Az élénkülő lakáshitelezés szükségessé teszi a stabil finanszírozási követelmények növelését: a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) döntése alapján 2018. október 1-jétől a jmm-előírás elvárt szintje 15-ről 20 százalékra emelkedik.

(Az MNB által 2015 júniusában bejelentett és 2017. április 1-jétől előírt jJelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (jmm) biztosítja a bankrendszerben a lakossági jelzáloghitelek jelzáloglevelekkel történő hosszú lejáratú, stabil finanszírozását.)

A mutatóról szóló, 2015 júniusában készült rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, stabil, jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A szabályozás kihirdetése óta a piaci szereplők jelentős alkalmazkodást hajtottak végre: 2016 folyamán három új jelzálogbank alakult, 2016 őszén pedig az első új jelzáloglevél-kibocsátások is megtörténtek.

Az élénkülő lakáshitelezés miatt és a jelzálogbanki, illetve a refinanszírozási infrastruktúra kiépülését követően szükségessé válik az előírás szigorítása - magyarázta az MNB.

A PST döntése értelmében 2018. október 1-jétől a jmm-szabályozás négy területen változik:

  • A mutató minimum elvárt szintje 15-ről 20 százalékra emelkedik, így a bankok mérlegen belüli lejárati eltérése tovább mérséklődik, és a várható jelzáloglevél-kibocsátásoknak köszönhetően tovább mélyülhet a jelzáloglevél-piac.
  • A szigorúbb szabályozás alapján a beszámítható források elvárt futamideje 1-ről 2 évre emelkedik.
  • A bankok által megvásárolt jelzáloglevelek részlegesen "nettósításra" kerülnek a rendelet szerint beszámítható forrásokkal szemben, ami a rendszerszintű, bankszektoron kívüli forrásbevonásra ösztönzi a piaci szereplőket.
  • A lakás-takarékpénztárak által lejegyzett jelzáloglevelek 2018 októberétől valódi stabil forrásbevonásként vehetők figyelembe.

A MNB a módosuló rendelet kapcsán széles körben konzultált az érintettekkel, köztük a Magyar Bankszövetséggel és az Európai Központi Bankkal.

Az új előírásoknak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankoknak. A következő másfél évben összesen csaknem 600 milliárd forintnyi új jelzáloglevél-kibocsátás valósulhat meg. Az egyre élénkebb és fejlettebb jelzáloglevél-piac segítheti a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteltermékek elterjedésén és a kamatköltségek csökkenésén keresztül a lakossági lakáshitelek egészséges szerkezetű növekedését.

Az MNB rendelet szövege várhatóan 2016. december végén jelenik meg a Magyar Közlönyben.