás !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2019.07.02 12:30

@teleobjektiv:
A földművesek mellett szóltam. Ettől a foglalkozástól mindenki menekül a középkör óta, városlakó és más foglakozású szeretett volna " Már' én immár nem kapálok asztalosinasnak állok"
A munka is nehéz, de a bizonytalanság a legrosszabb. Képzeld, hogy mindent jól csináltál, nem sajnáltad a pént kiváló vetőmagra, műtrágyára, talajmunkára. Mosolyognak rád a kalászok 8 to/ha termést vársz. Boldog vagy! Aztán egy nappal az aratás előtt éjjel betör egy hidegfront, vihar eső, de jég szerencsére nem. A búza megdől a sikér csökken 8 to étkezési minőség helyett betakaríthatsz 4 to/ha takarmánybúzát amit majd nem akarnak megvenni! Várható bevételed kétharmada oda, viszont a John Deere traktorod törlesztése nem változott.
Sokan ilyenkor nem csak szóban hanem valóban igazi könnyeket produkálva sírnak. Te nem ezt tennéd? Az ilyesmi a felvásárlónak is odavág, nincs árú haszon sincs.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

teleobjektiv, 2019.07.02 10:00

@znojmo: A mezőgazdaság minden országban a "környezetben" meg az "időjárásban" működik. A paraszt valóban a legbecsületesebb, ezért irtották ki a kommunisták, és a fenntartható fejlődés utolsó mohikánja, ezért irtják a maradékot az aszfaltzöldek. Nem a parasztok mennek szerkesztőségekbe sírni. Ők dolgoznak, és otthon panaszkodnak, ha úgy tartja a kedvük. Én arról írtam, hogy különböző irodakukacok és üzletelők kavarnak és hazudoznak, és mindig találnak hozzá nem értő szócsövet maguknak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2019.06.30 08:56

@teleobjektiv:
Még nem szoktad meg az örökös siránkozást? Ez a foglakozás már mint a földművesé, ezzel jár. Mégpedig azért mert technika ide vagy oda, az időjárás és a biológiai környezetváltozás minden szeszélyének ki van téve!
Mögöttes hátsó szándék is létezhet, támogatások kisírására, de a többi vállalkozó sem különb, sőt! Gondolj csak azokra a milliárdokra, amelyeket sörfőzdére buszgyártásra, műtrágyártásra stb. adtak. A paraszt a becsületesebb vállalkozók közül való!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

teleobjektiv, 2019.06.30 00:11

Nincs egy értelmes ember ennél a lapnál, hogy a sok hülyeséget és ellentmondást kigyomlálja? Ha alig 100 hektáron alig 1000 tonna terem, akkor mégiscsak az ideális termésmennyiségnél vagyunk, nemde? Össze-vissza kavarja a hektárt, négyzetmétert, tonnát... A KGST-termékpaletta helyett most más van nálunk, ennyi az egész, és megszűnt a háztáji (második gazdaság). Mellesleg érdekes, hogy a meggyből is a szerbek jönnek fel. A siránkozást meg már abba kéne hagyni. Nincs olyan mezőgazdasági termék, aminek a szószólói állandóan ne a termésromlásról papolnának, hogy kárenyhítés mellett mégis eladhassák a jó termést. Találós kérdés: az hogy lehet, hogy a zalai áfonyásfickó ennyire feljött? Megoldás: esze is van, dolgozik is. Esze ágában nincs sírni, hogy esik vagy nem esik. Az egyik növénynek jó a sok eső, a másiknak nem, portfolio a megoldás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html