Tarlós brutális számokkal állt elő - gyűlnek a felhők Budapest felett

A fővárosi önkormányzat idei költségvetéséről is dönthetnek a képviselők a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén, a javaslat a bevételi és kiadási főösszeget mintegy 377 milliárd forintban határozza meg. Ehhez képest a bevétel 245 milliárd forintot tesz ki – tehát a hiány 131,5 milliárd forint a terv szerint.
K. Kiss Gergely, 2018. február 15. csütörtök, 22:13

A rendelettervezet az önkormányzat költségvetési bevételeit 245 milliárd 356 millió 248 ezer forintban, kiadásait 376 milliárd 829 millió 678 ezer forintban állapítja meg.

Az így keletkező 131 milliárd 473 millió 430 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának - 36 milliárd 397 millió 166 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 75 milliárd 672 millió 880 ezer forintból, a belföldi értékpapírok - 19 milliárd 230 millió 189 ezer forintos - bevételeiből, valamint lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 173 millió 195 ezer forint - finanszíroznák.

A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett - a budapest.hu oldalon csütörtökön közzétett - előterjesztésben azt írták: a bérjellegű kiadási többletek, a szolidaritási adó, a 3-as metróvonal felújítása költségeinek következtében 2018-ban a működési egyensúly biztosítása jelentős nehézségekbe ütközik - idézi az MTI.

A működési kiadások 35 milliárd forinttal, a működési bevételek pedig 17 milliárd forinttal növekszenek. A működés pénzügyi egyensúlyát jövőre csak bő 18 milliárdnyi pénzmaradvány igénybevételével tudják biztosítani.

Kifejtették: a béremelések összességében több mint 13 milliárd forinttal növelik a "működésikompenzáció-igényeket", valamint a 3-as metróvonal többéves felújítása a metrópótlás miatt jelentős többletköltségekkel jár. Egyidejűleg a közösségi közlekedés finanszírozásában az állami hányad újabb 3 milliárddal csökken, 2018-ban 12 milliárd forint lesz.

Meghatározó változás továbbá, hogy az elmúlt évvel ellentétben 2018-ban a fővárosi önkormányzatnak is fizetnie kell a szolidaritási hozzájárulást, legfeljebb 5 milliárd forintot. Tavaly - mint írták - ez a kiadás nem terhelte az önkormányzatot, de az állam ezt ellensúlyozandó nem juttatott általános működtetési támogatást - 2 milliárd forintot - és az egy- és kétszámjegyű országos fő közlekedési utak karbantartására korábban kapott félmilliárd forintos támogatást sem biztosította. E két támogatás 2018-ban is kiesik, így összességében a korábbi évek gyakorlatához képest ez 7,5 milliárd forint forráskivonást jelent a közösségi közlekedéstől eltekintve is.

Szükség lesz az állam segítő kezére

Azt írták: tehermentesítésként két tétel jelentkezett: a 10 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzési adóbevétel és a 4,9 milliárddal több osztalékbevétel, amely a közműszolgáltató cégeknél döntően 2017-ben keletkezett.

Az iparűzési adóbevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat - olvasható.

A javaslatban rámutattak arra is, hogy a fejlesztéseknél a szokásosnál nagyobb forráshiány leküzdése okozott gondot. A megkezdett beruházások közbeszerzési és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőben, illetve esetenként számottevően többe kerülnek, mint az eredetileg tervezett források összege. Ez jelentősen megterheli a költségvetést.

Mivel csak minimális működési többlet tervezhető 2018-ban, a fejlesztés forrásai között csak ez a minimális működési többlet tervezhető. A már meglévő pénzeszközein és az állami, európai uniós támogatásokon kívül a főváros csak a megkötött hitel- és kölcsönszerződéseit használhatja fel - írták.

Az egyik legjelentősebb feladatként a 3-as metró felújítását jelölték meg. A metrókocsik felújításának finanszírozását a főváros javarészt egy 60 milliárdos kereskedelmi banki hitelből biztosítja, amelyből idén 30 milliárd forintot terveznek lehívni. Az infrastruktúra felújítását 137,5 milliárd forint értékben az állam finanszírozza, a fennmaradó 40,6 milliárd forintot a fővárosnak saját forrásaiból kell biztosítania - olvasható az előterjesztésben.

A költségvetésben már szereplő beruházásokon kívül új feladatok csak állami segítséggel lesznek indíthatók. A metrófelújítás önerejével kapcsolatban nem zárultak még le a kormánnyal folytatott tárgyalások, mindez lehetőséget teremt arra, hogy a kormány nagyobb szerepet vállaljon a finanszírozásban.

HOZZÁSZÓLÁSOK