Mario Draghi kiemelte annak fontosságát, hogy az eurózónában a szuverén adósság megosztását szorosabbra fűzzék a valutaunión belül, ez elengedhetetlen a költségvetési és pénzügyi unió megteremtésében. A szorosabb monetáris integráció felé vezető lépések között először a bankuniót, utána a fiskális uniót, aztán a gazdasági uniót és végül a politikai uniót említette. Az eurókötvény ennek a folyamatnak a végén jöhet. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a bankunió lehetősége az eurózóna miatt és nem az egész EU helyzete miatt került elő. Azt is leszögezte, hogy a bankfelügyelet rendszerének kialakítását nem a nulláról fogják kezdeni. A bankuniót nem a betétbiztosítások megosztásával kell kezdeni - mondta az ECB-elnök, aki a közös kockázatvállalásról szólva azonban figyelmeztetett, hogy a szabályok lazításából eredő kockázatokat nagyon körültekintően kell kezelni.

Draghi szerint az ESM az év végéig nem lesz kész a bankok feltőkésítésére, de ennek a lehetőségnek a megteremtését a lehető leggyorsabban próbálják megteremteni.

Kapcsolódó

Az euróövezeti jegybank elnöke arról is beszélt, hogy az ECB kamatvágása a megnövekedett bizonytalanság miatt és az inflációs nyomás csökkenésének figyelembevételével történt, a döntés pedig egyhangú volt. További kamatcsökkentésre vonatkozó kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, de mint mondta az aktuális adatok alapján döntenek a következő lépésről.

Draghi hangsúlyozta, hogy az eurózóna fundamentumai szilárdak, de a politikusokat arra szólította fel, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsenek arról, hogy elkötelezettek az euró mellett.

Az ECB elnöke emellett elismerően szólt a szorosabb fiskális unió ütemtervéről, amelyet az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy vázolt fel a júniusi uniós csúcs előtt. Draghi szerint a csúcs határozott üzenetet küldött a döntéshozók euróról alkotott hosszú távú nézetéről. Ennek az üzenetnek a középpontjában az az elv áll, hogy az euró "megmarad és az euróövezet meg fogja tenni az ennek biztosításához szükséges lépéseket" - fogalmazott a jegybankelnök.

Az ECB-elnök szerint egyre gyengülő növekesére utaló jelek vannak, amelyek alapján csak fokozatos fellendülésre lehet számítani. Az inflácó tovább mérséklődhet 2012-ben és 2013-ban 2 százalék alá csökken.

Draghi szerint a központi bankok szorosan együttműködnek. A bankrendszerrel kapcsolatban megjegyezte, hogy minden fizetőképes banknak biztosítja az ECB a megfelelő likviditást. Az ECB a teljes rendelkezésére álló eszközzel határozottan és időben lép és továbbra is elkötelezett a jegybank céljai mellett, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ECB által a rendszerbe pumpált pénz elérje a reálgazdaságot is.

Az ECB elnöke szerint a jegybank mérlegének jelentős része nem kapcsolódik a monetáris politikához, a pénzügyi segítség csak ideiglenes lehet.

A spanyolokról szólva elmondta, hogy az ibériai ország elkötelezett a reformok mellett, míg Olaszországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kiadások felülvizsgálata segíthet a deficitcélok elérésében.

Draghi szerint az eurózónás fiskális hiány a 3 százalék közelébe mérséklődik, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy néhány eladósodott ország azért süllyed recesszióba, mert a kiadások csökkentése helyett az adókat emelik.