A megelőlegező szocpol idején a vállalt gyerekek nagyjából negyede nem született meg - derül ki azokból az adatokból, amelyekhez a Napi.hu közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá a Pénzügyminisztériumtól.

Ezek szerint 2001 és 2009 között, a szocpol akkori berekesztéséig 41 305 olyan szerződést kötöttek, amelyben még meg nem született gyerekre vagy gyerekekre igényeltek megelőlegező támogatást. Főszabály szerint a házaspárok első gyerekének négy, a másodiknak nyolc éven belül kellett volna megszületnie, vagyis ezek a szerződések már nagyrészt lejártak.

Kapcsolódó

Minimum 10 ezer gyerek hiányozhat

Minden gyerek persze nem született meg. A 2001 óta létrejött megelőlegező kölcsönszerződésből most 9 571 szerződéshez kapcsolódóan fizettek, illetve fizetnek részletekben a családok az államnak gyermekvállalás határidőben történő teljesítésének elmaradása miatt. Arról nincs adat a Pénzügyminisztériumban, hogy ez a több mint 41 ezer család összesen hány gyereket vállalt, ahogyan arról sincs, hogy a csaknem 10 ezer nem teljesített szerződéshez hány meg nem született gyerek kapcsolódik.

Most 9 571 szerződéshez kapcsolódóan fizettek, illetve fizetnek részletekben a családok az államnak gyermekvállalás határidőben történő teljesítésének elmaradása miatt.

A meg nem született gyerekek száma 10 ezernél nagyobb is lehet, hiszen lehetnek családok, amelyek két gyerekre kértek támogatást, és egyik sem született meg, emellett más indokokra hivatkozva is teljesítettnek tekintették ugyanis a gyerekvállalást. Ilyen volt például, ha az egyik szülő elhunyt vagy megváltozott a munkaképessége, ha az első gyerek után emelt szintű családi pótlékra jogosult a család, vagy ha történt egy késői vetélés.

Ha pedig a házaspár reprodukciós eljárásokban vett részt, és mégsem sikerült a gyerekvállalás, az állam elengedte a követelést, csak a banknak kellett visszafizetni a tőkerészt. Nem kizárt az sem, hogy vannak még olyanok, akiknél nem járt le a határidő, mert később költöztek be a lakásukba, vagy örökbefogadás miatt halasztást kaptak. Arról viszont, hogy hány gyerek születésére várnak még, a minisztériumban nincs adat.

A bankok ellenőrzik

Magát a megelőlegező támogatást nem az állam adta oda eredetileg a házaspároknak. A megelőlegező szocpol tőkerészét valójában a bankoktól kapták meg egyfajta speciális kölcsönként, amelyre nem kellett kamatot fizetni, és a törlesztésére is türelmi időt kaptak. Ha gyerekek időben megszülettek, és a hitelintézet ezt igazolta az államnak, akkor lehívhatta a megelőlegezett kölcsön összegét. Amíg ez meg nem történt, addig a kamatokat és a költségeket az állam fizette.

Ha a pár nem teljesíti időben a gyerekvállalást, akkor az állam által a vállalási időszak alatt a hitelintézet számára teljesített kamat-, és költségkifizetéseket vissza kell fizetnie a költségvetés javára. Ennek több módja van, lehet törleszteni egy összegben, vagy akár - a tőketartozás visszafizetésével megegyező ütemezésben - részletekben is.

A bankok jelentik fel az ügyfelet

Hogy teljesültek-e a szerződések feltételei, azt az állam a hitelintézetekre bízta. "A támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének egy részét - ennek keretében a támogatási cél megvalósítását, azaz a támogatott lakás megszerzését, valamint a támogatott ingatlanban a lakóhely létesítését, továbbá a gyermekvállalás teljesítését - a támogatások folyósításában közreműködő pénzügyi intézmények iratok bekérése útján ellenőrzik" - írta a minisztérium.

A bankok feladata volt annak az ellenőrzése is, hogy a lakások, amelyekre felvették az állami támogatást, megfelelnek a feltételeknek. A támogatással érintett ingatlan nagyságának, illetve műszaki állapotának vizsgálata a támogatás igénylésének bírálati szakaszában történt. A kérelem elbírálásakor a pénzügyi intézménynek kellett elutasítania a támogatási igényt, ha az nem megfelelő méretű vagy a lakhatási igényű ingatlan vásárlására irányul.

Az állam alig ellenőrzött

Hogy a bankok mennyire vették szigorúan az ügyfelek ellenőrzését, azt már az állam nem nézte meg tüzetesebben. Beszédes viszont az az eset, amellyel a Napi.hu találkozott. Ebben egy házaspár 15 évvel ezelőtt vett fel két gyerekre ilyen támogatást, és bár az első gyerekre vonatkozó határidő már 11 éve lejárt, a bank nem jelezte nekik, hogy fizetni kellene. A házaspár végül saját maga jelentkezett a banknál, így tudta visszafizetni a megelőlegező kölcsönt.

Az állam csak ritkán ellenőrizte a banki gyakorlatot, azt is a hitelintézetekre bízta, jelentsék a szabálytalanságokat. Ha a pénzügyi intézmény olyan információ birtokába jut, hogy a támogatást jogszerűtlenül használták fel, akkor erről tájékoztatnia kell a lakástámogatási hatóságot, amely hatósági ellenőrzés keretében kivizsgálja a támogatás jogszerű felhasználását - írta a minisztérium. Vagyis az állam azt várta a bankoktól, hogy ellenőrizzék az ügyfeleiket, és jelentsék fel, ha szabálytalankodnak.

Elidegenítésnél derülhet ki

Erre persze nagyon ritkán került sor. A lakástámogatási hatóságok a Pénzügyminisztérium közlése szerint évente eltérő számban, a felmerült igénynek megfelelően végeznek hatósági ellenőrzést. A Pénzügyminisztérium számára 2008-tól rendelkezésére álló adatok alapján a lakástámogatási hatóságok csupán 5 600 esetben folytattak le állami támogatás visszakövetelésére irányuló eljárást.

2008-tól mindössze 1 500 esetben született visszafizetésre kötelező hatósági határozat amiatt, hogy a támogatottak nem teljesítették a szerződésben vállalt bentlakási kötelezettségüket. A szocpolt jogosulatlanul igénybe vevők leginkább akkor bukhatnak csak le, ha el akarják adni a támogatott ingatlant.

Ezekre a házakra és lakásokra ugyanis 10 éves időszakra a Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. Így ha a szocpolosok ennek letelte előtt akarják eladni a lakásokat, muszáj megkeresniük a hatáskörrel rendelkező megyei kormányhivatalt, ott pedig ellenőrizhetik, teljesült-e a szerződés.

Most is sok az előleg

A családok otthonteremtési kedvezményét (csok) is sok meg nem született gyerekre igénylik a párok. Egy, az MNB honlapján lévő tanulmány szerint a csok 2016 eleji módosítástól 2018 végéig 237 milliárd forint értékben összesen 76 ezer támogatási szerződéskötés történt.

Ebben a dokumentumban azt is leírják, hogy az új csok bevezetése óta 45 ezer még meg nem született gyerekre vették fel az állami támogatást a családok. Közülük 350 pár annyira bátor volt, hogy gyermektelen szülőként három babát vállalva kérték el az állami támogatást.

Azóta még nagyobb számok láttak napvilágot, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közölte, az otthonteremtési támogatáshoz kapcsolódóan 100 ezer szerződést kötöttek, és már 50 ezer gyermeket vállaltak a szülők.

Behajtani reménytelen

A korábbi szocpol tanulsága alapján azonban a kiszórt milliók visszakövetelése nem biztos, hogy könnyű lesz. A hitelintézeteken keresztül a 2009 óta tíz év alatt 654,65 millió forintot utaltak vissza a családok, a Magyar Államkincstárba ennél több, 14,28 milliárd forint jutott vissza 2008 és 2018 között.

A lakástámogatást igénybe vevőkkel szemben fennálló állami követelés összege ennek a duplája. A lakástámogatási hatóságok által a Magyar Államkincstár (MÁK) számára 2018 decemberében szolgáltatott adatok alapján 30,7 milliárd forint volt. Igaz, ezek mögött sok a bedőlt hitel miatti kényszerértékesítés, nem csak a meg nem született gyereke után igényelt pénzről van szó. Az adóhatóság még egymilliárd forintot sem tudott ebből behajtani.