Szijjártó Péter hangsúlyozta: jelenleg Görögország külső határa átjáró ház, ami egész Európát védtelenné teszi. Ez komoly biztonsági kihívást jelent az uniónak és Magyarországnak, hiszen jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy kik, honnan, hányan és miért érkeznek a görög szigeteken keresztül Európa belsejébe.

Egyetértettek abban, hogy a migrációs válság olyan összetett kihívás elé állítja Európát, amely összetett megoldást igényel. Ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt a kiváltó okokat kell kezelni, azaz békét kell teremteni Szíriában, stabil politikai viszonyokat kell elérni Líbiában. Szijjártó Péter és Nikosz Kociasz egyetértett abban is, hogy az EU-nak segítenie kell Jordánia, Libanon, Törökország és az iraki Kurdisztán területén található menekülttáborokat.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy le kell állítani a nyugati politikusok olyan nyilatkozatait, amelyeket a bevándorolni vágyók meghívásként értelmezhetnek. Magyarország úgy gondolja, hogy az összetett megoldás akkor lehetséges, ha az unió, azaz Görögország külső határait védjük meg elsőként, ugyanakkor Görögország nem kíván közös, nemzetközi erőket befogadni saját területére. A visegrádi országok (V4) megmutatták, hogy a határok védelmében nemzetközi erőkkel is lehetséges összefogás a nemzeti szuverenitás megtartása mellett.

A két külügyminiszter megegyezett, hogy jövő héten újra találkoznak Luxemburgban az ázsiai és európai külügyminiszterek tanácskozásán, és a most megtárgyalt menekültügyi kérdések mellett folytatják az energiakérdésről megkezdett megbeszélésüket.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a Közép-Európa energiaellátása nem biztosított, mivel a Déli Áramlat vezetéktervét az unió és az Egyesült Államok lemondta, és megegyeztek az Északi Áramlat bővítéséről. Ha Oroszország úgy dönt, hogy elvágja az Ukrajnán keresztül vezető gázellátást, akkor Magyarországnak új szállítási útvonalak után kell néznie.