Szigorúbb nyugdíjszabályok - több nő jutott munkához

Az év második negyedében lassuló ütemben, de folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése Magyarországon. A nők körében a foglalkoztatottak száma már emelkedésnek indult, miközben a férfiak esetében 39 ezres apadás történt.
NAPI, 2010. szeptember 4. szombat, 11:34
Fotó:

2010 II. negyedévében a 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 748 ezer fő volt, 17 ezer fővel maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. A csökkenés jóval mérsékeltebb, mint 2008 II. és 2009 II. negyedéve között volt (72 ezer fő)  áll a KSH összefoglalójában. Az év első negyedéhez képest 60 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami jórészt a szezonális hatásnak tudható be. (2009 I. és II. negyedéve között ez a növekedés csak 29 ezer fő volt.)

Az adatok arra utalnak, hogy a foglalkoztatottak létszámának a válság kitörése (2008 ősze) óta tartó csökkenése mérséklődött. Az erre a korcsoportra számított 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva így is 0,3 százalékponttal csökkent.

Csak a férfiak foglalkoztatottsága csökkent

A vizsgált időszakban a 15-64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2 millió 1 ezer fő volt, 60,3 százalékos foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket 1 millió 747 ezer fős, 50,6 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. Az előző év azonos időszakához képest a nemek között ellenkező tendencia érvényesült, a férfi foglalkoztatottak száma 39 ezer fővel csökkent, a nőké viszont 22 ezer fővel emelkedett. 2010 I. negyedévében a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 54,5 százalék volt, ami 9,2 százalék ponttal elmaradt az uniós átlagtól (63,7 százalék). A férfiak foglalkoztatási rátája 10,1, míg a nőké 8 százalékponttal volt alacsonyabb az EU-27-re jellemzőnél.

A 2010. április-júniusi időszakban a 25-54 évesek, az ún. legjobb munkavállalási korúak foglalkoztatási rátája 72,6 százalék volt, az említett korcsoportban a férfiak foglalkoztatottsága az átlagnál jóval magasabb (77,7 százalék), míg a nőké alacsonyabb (67,4 százalék) volt. Az elmúlt egy évben a foglalkoztatási ráta (a 45-49 és az 55-59 éves korcsoport kivételével) mindegyik korcsoportban csökkent. Ennél a két korcsoportnál ez a mutató 1,4, illetve 3,2 százalékponttal emelkedett. Nagyobb arányú csökkenés a fiatal felnőttek (25-29 évesek) korosztályában mutatkozott: ebben a korcsoportban a férfi foglalkoztatottak száma 2010 II. negyedévében 20 ezer fővel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt néhány évben megfigyelhető, hogy hullámzó mértékben ugyan, de emelkedik az 55-59 éves korcsoportban a foglalkoztatás mértéke, ez nyilvánvalóan összefüggésben van a nyugdíjjogszabályok változásával, mely elsősorban a nőket érintette (2010 II. negyedévében 25 ezerrel több 55-59 éves női foglalkoztatott volt, mint az előző év azonos időszakában).

A közfoglalkoztatás javította a számokat
 
2010 II. negyedévében az iparban 26 ezer fővel (ezen belül a feldolgozóiparban 9 ezerrel), az építőiparban 23 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A szolgáltatási szektorban a foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 9 ezer fővel nőtt, mely döntően a közfoglalkoztatás kiterjesztésével magyarázható. Részben szintén a közfoglalkoztatás erősödésének tudható be, hogy miközben előző évhez képest csökkent a szellemi foglalkozásúak száma, addig a fizikai foglalkozásúaké kismértékben emelkedett. Ha az előző negyedévhez viszonyítunk, a szellemi foglalkozásúak száma lényegében azonos szinten maradt, míg a fizikai foglalkozásúaké 64 ezer fővel (3 százalékkal) nőtt, így a szellemi és fizikai foglalkoztatottak aránya alig változott.

A foglalkoztatottakon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 20 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest, a részmunkaidősöké - 2007 III. negyedéve óta először - alig változott. Korábban a részmunkaidős foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, a teljes munkaidősöké pedig jóval nagyobb mértékben csökkent.

Az alkalmazottak között a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkező foglalkoztatottak száma 2009 II. negyedéve és 2010 II. negyedéve között tovább csökkent ugyan, de ez a csökkenés kisebb mértékű, mint korábban; a meghatározott időre szóló munkaszerződéses foglalkoztatottaké 49 ezer fővel (18 százalékkal) emelkedett, követve az előző negyedévi tendenciát.

A tartós munkanélküliek helyzete a legnehezebb

2010 II. negyedévében a 15-74 éves munkanélküliek száma 473 ezer fő volt, az előző negyedévinél 25 ezer fővel (5 százalékkal) kevesebb, az egy évvel korábbinál 72 ezer fővel (18 százalékkal) több. A munkanélküliségi ráta 11,1 százalékos értéke az előző év azonos időszakinál 1,5 százalékponttal magasabb, és jellemzően a fiatalabb korosztályokban a legmagasabb (a 15-24 éveseknél 26,7 százalék, a 25-29 éveseknél 14,1 százalék). Részben az általános trendnek, részben a szezonális hatásnak betudhatóan az év első és második negyedéve között - a korábbi évekhez hasonlóan - 2010-ben is csökkent a munkanélküliek száma. 2010 I. negyedévéhez képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal lett kevesebb. Ez a csökkenés azonban nagyobb mértékű volt, mint 2009-ben, amikor a gazdasági válság hatásaként az I. és II. negyedév között csak minimálisan csökkent a számuk.

A legnehezebb helyzetben azok a munkanélküliek vannak, akik hosszabb ideje keresnek munkát. 2010 második negyedévében 46 százalék volt azok aránya, akik egy évnél régebben keresnek állást. A tartósan munkanélküliek növekvő arányában jelentős szerepet játszik a bázishatás. 2009-ben a munkanélküliek számának ugrásszerű növekedése az egy évnél rövidebb ideje állást keresők arányát emelte jelentősen a tartósan munkanélküliek arányával szemben. A beáramlás ütemének csökkenésével ismét növekvő azoknak az aránya, akik már hosszabb ideje munka nélküliek.

2010 II. negyedévében a 15-64 évesek közül 2 millió 551 ezren voltak gazdaságilag inaktívak, a megfelelő korúak 38 százaléka. Az inaktívak létszáma az elmúlt évben 54 ezer, az előző negyedévben 30 ezer fővel csökkent, de arányuk lényegében nem változott. Az átrendeződés ugyanis nem a munkaerőpiacon jelenlévők, illetve jelen nem lévők között történt, hanem a munkaerőpiac szereplői (foglalkoztatottak és munkanélküliek) körében. A korösszetételt tekintve a legnagyobb mértékű inaktivitás a fiatalokat, illetve az idősebbeket jellemzi. A 15-24 évesek valamivel több mint háromnegyede, az 55-64 évesek 63 százaléka tartozott ebbe a kategóriába 2010 II. negyedévében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Gigimama, 2010.09.04 16:37

Miután a 40 éve dolgozó nők, három-négy gyerek nevelése közben dolgozott, szakma magasatán áll, s emellett a családi háteret is biztosítja, védettsége megszünt, - ne is iigen volt csak papíron, öt évvel a nyugdíj előtt - most lenézve, a feje fölött döntenek. Kirugják, mert öreg, de megfosztják a nyugdíjától, a további egész életétől. Olyam hozzászólásokat olvasok, hogy szégyelném magam, ha a gyerekeim is így gondolkodnának. Megtették, amit meg kellett tenniük, most már mehetnek a semmibe. Csak papolnak a több munkahelyről, holott a kormányok adták el a munkahelyeket, szüntették meg, pedig az egész országban a dolgozni akaróknak lehetne munkahelye. Cipőipar, Selyemipapr, Ruhaipar, Bőripar, Csepel Vas lés Fémművek, Malomipar, Építőipar, stb. Nehéz sorolni. Akik innen kikerültek, legtöbbjük munkanélkülivé vált, és egy generáció nőtt fel, akik nem látták a szüleiket dolgozni. Körbe ugatnak, hogy miaz, hogy a nők 40 év után!!? Kiváncsi leszek, hogy akik utánunk kezdtek dolgozni, sikerül-e nekik is ennyi évet tisztességgel ledolgozniuk. A nyugdíjas segítse a családját, unokáit, a fiatalok pedig dolgozzanak. Csak ne pártpolitikai háttérrel, hanem tudásuk szerint.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html