Szigorítják a pénzmosási szabályokat - Szégyenlistára kerülhet Magyarország

Újraírja a kormány a pénzmosás elleni fellépésről szóló törvényt, amit uniós jogharmonizációval magyaráznak, holott az előterjesztésből kiderül, hogy több nemzetközi pénzmosás elleni szervezet is elégedetlen a magyar viszonyokkal: az OECD pénzmosás elleni szervezete, a FATH megfigyelés alá vonta Magyarországot, de az Európa Tanács szakértői bizottsága, a Moneyval jelentése után.
Papp Zsolt, 2017. március 23. csütörtök, 07:12
Fotó: Napi.hu

Szigorodnak a pénzmosás elleni szabályok - ez derül ki a kormányzati portálra felkerült törvénytervezetekből. A javaslatból kiderül, hogy a magyar állam számos pénzmosás elleni követelménye nem felel meg, emiatt az ország az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) "megerősített nyomon követési eljárást" indított.

A Moneyval tavaly novemberben kiadott jelentésben felhívta a figyelmet, "hogy a pénzmosási ügyekben indított vádemelések száma nem áll arányban a Magyarországon azonosított kockázatokkal és veszélyekkel. A hatóságoknak a pénzmosás minden formája ellen ugyanolyan hatékonysággal kellene fellépniük, márpedig mindössze korlátozott számban foglalkoznak a "strukturált" pénzmosási módszerekkel"- fogalmazott a szervezet.

A Moneyval országjelentése után az OECD mellett működő Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, FATF) is lépett és megfigyelési listára vette Magyarországot. A most beterjesztett javaslat elfogadásával elkerülhető, hogy a FATF szintet lépjen, így nem kerülne Magyarország a pénzmosás szempontjából magas kockázatú államok közé - ami önmagában is szégyen volna egy EU tagállamra, nem beszélve arról, hogy ezek újabb eljárásokat eredményeznének.

Szigorodnak a pénzmosás gyanújára vonatkozó összeghatárok

Épp ezért több ponton szigorodnak a pénzmosás felderítésre vonatkozó szabályok - olvasható a törvénytervezet indoklásában: A FATF irányelveknek megfelelően az elfogadás után a jelenlegi 15 ezer euróról 10 ezer euróra csökken az a határ, ami felett a készpénz elfogadó kereskedőket monitorozni kell. Magyarország esetében így pénzmosás gyanúja nélkül már csak 2,5 millió forintos áruszámlát lehet kiegyenlíteni készpénzes fizetéssel - a korábbi három millióval szemben.

A pénzmosás elleni törvényt a kaszinókon túl a jövőben kiterjesztik más szerencsejáték szervezőkre - ez Magyarországon kizárólag az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt-t és a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást - szervező Kft.-t érintheti. A szerencsejáték szervezők esetében minden 2000 eurót meghaladó ügylet esetén köteles lesz elvégezni az ügyfél-átvilágítást. A pénzváltók esetében is szigorodik a szabályozás: a jövőben minden 500 ezer forintnál nagyobb váltás esetén köteles a pénzváltó azonosítani az ügyfelet. A széttördelt ügyletek esetén is az 500 ezer forintos határ az irányadó.

Nyilatkozni kell a politikus rokonokról

Az ügyfél-átvilágítás során az adatkezelők jogosultak minden személyes adatot rögzíteni, a kaszinók ezentúl "jogosultak" az ügyfelek képmásának rögzítésre, videofelvételek készítésére is a könnyebb azonosíthatóság érdekében. Az ügyfél-átvilágítás során arról is nyilatkozni kell, hogy az ügyfél közszereplő-e, avagy bizonyos esetekben azt is közölni kell, ha hozzátartozója közszereplő. Közszereplőnek minősülnek a kormánytagok, az országgyűlési képviselők, a politikai pártok vezetői, állami vezetők, nemzetközi szervezetek vezetői, valamint a magas rangú bírók.

Továbbra is a törvény hatálya alá tartoznak a bankok, nyugdíjpénztárak, ingatlanközvetítők, könyvvizsgálók, adótanácsadók. A magyar kormány döntése alapján a jövőben az árutőzsdei szolgáltatókat, a nemzetközi posta és pénzutalványt kézbesítő cégeket valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat is bevonja a törvény hatálya alá, valamint szigorítja a nemesfém-kereskedők ellenőrzést - vagyis számukra is előírja gyanús ügyletek bejelentését a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájának, illetve az Magyar Nemzeti Banknak - mint a pénzügyi felügyelet ellátó központi szervnek.

Nyilvántartják a tényleges tulajdonosokat is

A FATF irányelvek szerint a jövőben központilag tartják nyilván a cégek tényleges tulajdonosait. A jogi személyek tulajdonosairól a képviselőknek nyilatkozniuk kell, ezeket az adatokat egy kormányzati adatbázisban is elhelyezik, amelyet a rendőrség, a pénzmosás elleni hatóság korlátozás nélkül használhat. Bizonyos korlátozásokkal az adatbázishoz hozzáférhetnek az adatszolgáltatók, de harmadik személyek is - amennyiben igazolni tudják az igény jogosságát.

HOZZÁSZÓLÁSOK