A rövid, mindössze 4 soros dokumentum szerint "a magyar államkötvények vásárlására vonatkozó hírekre reagálva az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajalapja hivatalosan bejelenti, hogy a SOFAZ nem fontolgat semmilyen beruházást államkötvényekbe, vagy más pénzügyi eszközökbe Magyarországon." Az olajalap a közleményben az ilyen hamis információk tisztázását sürgeti a SOFAZ-nál, még mielőtt azokat bárki publikálná.

Az esetleges azeri kötvényvásárlásról szóló híresztelések augusztus elején bukkantak fel: ekkor jelentette a Reuters hírügynökség, hogy Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában denominált magyar államkötvény-kibocsátásról. A hírrel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) az MTI-vel közölte: "a magyar állam az IMF/EU tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását". Ugyanakkor az ÁKK azt is közölte: a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK a forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapír-piac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként.

Kapcsolódó

Augusztus 23-án a Figyelő írt arról, hogy az azeriek török közvetítőn keresztül jegyeztek volna magyar állampapírt. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese ezt követően cáfolta, hogy a kormány azeri kötvényekkel próbálna 3 milliárd eurót bevonni, ezzel akarván mérsékelni az ország IMF-függőségét. Amikor azonban a múlt pénteken Magyarország kiadta a jelentős olaj- és földgázkészletekkel rendelkező Azerbajdzsánnak a "baltás gyilkost", Ramil Safarovot, akit otthon azonnal kegyelemben részesítettek, s hősként ünnepeltek, ismét csak elhangzottak olyan találgatások, hogy Azerbajdzsán mindezt 2-3 milliárd euró értékben magyar államkötvények vásárlásával hálálhatja majd meg.

Azerbajdzsán várja a magyar cégeket

A nol.hu-nak nyilatkozó Budapestre akkreditált azeri nagykövet is előzőleg nonszensznek nevezte a kötvényvásárlást, Vilajat Gulijev ugyanakkor kijelentette: "a magyar hatóságok kedvessége és humanizmusa, amit az elítélt azeri állampolgárral szemben mutattak, minden területen fel fogja lendíteni a két ország és a két nép kapcsolatát".

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szerint Azerbajdzsán várja a magyar építőipari cégeket és tervezőirodákat, nagy perspektíva van a mezőgazdasági együttműködésben, ezen belül a baromfi- és marhatenyésztési technológiák és a vetőmagok exportjában. További lehetőségek nyílhatnak a buszgyártás és a víztisztítás terén működő magyar cégek előtt - idézte az államtitkárt a Világgazdaság. Az első kereskedőház, ami segítheti a magyar vállalatokat, Bakuban nyílik meg ősszel.

Az energiaipar is vonzó

A hvg.hu nem hivatalos forrásból arról értesült, hogy a Mol nem tervezett több milliárd euró értékű beruházást Azerbajdzsánban és ezzel kapcsolatban a vállalat hivatalos közlemény kiadására készül. A kormány szemében ugyanakkor az energiaipari együttműködés a magyar olajvállalaton keresztül ígér üzleti lehetőségeket - írta a Világgazdaság.

A Mol egyrészt továbbra is részesedéssel bír a Nabucco gázvezetékprojektben, amely az azeri Sah Deniz gázmezőről is venne földgázt, másrészt összeállhat a Socar helyi olajcéggel és bevásárolhatja magát egy azeri kitermelési jogokkal rendelkező projekt társaságba, ahogy azt július végén tette Kazahsztárnban.

Szijjártó azt is elárulta, hogy a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság október 8-9-re tervezett találkozóját a botránytól függetlenül megtartják. A két ország stratégiai gazdasági kapcsolatainak erősítését az ügytől függetlenül céljának tartja a kormány.