Sztár lett Magyarország a Financial Times szerint

Magyarország volt az elmúlt hónapokban a feltörekvő régió sztárja - állapítja meg a Financial Times, hozzátéve, hogy a befektetők nem feledkeznek meg a készülő adósságkezelő alap kockázatos elemeiről.
NAPI, 2011. május 24. kedd, 09:23

Meglepő módon Magyarország volt a feltörekvő országok sztárja az idei évben, devizája, kötvényei és más értékpapírjai is jól teljesítettek a többi kelet-európai országgal összehasonlítva - állapítja meg a Financial Times (FT) szakírója, Stefan Wagstyl. Kevés megfigyelő számított erre - teszi hozzá. Az ország hullámvölgyből hullámvölgybe bukdácsolt az elmúlt két és fél évben: elsőként vette igénybe az IMF 20 milliárd eurós támogatását 2008 októberében, úgy, hogy cserébe vonakodott igazán radikálisan csökkenteni költségvetési hiányát. Mindezek miatt a befektetők kételkedtek a program sikerében.

Az egy éve hatalomra került új kormány ellenáll a deficit lefaragását elváró nemzetközi nyomásnak, ismételten a külföldi bankokat hibáztatja az ország gondjaiért, a devizaadósságokért, ezen belül a jelentős devizaalapú jelzáloghitel-állományért. Az IMF-fel folytatott tárgyalások tavaly nyári megszakítása megerősítette azt a képet, hogy Magyarország pénzügyi egyensúlya törékeny. Mindezt csak fokozta, hogy a kormányzó párt egyes vezetői júniusban Görögországéhoz hasonlították az ország fiskális helyzetét.

A rossz hírek mellé azonban tavaly év végétől kezdve kezdtek felsorakozni a jók. Először is az erős német gazdaság keresletet teremt a kelet-közép-európai exportorientált feldolgozóipari vállalatainak termékeire, ami erősíti a régió devizáit, köztük a forintot is. A jegybank a begyűrűző globális inflációra válaszul emelte alapkamatát, az így kialakult különbség - az ECB 1,25 százalékos kamatával szemben Magyarországon hat százalék a kamat - jó lehetőséget kínál a carry trade üzletekre, azaz a kamatkülönbségeket kihasználó befektetésekre. Harmadszor a befektetőket - legalábbis rövid távon - kevésbé izgatják az Orbán-kormány olyan lépései, mint a bankadó bevezetése, annak csak pozitív hatását, így a költségvetési hiánycél tartását látják. Lényegében ugyanez a helyzet a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával - értékelik az a tényt, hogy némi extraforrás áramlik a büdzsébe, ami segít tartani az idei háromszázalékos célt, még ha kérdéses is, hogy az ehhez alapul vett háromszázalékos GDP-növekedés teljesül-e.

Mindez nem jelenti azt, hogy Budapest kint volna a vízből. A Moody's a múlt hónapban rontotta le hét magyar bank besorolását, mivel aggasztónak tartja hosszú távú devizaadósságaik nagyságát. Ezek teszik ki a Magyarországon nyújtott kölcsönök 70 százalékát. Hiába tiltották be a devizalapú lakossági hitelezést a válság kirobbanása nyomán, a már kint lévő állomány rontja a bankok jelzáloghitel-állományának minőségét. A kormány és a pénzintézetek a nagy nyomás alatt lévő adósok terheit enyhítő csomag (a nemzeti eszközkezelő alap felállításának) bejelentésére készülnek, ami egyebek mellett rögzített árfolyam bevezetését is tartalmazhatja. Az árfolyamváltozások hatásának későbbi érvényesítése azonban megropogtatja a bankok profitját és bizonytalanságot kelt azzal kapcsolatban, hogy mi történik a csomag 2014-es kifutása után. A befektetők kétségei máris gyengítették kissé a forintot és a budapesti értéktőzsde részvényeit - összegzi megállapításait az FT szerzője.

HOZZÁSZÓLÁSOK