Jelenleg is zajlik az atomerőművekre vonatkozó nemzetközi szabványok és előírások felülvizsgálata - mondta el Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter egy budapesti háttérbeszélgetésen; a folyamat részeként vélhetően a magyar előírásokat is magasabb szintre kell emelni - tette hozzá. Ezen szigorúbb feltételeknek a Paksi Atomerőműnek és a bővítési munkálatoknak is meg kell felelnie - amennyiben ilyen értelmű döntés születik - fogalmazott a tárcavezető.

A körülményeket figyelembe véve - gazdaságosság, biztonság, függetlenség - hosszabb távon nem lehet nagyságrendileg kisebb szerepet szánni a nukeáris energiának a magyar médiamixben a miniszter szerint.

Jelenleg egy olyan időszakot élünk, amikor a hosszú távú magyar döntési folyamat időben egybe esik a meghatározó európai stratégiai döntésekkel - mondta Fellegi Tamás.

A miniszter kérdésre elismerte: jelenleg több területen ellentmondás mutatkozik a nemzeti és nemzetközi hatáskörök és feladatok között. Ilyen ellentmondás van például a szabályozás egységességét illető törekvésésekben is - tette hozzá. Ezzel együtt az elnökség igyekszik szűk mederben tartani a 27 tagország sokféle álláspontja alapján folyó vitát, és több területen, például az infrastrukturális fejlesztések engedélyeztetésében vannak is lehetőségei az egységesítésre - közölte a miniszter.

Az energiapolitika nemzeti hatáskör, vagyis például a nukleáris energiával kapcsolatos kérdések is ezen a szinten dőlnek el - fogalmazott a miniszter. Az európai közösség csak a hagyományos eszközökkel tud élni a döntések befolyásolásában, de a nemzeti hatáskör szűkítésének nincs is értelme - fűzte hozzá.

A nukleáris energia megítélését és jövőbeni szerepét illetően is nézetkülönbségek uralkodnak a közösségben a miniszter szavai szerint. A tisztánlátást például olyan kérdések is zavarják, miszerint hogyan azonosítható a nukleáris energiaforrásból termelt áram eredete a közös hálózatban. Mindenesetre a biztonság ügyében maximális elvárásokkal kell lennünk a tagállamok felé, igaz, ez a külső országok viszonylatában is problémás terület - mondta.

Az európai külső kapcsolatok ügye is fontos kérdés az energiapolitikában, elsősorban is Oroszország és a közép-ázsiai államok játsszanak jelentős szerepet e szempontból - mondta. Az ügy érdekében ezen országokat akár erőteljesen is a tárgyalóasztalhoz kell hívni szerinte.

Fellegi Tamás azt is elmondta, hogy a keddi gödöllői informális energiaminiszteri ülés fő témája a 2050-ig szóló útiterv vitjának indítása. A stratégiai célok meghatározása már rövidebb távon is fontos, egyebek mellett a közösségi források következő hétéves periódusának kijelölése szempontjából.