Drámai folyamatok zajlanak Magyarországon - vajon megállíthatóak?

Az elvándorlás ma Magyarországon az aggasztó társadalmi problémák egyike. Mértéke jelentős, bár nagysága bizonytalanul mérhető, erősödése 2010-2011 óta jól érzékelhető, a jövőbeli folyamatokat viszont csak találgatni lehet - állapítja meg Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Társadalmi riport 2018 kötetében megjelent tanulmányában.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 7. szerda, 07:08
Fotó: Pixabay

Magyarország a kétezres évek második évtizedére egyértelműen "kivándorló" országgá vált. Megkésve indult, de gyorsan növekvő és kiteljesedő a folyamat, az elvándorlást ösztönző és motiváló tényezők tartósnak és erősnek tűnnek, az elvándorlás intenzitása várhatóan fennmarad - derül ki Hárs Ágnesnek, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatójának Növekvő elvándorlás - lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások című tanulmányából, amely a Társadalmi riport 2018 című kötetben jelent meg.

Az EU bővülése óta az elvándorlás folyamatosan nő a 2004 óta csatlakozott új tagországokból, intenzitását a gazdasági környezet, egyes országok gazdasági és munkapiaci változása befolyásolja. Az elvándorlási arány alapján Magyarország - Lengyelország, Észtország és Szlovákia mellett - a mérsékeltebb kivándorló országokhoz tartozik, ahol az elvándorló aktív korúak (20-64 éves) aránya 5-8 százalékra volt tehető 2017-ben. Az erős kivándorló országoknál - Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária - ez az arány tavaly 11-16 százalék között mozgott.


Magyarország alaposan belehúzott

Bár Magyarország a mérsékeltebb kivándorlóországok csoportjához csak 2011 után "zárkózott fel", ezt meglehetősen dinamikusan teszi: az elvándorlási folyamat intenzitását jelzi, hogy 2012-2017 között a négy ország közül az elvándorlás arányának éves átlagos növekedése Magyarországon volt a legerőteljesebb, mintegy 0,6 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy a 20-64 éves népesség évente átlagosan több mint 30 ezer fővel csökkent, illetve öt év alatt 170 ezer fővel nőtt a külföldre költözött aktív korúak száma.

A migránsok általában inkább fiatalok, képzettek, vállalkozók, akik sikeresebben képesek kihasználni a külföldre költözés lehetőségeit. Az elvándorlás szerkezetében azonban az új EU-tagállamokban mégis jelentős eltéréseket lehet tapasztalni. A vándorlók nagyobb része középfokú végzettségű, hasonlóan az otthon maradt népességhez, az átlagos elvándorlási arányt is ez a csoport befolyásolja leginkább - derül ki a tanulmányból. Az EU-10 országok többségében azonban jelentős mértékű volt az alacsony iskolai végzettségűek elvándorlási aránya, messze meghaladta az átlagos elvándorlásét.

Magyarországon azonban a régió többi országától eltérően az alacsony iskolai végzettségűek elvándorlási aránya szerény mértékű volt, 2004 után alacsonyabb szintű hazai munkanélküliség mellett sem indult elvándorlás az iskolázatlanok köréből, elvándorlásuk mértéke elmaradt még az akkor hasonló helyzetű Csehországétól is - fogalmazott Hárs Ágnes.

A fiatalok között is alacsony maradt az elvándorlók aránya 2004 után, ennek magyarázata lehet az akkor még viszonylag nagyvonalú ellátórendszer visszatartó hatása. Az alacsony iskolai végzettségűek elvándorlási aránya 2011 után lassan emelkedett, de arányuk így is elmarad a más országokban kialakultaktól. A fiatalok elvándorlási arányának a növekedése pedig a többi ország időközben mérséklődött elvándorlásához hasonló.

Magyarországról a diplomások menekülnek

A diplomásokkal viszont más a helyzet. Az új EU-tagoknál 2004 után megugrott az elvándorló felsőfokú végzettségűek aránya, és ez a folyamat - bár lassuló mértékben - de azóta is folytatódik. Ezen országok többségében az elvándorlási arány 5-10 százalék között volt, a mérsékelt elvándorló országok közül Szlovákiából és Magyarországról, valamint Csehországból a teljes elvándorlási arányhoz képest volt viszonylag magas a diplomások elvándorlási aránya.

Magyarország viszont az egyetlen olyan ország, ahonnan a felsőfokú végzettségűek elvándorlásának az aránya a legmagasabb, meghaladva az átlagos arányt és minden alacsonyabb iskolázottságúakét is. A diplomások elvándorlási aránya 2004-2007 között éves átlagban mintegy 1 százalékponttal emelkedett, ami ugyan mérséklődött, de a relatíve magas arány folyamatosan jellemző volt Magyarországon.

2012-2017 között az elvándorlás felgyorsult, és ezzel együtt a diplomások elvándorlása is növekedett, évente átlagosan 0,7 százalékponttal, ami az EU többi új tagállamához képest is számottevő növekedést jelent - az erős kivándorló országok közül Lettországban és Bulgáriában volt ilyen mérték megfigyelhető, és egyedül Romániában volt ennél magasabb.

Hárs szerint a magyar kivándorlás komoly strukturális problémája a diplomások átlagot meghaladó ütemben növekvő elvándorlása. Tavaly az arányuk meghaladta a 8 százalékot, ami a mérsékelt kivándorló országok között magasnak számít, bár az erős kivándorló országokban ennél is jóval magasabb lehet az arány.

Gyorsult a folyamat 2010 után

A tanulmány szerint 2010 után minden adatforrás azt mutatja, hogy gyorsult az elvándorlás Magyarországról: 2012-2017 között a többi új uniós tagállamhoz képest is gyors volt az aktív korúak elvándorlásának az aránya, majd ez a lendület 2013 után kissé alábbhagyott. Így 2010 és 2017 között több mint 200 ezer fővel nőtt a külföldön élő magyar 20-65 évesek csoportja. A munkavállalók száma a három legfontosabb célországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban szintén 2010 után ugrott meg, az e három országban 2010 óta munkát vállaló magyarok száma mintegy 240 ezer fővel nőtt.

A kvalifikáltak, a fiatalok, az egy évvel korábban még tanulók számára legvonzóbb célország az Egyesült Királyság volt, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek, az egy évvel korábban munkanélküliek és az idősebbek számára Németország volt a legszimpatikusabb célország.

Az elvándorlás hatása is más

Az új EU-államokban az elvándorlás hatására csökkent a nagyfokú munkanélküliség, a munkaerőhiány jeleit pedig gyorsan lehetett érzékelni. Magyarországon viszont ez a folyamat valamelyest eltérő volt, hiszen a gyorsan növekvő elvándorlás és erősödő munkaerőhiány szinte érintetlenül hagyta a munkanélküliség alakulását: a tényleges munkanélküliség a támogatott foglakoztatást jelentő közmunkások létszámával együtt számolva tartósan viszonylag magas, a csökkenő piaci munkanélküliség mellett a közmunkások létszáma jelentős és állandó.

Az elvándorlás hatása a hazai munkapiaci kiigazítás hiányában lényegében változatlan, és viszonylag nagyfokú munkanélküliség mellett, kedvezőtlen egyensúlyi helyzetben okoz zavart és jelentős munkaerőhiányt - állapítja meg Hárs Ágnes tanulmánya.

A Kopint-Tárki kutatója szerint ehhez hozzájárult, hogy az elvándorlás következtében - a hazai álláspiacra visszatérő, korábban külföldre távozott munkavállalókat is figyelembe véve - 2011 és 2016 között évente átlagosan nettó 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatotti létszám, az elvándorlás nettó aránya különösen a vendéglátóiparban, az építőiparban és a feldolgozóipari ágazatokban volt jelentős. Emellett az egészségügy különösen érintett ágazat, ahol az erőteljes elvándorlás mellett akut a probléma.

A szakirodalom alapján a kutatók most azt várnák, hogy az érintett ágazatokban, szakmákban az akut hiányt a hazai bérek növekedése ellensúlyozza. Ez azonban az adatokon egyelőre egyáltalán nem látszik, hiszen a létszámőhiány növekedése még a legakutabb esetekben sem hat a bérek alkalmazkodására, a béremelések csak részleges, megkésett és bizonytalan válaszul szolgálnak a problémára - olvasható a tanulmányban.

Megjegyzés: bal oldali tengely: üres álláshelyek aránya az összes munkahely arányában (százalék) és az elvándorlók létszámváltozása (2008 = 1), jobb oldali tengely: munkanélküliségi ráta (százalék).

Miért mennek el a magyarok?

Az elvándorlás Magyarországon növekvő és erősödő, a gazdaságot és a társadalmat is befolyásoló folyamat, a kedvezőtlen hatások mind nyilvánvalóbban érzékelhetők. Az okok között a tanulmány az erős nyugat-európai kínálatot, a bérkülönbségeket említi, de a bérekhez hasonló vagy talán még fontosabb motivációs tényezőként valószínűsíti az otthoni élettel és az ország helyzetével való elégedetlenséget is.

A bérek szempontjából Magyarország helyzete különösen kedvezőtlen: a nominális jövedelmek relatív szintje lényegében nem változott, ez az országok összehasonlításában példátlan stagnálást jelent. Az élenjáró legmagasabb relatív jövedelemszintű országok közül a legelmaradottabb relatív jövedelem színvonalú országok közé került Magyarország, mivel alig haladja meg az EU-15-ök (azaz a 2004-es csatlakozás előtti EU-tagállamok), valamint Svájc és Norvégia átlagának az 50 százalékos szintjét.

A hazai jövedelmek jelentős, tartós relatív elmaradása folyamatosan ösztönözheti a magyar elvándorlást, amit a relatív romlás vélhetően még tovább erősít. A kötelező minimálbér-emelés és összességében a nettó reálkeresetek gyors növekedése az időszak végén a relatív elmaradottság mértékén keveset változtatott - jegyzi meg Hárs Ágnes. A gyors és tartós bérnövekedés fenntartása azonban a gazdasági növekedés hasonló mértékű növekedése nélkül bizonytalan, így ezek az elvándorlást ösztönző és motiváló tényezők változatlanok.

A diplomásoknál pedig elvándorlást ösztönző okként a tanulmány az oktatási és a felsőoktatási rendszer "reformjának" hatását is valószínűsíti, ezért emiatt sem várható az, hogy a diplomások elvándorlásának az aránya csökkenjen.

Ráadásul a migrációs hálók is erősödnek, amelyek segítik és stabilizálják az elvándorlás terjedését. A folyamat gyorsulásának a megindulásával a migráció kultúrája gyorsan elterjedt, bátorítva és állandósítva a gyorsan stabilizálódó elvándorlást. Hárs Ágnes szerint nincs ok feltételezni, hogy ez a folyamat megáll. Kevés okot adhat az optimizmusra az is, hogy Magyarország akár hasznosíthatja is az elvándorlást követően elkerülhetetlenül modernizálódó országok tapasztalatait.

Jöjjenek akkor a bevándorlók?

Kézenfekvő megoldás lehetne, hogy az így eltűnő munkaerőt bevándorlókkal pótolják. (Igaz ez a magyar kormány jelenlegi retorikája szerint elképzelhetetlen - a szerk.) A tanulmányában azonban Hárs Ágnes úgy véli, hogy Magyarország - de valójában az egész régió - népességet megtartó és külföldieket vonzó képessége nem tűnik erősnek. Általában ugyanis azok az országok vonzanak sikeresen szakembereket külföldről, amelyek a sajátjaikat is képesek megtartani.

Márpedig Magyarország ebben sem jeleskedik. A tanulmány idézi a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi indexét, amely alapján a szakembereket megtartó és vonzó képesség szerint az európai országok sorrendjében mindkét mutató szerint a 2004 után az EU-hoz csatlakozott tagállamok többsége a leggyengébbek között található. Magyarország a legutolsók egyike a rangsorban, ráadásul 2014 és 2017 között minkét mutatója romlott is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Tomi1953, 2018.11.07 17:31

Nem jönnek haza, csak látogatóba.
Minek jönnének hiszen minden drága .
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pi70, 2018.11.07 17:04

Ha (a nő) Magyarországon szül és utána gyerekei(é)t kiviszi és velük(vele) is megy, nincs semmi probléma. Ezt teheti, még buzdítom is erre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.11.07 16:01

Gyertek haza rabszolgák, könyörgünk!

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

cito, 2018.11.07 12:47

@matyi2010: Neked sem erősséged a gondolkodás és egy grafikon értelmezése.
A lényeg az arányokon van és erről is írnak. Az emelkedés mértéke a lényeges.
Az Europa szerte legrosszabb nyelvtudás még most is visszatartó erő. Aki meg tudja a nyelvet és van keresett szakmája, az megy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2018.11.07 12:23

Nocsak, kiderül, hogy több migránst adunk ejrópának, mint amennyi hozzánk érkezik? Valahogy nem stimmel a kormányzati kommuikáció a témában.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html