Sokan várják, hogy az egynapos betét kamatát 4,5 százalékra emeli a jegybank, s olyan vélemények is vannak, hogy a kéthetes tenderen elhelyezhető összeget emelik a jelenlegi 100 milliárd forintról várhatóan 200 milliárdra. A lapunk által megkérdezett elemzők mérsékelten osztják a változásra számítók lelkesedését, bár nem zárják ki a módosítás lehetőségét. Egyikük szerint nehéz megítélni, hogy éppen mi határozza meg a tanács döntését. Abban teljes az egyetértés, hogy a 6,5 százalékos alapkamathoz nem nyúl a tanács, mint ahogy azt sem tartják valószínűnek, hogy már hétfőn teljesen feloldják a betéti limitet. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza elképzelhetőnek tartja, hogy az MNB megemeli a kéthetes betét határát, Kovács György, a DZ bank Rt. szakértője viszont még erre sem lát komoly esélyt. A jegybank elnöke csütörtökön találkozott a Magyarországon működő legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőivel, amiről nem adtak ki hivatalos tájékoztatást. Piaci pletykák a kereskedelmi bankok lobbizását sejtik a találkozó mögött. A bankközi piacon jelentős mennyiségű szabad tőke jelent meg a januári spekulációs támadást követően, aminek a kiszorítására a jegybank szigorított betételhelyezési feltételein. Az alacsonyabb kamat azonban nem érte el hatását, a pénz nem távozott el az országból. Igaz, olyan vélemény is van, amely szerint a forró tőke exportőrök forward ügyletein keresztül már távozott, s a jegybanki szigor már csak a bankok által normálisnak gondolt működést korlátozza. Az összejövetelen nyilván az is elhangzott a bankok részéről, hogy a lakossági megtakarítások vészesen alacsony szintre zuhantak, s egyelőre semmi jele a folyamat megtorpanásának, ez pedig inflációs veszélyeket hordoz magában.