A TI Magyarország az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért szervezettel közösen végzett felmérést a közbeszerzésekről. A felmérés szerint tavaly több mint 300 milliárd forinttal kevesebbet fordítottak közbeszerzésekre, mint egy évvel korábban. A kutatás szerint a visszaesés egyrészt a közbeszerzési törvény 2010-es módosításaiból adódik, ami számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az igen alacsony közbeszerzési értékhatárra. A Transparency International közleménye kiemelte: a kötelezően bevezetett elektronikus közbeszerzés 2010-ben két hónapra ellehetetlenítette a közbeszerzéseket. A felmérés alapján több mint 300 milliárd forint távozott a magyar közbeszerzési piacról, amelyből 200 milliárd forintot jelentett az, hogy ezt az összeget a közszolgáltatók nem közbeszerzés keretében költötték el. A TI szerint Magyarországon a közbeszerzési piacról történő menekülés 2006 óta zajlik, 2009-ben több beszerzést sikerült beterelni a közbeszerzési piacra, azonban az igazán nagy szereplők döntése hosszú távon érezteti hatását. A nemzetközi szervezet szerint nem a kis szereplőkre kell fókuszálni, hanem azokat a "nagyokat" kell ellenőrizni, akik "elfelejtettek" közbeszerzést kiírni. Vonatkozik ez a közszolgáltatókra, és azokra az érintettekre, akik a kivételi szabályok újraértelmezésével, vagy a házon belüli, saját cégtől való beszerzés "kreatív" alkalmazásával bújnak ki a kötelezettségük alól - írja közleményében a Transparency International. Tavaly 61,6 százalékkal több, 10 685 eredményes közbeszerzés zajlott Magyarországon, az eljárások összértéke viszont 17,3 százalékkal 1496,5 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest - ismertette az adatokat Gajdos Róbert a Közbeszerzések Tanácsa elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt tavaly 1011 jogorvoslati eljárás indult, ez 17,1 százalékkal több, mint 2009-ben volt, ami arra utal, hogy a piaci szereplők sok mindent megragadnak, hogy munkához jussanak - tette hozzá az elnök. A közbeszerzések értékcsökkenése az elnök szerint a költségvetési-, és a hazai piaci források szűkülésével magyarázható. Például amíg 2009-ben 25 darab 10 milliárd forint értékű eljárás volt, addig tavaly ezek száma 15-re csökkent. A közbeszerzések számának emelkedése, és az érték csökkenése miatt az egy eljárásra jutó összeg 140 millió forintra csökkent a 2009. évi 274 millió forintról. Az elnök ezt úgy kommentálta, hogy így nagyobb lehetőséget kapnak a kis- és közepes vállalkozások a közbeszerzéseken történő indulásra. Pozitív jelzésnek nevezte, hogy növekedett az eljárások nyilvánossága. Az uniós eljárásrendben a közbeszerzések 61 százaléka, míg a nemzeti rendszerben azok 66 százaléka volt nyílt. Az értékhez viszonyítva a teljes közbeszerzési összeg 47 százaléka mögött volt nyílt eljárás, 23 százalék tárgyalásos, míg az egyszerű eljárás aránya 25 százalékot tett ki. A legtöbb beszerzés beruházás volt tavaly is, egy év alatt az arányuk 48 százalékról 52 százalékra emelkedett. A szolgáltatások adták a közbeszerzések negyedét, míg az árubeszerzésekre 22 százalék jutott. Legtöbb közbeszerzést az önkormányzatok, és azok intézményei írták ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indult 1011 eljárásból 450 végződött a jogsértés megállapításával. Ebből 187-et támadtak meg a bíróság előtt, ezek 1,5 százalékát semmisítette meg a bíróság. Az elnök bejelentette, hogy február végén megjelenik a Közbeszerzési Szemle, a tanács folyóirata. A közbeszerzési törvény nagy kommentárja pedig áprilisban jelenik meg. Várhatóan heteken belül a kormány elé kerül az új közbeszerzési törvény koncepciója, a szöveget ősszel fogadhatja el a parlament, és a jövő év első napján léphet hatályba.