Magyarország nemzetközi megítélése sok szempontból a gazdasági mutatókhoz képest is rosszabb, amit az elveszett bizalomnak tulajdonít leginkább a legnagyobb munkaadói szervezet. Ezért a bizalom helyreállítása minden szinten - tőkepiacok, a hazai és nemzetközi befektetők, a vállalkozások - elengedhetetlen az ország számára - hangsúlyozza az MGYOSZ a kiadványában. Ebben a szervezet szerint döntő szerepe lehet egy jó IMF megállapodásnak, amely olcsóbbá teheti az államadósság finanszírozását, és segíthet abban is, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, ami a szerevezet szerint szintén létfontosságú lenne.

Az MGYOSZ elemzése az elhúzódó IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban rámutat, hogy a magyar devizakötvények jelenlegi 5,6 százalék körüli szintje nagyságrendileg kétszerese az IMF-nél elérhető hitelkamatoknak. A Valutaalappal történő megállapodás éves szinten a költségvetés szempontjából is jelentős, százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást jelenthetne az ország számára.

Borús a kép

Az MGYOSZ szerint recessziós pálya várható Magyarországon, az elemzés rámutat: az idei évre az elemzői prognózisok 1 százalék feletti visszaesést mutatnak. Emellett növekednek az inflációs kockázatok: az EU-n belül jelenleg hazánkban a legmagasabb az infláció, jelenleg már 6 százalék feletti szinttel. Mindezen problémákat tovább emeli az olajár és a nemzetközi élelmiszerár-emelkedés is, melyekre a hazai döntéshozóknak semmilyen ráhatása nem lehet. Pozitívum ugyanakkor, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alatt lehet az idei évben is, ezzel pedig kiemelkedő eredményt ér el Magyarország az EU27-en belül ezen a téren - teszi hozzá az elemzés.

A legnagyobb munkaadói érdekképviselet 2012 egészére kereskedelmi többletet vár, ami az exportvezérelt magyar gazdaság számára elengedhetetlen. A beruházási kedv ugyanakkor csökken, egyes ágazatokban kifejezetten rossz a helyzet: az ipari termelésben 2012. első félévében összesítve 0,4 százalékos visszaesést mértek az elmúlt év azonos időszakával összehasonlítva. Az építőiparban éves szinten a becslések szerint várhatóan akár 7-10 százalékos visszaesés is bekövetkezhet 2012 egészére vonatkozóan, ami az előző év alacsony bázishoz viszonyítva már csupán minimális beruházási kedvet jelent ebben a szektorban. Az összesített beruházási ráta 2012-ben 16 százalék körüli szintre, vagyis történelmi mélypontra esett Magyarországon. Jelentős elmaradásban vagyunk az EU átlagához viszonyítva, illetve a régiós versenytársakkal szemben is ezen a téren - jegyzi meg az elemzés.

Kiszámíthatatlan a környezet

Az MGYOSZ szerint jelenleg a magyar gazdasági növekedést a kiszámíthatatlan üzleti illetve szabályozási környezet fogja vissza leginkább. A jogszabály-előkészítési munkába sokszor már csak a legvégső stádiumban, a döntés megszületésének pillanatában vonják be az érintett szervezeteket, ami nyilvánvalóan az elkészült joganyagok minőségére is hathat. Az üzleti környezet kiszámíthatatlanságát elsősorban az államháztartás egyensúlyának megőrzésével összefüggő, a költségvetési nyomás által generált hektikus jogszabályi változások adják - ezek közül a bankadó kérdését, illetve a tranzakciós illeték és a számos szektort terhelő további válságadót említi az elemzés. A szervezet elemzésében a bankadó mihamarabbi kivezetését sürgeti.

A banki hitelezés beindítása továbbra is létfontosságú lenne a hazai vállalkozások számára, hiszen e nélkül szinte elképzelhetetlen a növekedés visszaállítása, ugyanakkora bankadó szinten tartása és a tranzakciós illeték megduplázása bizonyosan gátolni fogja a banki hitelezést 2013-ban is - emeli ki az MGYOSZ elemzésében. Pedig a vállalati hitelezés beindítása az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladat lenne Magyarországon. A vállalati hitelpiac fő problémáit az MGYOSZ szerint alapvetően a bizalom hiányára, a kiszámíthatatlan, tartós recesszióban lévő gazdasági helyzetre visszavezethető befektetési kedv csökkenése okozza.

Vélemények egyéb kormányzati intézkedésekről

  • Az iparűzési adó tervezett módosításával egyidejűleg megszűnik a kiskereskedelmi ágazatot terhelő különadó. Ugyanakkor a tervezett módosítás lényegében azt jelenti, hogy a kis-és a nagykereskedelem összességében nagyságrendileg 35 milliárd forinttal magasabb adóterhelést kap. Az MGYOSZ véleménye szerint mindez különösen hátrányosan érintheti a jelenleg is alacsony árréssel dolgozó vállalkozásokat.
  • A csatorna- és vezetékadó tervezete szintén komoly aggályokra ad okot. Az adó alanyai olyan nemzetközi és magyar nagyvállalatok lesznek, melyek az új terhek következtében lehetséges, hogy kénytelenek lesznek elhalasztani tervezett fejlesztéseket és további beruházásokat, legrosszabb esetben pedig akár leépítésekre is kényszerülhetnek. Éppen ezért az MGYOSZ azt javasolja, ebben az esetben is történjenek ellentétes hatású döntések, könnyítsék ezen vállalkozások helyzetét, például az adminisztrációs terheik további csökkentésével, vagy egyéb, a költségvetési egyensúlyt nem veszélyeztető, de érdemi döntésekkel.
  • Szabályozási szempontból az egyik legnagyobb problémát a nehezen tervezhető, és az Állami Számvevőszék véleménye szerint is komoly kockázatokat rejtő, hatástanulmányokkal részletesen nem alátámasztott tranzakciós adó jelentheti a közeljövőben. Emellett a válságadók kivezetésének kérdése, a 2013-ban is az idei évhez hasonló mértékű bankadó, telekommunikációs adó hatásai is mind olyan tényezők, melyek negatívan hatnak az ország növekedési kilátásaira.

Kérdéses a munkahelyvédelmi akcióterv fenntarthatósága

Az elemzés a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatban megjegyzi, hogy a legfrissebb 10,9 százalék körüli második negyedéves munkanélküliségi adat Magyarországon nem kirívóan magas, ráadásul a számok minimális csökkenést mutatnak az elmúlt időszakban, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazai munkaerőpiac még nem heverte ki a nemzetközi gazdasági válság hatásait. Az MGYOSZ szerint a 2012-es év egészére vonatkozóan marad a 10,9 százalék körüli szint.

Az MGYOSZ szerint komoly változásokat jelent az új Munka Törvénykönyvének 2012. július 1-i hatályba lépése, mind munkaadói, mind munkavállalói szempontokból. Rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket teremt, melyek jobban alkalmazkodnak a munkaerő-piaci kihívásokhoz. A kormány által nemrég bejelentett munkavédelmi akcióterv alapvetően szintén pozitív fejlemény, de sok múlik majd a szabályokon. Az igazi kockázatot a program finanszírozhatóságában látja a szervezet, hiszen a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben bizonytalannak látszik a nagyságrendileg 300 milliárd forintba kerülő program hosszú távú fenntarthatósága.

A szervezet pozitívumként értékeli, hogy létrejött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahová az MGYOSZ is meghívást kapott, és delegáltjai aktívan részt is vesznek az itt zajló munkában, ugyanakkor az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett létrehozott új egyeztető fórumot, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a jelenlegi formájában nem tartja alkalmasnak az érdemi, szakmai egyeztetésre.

A munkaadói szempontból különösen fontos a minimálbér kérdésével kapcsolatban az elemzés hangsúlyozza: a jelenlegi helyzetben az MGYOSZ nem tartja kivitelezhetőnek a további minimálbéremelést. Az elmúlt év emelésének idei évi áthúzódó hatásait is érzik még a vállalkozások, a jelenlegi, recesszióba süllyedő hazai gazdaságban pedig egyszerűen nem kivitelezhető a további emelés. A nemrég bejelentett cafetéria rendszert érintő változások - az egészségügyi hozzájárulási adótétel 10-ről 27 százalékra emelkedik a tervek szerint - csökkentik a béren kívüli juttatások vonzerejét, sok cég esetében pedig akár meg is szűnhetnek ezek a következő évtől.

Össze kellene hangolni a kutatás-fejlesztést

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott központi költségvetési támogatás megszüntetése nagyon komoly érvágást jelent a K+F+I szektor számára - jegyzi meg az MGYOSZ. A tőkehiányos magyar gazdaságban a projektek jelentős része ugyanis ennek a forrásnak a segítségégével tudott megvalósulni az elmúlt években.

Az MGYOSZ véleménye szerint jó megoldás lehet az összehangolt, akár kormányzati szinten koordinált K+F+I programok elindítása Magyarországon, ami  biztosítaná a kevés rendelkezésre álló forrás hatékony allokációját. Fontos lenne a vállalkozások és az egyetemek közötti K+F+I együttműködések támogatása, középtávon pedig elengedhetetlen a kormányzati K+F+I transzferek szintjének visszaállítása, sőt emelése is, amennyiben nem akarunk lemaradni az innovációs versenyben régiós szinten.

Emellett az MGYOSZ szerint fontos lépés lenne a vállalati közvetlen K+F+I beruházások élénkítése érdekében az innovációs járulék helyi felhasználási lehetőségének visszaállítása, illetve a szakképzési hozzájárulás helyben történő felhasználási lehetőségének visszaállítása.

Bizalom kell

Bár a szervezet szerint a hosszútávon fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez Magyarországon elengedhetetlenek az átfogó gazdasági szerkezeti reformok, ahhoz, hogy az ország rövidtávon ki tudjon törni a most már régiós szinten is érzékelhető lemaradásából, vissza kellene szerezni az országgal szembeni bizalmat, aminek viszont elengedhetetlen feltétele - hazai és nemzetközi viszonylatban is - a valós partneri viszonyok megteremtése és ápolása lehet, ami érdemi, tartalmi egyeztetéseket jelent.

A gazdasági növekedés beindítása érdekében az MGYOSZ javaslata szerint Magyarországnak jelenleg elsősorban az uniós források megfelelő felhasználására kell koncentrálnia, hiszen ez az a forrás, melyhez nagyobb áldozatok nélkül is hozzá tudunk jutni. Optimális esetben olyan projekteket érdemes támogatni, melyek egyrészt segítenek hosszú távon is munkahelyeket teremteni, másrészt fenntarthatóságuk esélye hosszú távon is magas - áll az elemzésben. Az MGYOSZ véleménye szerint termelő, megtérülő, de nem presztízs és közérzet-javító beruházásokra van szüksége Magyarországnak.