Szigor - elveszik a magyarok kedvét a pereskedéstől

Január óta nagyon megnehezítették a pereskedést Magyarországon. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján a bíróságok sorra dobják vissza az ügyvédek keresetleveleit. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Domokos Erika, 2018. szeptember 26. szerda, 11:44

Az idén január 1-jétől hatályba lépett új polgári perrendtartás (új Pp.) teljesen új alapokra helyezte a polgári perek menetét. Így például bevezette az osztott perszerkezetet, amely szerint a feleknek már az előkészítő, perfelvételi szakban fel kell fedniük valamennyi ütőkártyájukat. Fontos újítása az új Pp.-nek az is, hogy leszűkültek azok az esetkörök, amikor a felek a Kúriától kérhetik az ítéletek felülvizsgálatát - hívta fel a figyelmet közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Rendkívül megnehezítette az új Pp. a perek elindítását, azaz az úgynevezett keresetlevél beadását is. Az elmúlt hónapok szakmai tapasztalatai szerint a bíróságok az ügyvédek által beadott keresetleveleket nagy számban dobják vissza. A visszautasítások néha formai, néha érdemi okokra vezethetők vissza.

Abszurdnak tűnő formai hiányosságok

Bosszantó visszautasítási ok, amikor a bíróság valamely - akár a jogszabályban tételesen leírt, akár abból csak közvetetten következő - apró formalitás miatt utasítja el a keresetet - véli Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. Így került visszautasításra keresetlevél például azért, mert nem tartalmazta szövegszerűen a "Bevezető Rész", "Érdemi Rész", és "Zárórész" alcímeket. Kicsit abszurdnak hat talán, de amiatt is utasítottak vissza keresetlevelet, mert a felperes nem jelölte meg egy telefonszám nemzetközi előhívóját.

A formai követelmények ráadásul sokszor nem logikusak és nem is életszerűek. Egy jogi személy felperesnek a keresetlevélben cégkivonattal kell például igazolnia azt, hogy jogképes - ami fölöslegesnek tűnik, hiszen ez a tény a közhiteles cégnyilvántartásból bárki számára nyilvánvaló. A gyakorlat szerint nem elég továbbá, ha az ügyvéd a keresetlevélhez csak egyszerűen csatolja a meghatalmazását - az új szabályok szerint Ádámig és Éváig felmenően kell tudni már a keresetlevélben bizonyítani, hogy a meghatalmazás jogszerűen került kiadásra - olvasható a közleményben.

Magánszemély január 1-től járásbíróságon csak egy több mint húszoldalas formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, amelyet nem egyszerű kitölteni.

Pontosan meg kell jelölni a jogsérelmet, illetve a jogszabályhelyet

A régi eljárási szabályok alapján elegendő volt körülírni a jogsérelmet a keresetlevélben, nem kellett a konkrét jogszabályhelyet is megjelölni hozzá. Az új Pp. alapján azonban az ügyvéddel eljáró félnek pontosan meg kell jelölnie azt a jogot (jogszabályhelyet) a keresetlevélben, amelyet érvényesíteni kíván a másik féllel szemben. Ha ezt nem tünteti fel, a bíróság azonnal visszautasítja a keresetlevelét. Sokszor azonban még a per vége felé sem egyértelmű, hogy egy adott sérelmet kártérítésként, kártalanításként vagy jogalap nélkül gazdagodásként kell-e értelmezni. Szintén nem magától értetődő, hogy a szerződő félnek milyen joga sérül egy-egy olyan szerződéses rendelkezés megszegésekor, amelyet a jogszabályok kifejezetten nem nevesítenek. Ha viszont az ügyvéd a "valamelyik csak bejön" elv alapján több jogszabályhelyet jelöl meg a keresetben, úgy mindegyik feltételezett jogszabálysértés vonatkozásában külön-külön elő kell terjesztenie a tényállításokat, bizonyítékokat és a jogi érvelést, amely rendkívül felduzzasztja a keresetlevelet és amely, egyszersmind, a per elhúzódásához vezethet.

Több illeték, bizalomvesztés

Mint minden hibának, a keresetlevél nem megfelelő beadásának is számos, esetenként kisebb, máskor súlyosabb következménye lehet. Míg egy visszautasítást követően a keresetlevél - már helyes formai és érdemi tartalommal - újonnan beadható, egy ilyen ismételt beadás többletilleték-teherrel jár. Ezen felül az ügyvéd és az ügyfele közötti bizalomvesztéssel is járhat, ha az ügyvéd "még egy ilyen egyszerű feladatot sem tud jól megoldani" - vélik a szakértők.

Hova vezet ez az út?

Nyilvánvaló a kérdés: jó-e egy olyan peres eljárási rendszer, ahol még a legtapasztaltabb ügyvédek is csak nagy hibaszázalékkal tudják keresetleveleiket beadni. Remélhetőleg erre a kérdésre az idő meg fogja adni a választ, és a kezdeti nehézségek után a bíróságok és az ügyvédek előbb-utóbb összecsiszolódnak. Másrészt, a jelenlegi tendenciák megnyitják az utat másfajta jogvita-rendezési megoldások előtt. Így, a keresetindítás nehézségeit látva, egyre több szerződő fél elgondolkozik majd azon, hogy az állami bírósági utat elkerülve inkább választottbíróságot kössön ki jogvitái rendezésének fórumaként. Másrészt, a perindítás nehézségei utat adhatnak a Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben járó mediációs (közvetítői) megoldások elterjedése előtt is - zárul a közlemény.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Marv, 2018.09.27 11:39

@europeer: akkor mit szoljanak az UK allampolgarok,vagy az oroszok? Putyin egy rohadek, May egy rohadek, Tramp egy rohadek... tudom,hogy kicsit sem vigasztal,de mas szemmel is kell nezni a dolgokat. Hatha kisebbet hanysz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2018.09.26 16:46

Papíron ez egy olyan kamu demokrácia, ahol a tetves qrmány eljátssza, hogy itt vannak lehetőségek, de valójában mégse.
Ez az ország mindig rohadék lesz, mert valahogy mindig ilyen rohadék vezetői vannak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html