Szokott ételt vagy élelmiszert rendelni? Így elkerülheti a vitákat

Az internetes étel- és élelmiszerrendeléssel kapcsolatos - gyakori - viták elkerülése érdekében a Budapesti Békéltető Testület (BBT) ajánlást állított össze a vállalkozások és a fogyasztók számára. Ebből kiderül az is, hogy milyen ételeket, élelmiszereket lehet visszaküldeni.
Domokos Erika, 2019. május 22. szerda, 12:58
Fotó: Pixabay

A hazai online értékesítés 2018-ban meghaladta a nettó 425 milliárd forintot, ami 17 százalékos növekedés 2017-hez képest. A nagyobb áruházláncok és az éttermek sorra bővítik az internetes szolgáltatásokat, a fogyasztók számos helyről tudnak ételt, élelmiszereket rendelni, legyen szó akár egy egyszeri rendelésről vagy a teljes jövő heti menühöz szükséges nagybevásárlásról. Ugyanakkor az internetes ételrendelésnél még inkább oda kell figyelni, hiszen a 14 napos meggondolás lehetősége mindig attól függ, épp milyen élelmiszerről van szó - hívta fel a figyelmet közleményében a BBT.

A Békéltető Testület azt ajánlja a fogyasztóknak, hogy

1. ne feledjék, az online ételrendelésnél sokkal szűkebb körben, és csak bizonyos esetekben élhetnek a 14 napos indokolás nélküli elállási joggal! Nem gondolhatják meg magukat, és nem küldhetik vissza például a készételt: így, ha egy étterem szolgáltatását vették igénybe és onnan pizzát, salátát vagy szárnyasokat, frissensülteket rendeltek online. A romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek ugyanis a kivételek közé tartoznak, így nem küldhető vissza ugyanúgy a kenyér sem, vagy ha más egyéb, rövid ideig eltartható élelmiszert vásároltak!

2. Visszaküldhetőek az átvételtől számított 14 napon belül az olyan, hosszú ideig eltartható (tartós) élelmiszerek, amelyek csomagolását még nem bontották fel a fogyasztók! Rizs, tészta, olaj, ecet, liszt, cukor, méz, müzli, gabonapehely, lekvár, konzervek, savanyúságok, fűszerek, szószok, mártások - tipikusan ezek a lezárt csomagolású, dobozú élelmiszerek tartoznak ide. Ezekben a példákban az egyedüli megkötés az, hogy a doboza, a csomagolás érintetlen, sértetlen legyen. Ellenkező esetben ugyanis már egészségvédelmi okokból nincs lehetőség az indokolás nélküli elállásra.

3. Tartsák észben a fogyasztók, hogy akkor sem gondolhatják meg magukat, ha az élelmiszerrendelés a fogyasztó otthonába vagy éppen a munkahelyére történő gyakori és rendszeres kiszállításra (például egy menü alapján, előre egy hétre vagy egy hónapra) vonatkozik. Ebben az esetben ugyanis szintén nem lehet élni a 14 napos indokolás nélküli elállási joggal!

4. Amennyiben mást hozott a futár, mint amit rendeltek vagy pedig romlott élelmiszert kaptak, lehetőleg a problémát már ott és azonnal, személyesen jelezzék a kiszállításnál a futárnak! Panaszt lehet tenni ugyanúgy akkor is, ha már lejárt az élelmiszer minőségmegőrzési ideje vagy a fogyaszthatósági ideje! A minőségmegőrzési idő az az időpont vagy időtartam, ameddig az élelmiszer (megfelelően tárolva) eredeti minőségét, egyedi tulajdonságait megőrzi. Vannak viszont olyan élelmiszerek, amelyek nagyon gyorsan romlandók, és már alig néhány nap elteltével sem szabad őket megenni, mert az már egyenesen veszélyt jelentene az egészségre vagy a fogyasztók életére nézve. Ilyen esetekben az érintett élelmiszereken a minőségmegőrzési idő helyett már a fogyaszthatósági idő szerepel.

5. Ha csak később vették észre a fogyasztók, hogy nem azt hozták ki, amit kértek, vagy már lejárt, romlott az élelmiszer, ez esetben is lehet panaszt tenni utólag akár személyesen, telefonon vagy írásban is. Ezekre az esetekre érdemes megőrizni egyébként a blokkot is, hiszen ez igazolja, hogy nem egy másik áruházlánctól vásároltak. Ilyenkor azt kérhetik a fogyasztók az áruháztól, hogy elsősorban cseréljék ki az élelmiszert egy megfelelőre (ami nem romlott és nem telt le a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési ideje, vagy pedig azt az érintett terméket szállítsák ki, amit megrendeltek), de ha ezt a vállalkozás nem vállalja, akkor másodsorban akár a teljes vételárat is visszakérheti a fogyasztó.

6. Érdemes akkor is panaszt tenni, ha nagyobb tételben vásároltak be olyan élelmiszerből, ami gyorsan romlik és már nagyon közel van a lejárata, hiszen ekkor nem várható el, hogy azt mind elfogyasszák akár egy-két napon belül. A fogyasztók ugyanis tipikusan a nagybevásárlásaikat szeretik online intézni, amikor is eleve nem csak néhány napra, hanem már előre akár egy-két hétre, egy hónapra tervezik meg az étkezésüket

A vállalkozások számára azt ajánlják, hogy

1. tájékoztassák megfelelően a fogyasztókat az élelmiszerrendelésnél is az indokolás nélküli elállás, illetve a visszaküldés esetén a lehetőségeikről, fogyasztói jogaikról!

2. A kötelező, előzetes tájékoztatásra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások betartása mellett is segítsék a vásárlókat, és törekedjenek az információk egyszerű nyelven megfogalmazott, közérthető, és könnyen elérhető módon történő megadására, kivonatos formában!

3. Törekedjenek a hibás teljesítés elkerülésére, ha ez mégis bekövetkezik, akkor biztosítsák a megfelelő intézkedést a hiba megoldása érdekében. Az a vásárló, aki elégedett a szolgáltatással vagy a tapasztalt probléma orvoslásának módjával, legközelebb is a kereskedő szolgáltatását fogja választani.

4. Figyeljenek arra is a kereskedők, hogy a kiszállított élelmiszerek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági ideje megfelelő legyen, és az élelmiszer lehetőleg ne járjon le már a kiszállítás napján vagy az azt követő egy-két napon belül. Ez biztosítja a fogyasztók számára azt, hogy az élelmiszer alkalmas a hosszabb ideig tartó eltartásra és fogyasztásra - írta a BBT.

HOZZÁSZÓLÁSOK