Tartós recesszió Magyarországon?

A magyar gazdaság könnyen tartós recesszióba kerülhet, mert egyszerre kedvezőtlen a belső környezet és a világgazdasági folyamat - véli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szerint a válság hatása ma még csak a gazdaság néhány szereplőjét érte el.
NAPI Online, 2008. november 9. vasárnap, 12:49
Fotó:

A belső problémák mögött az államháztartás szerinte kizárólagos bevételcentrikus szemlélete, az érdemi reformok elmaradása, a társadalmi felszültség, a nagyerejű politikai szembenállás és a fogyasztás évek óta tartó stagnálása áll - nyilatkozta Parragh László az MTI-nek. Az elnök szerint Magyarországnak nincs elég ereje arra, hogy a gazdaság ebből a helyzetből kitörjön. A politika eddigi válaszai a gazdaságpolitikai problémákra rendre rosszak voltak - indokolta, hozzátéve: nehéz elhinni, hogy mostantól jó megoldásokat találnának.


Megismételte: reformokra van szükség. Egy részükhöz, amelyek feles törvényekkel szabályozhatók a kormány meg tudná szerezni a parlamenti támogatást - vélte, elismerte ugyanakkor, hogy a kétharmados önkormányzati reformhoz a parlamentben nem lenne könnyű többséget szerezni. Hozzátette: reformok nélkül újratermelődnek a társadalmi, gazdasági problémák. Felhívta a figyelmet a politikai szereplők felelősségére is a gazdasági válság hatásának tompításában, hiszen ennek mélysége kihat a később jelentkező társadalmi válságra is - mondta.


A kamara elnöke szerint a kutatás-fejlesztés, mai állapotában nem jelenthet érdemi kitörési pontot a gazdaság számára, "nagyon távol vannak ugyanis egymástól". Míg Európában átlagosan, egymillió lakosra vetítve a beadott szabadalmak száma 109, Magyarországon ez a mutató nagyon alacsony, a közép-magyarországi régióban 20, az észak-magyarországi régióban 0,8 - indokolta. Hangsúlyozta: gazdaságélénkítésre Magyarországon egyedül az európai uniós források állnak rendelkezésre.


A kamara elnöke úgy látja, hogy az uniós forrásoknál lehetőség van a meglévő fejezeteken belüli átcsoportosításra a gazdaságfejlesztésre, és a bürokráció csökkentésével fel lehet gyorsítani a források vállalkozókhoz juttatását. Hozzátette: a gazdaságfejlesztési támogatások arányát 50 százalékra kellene emelni a jelenlegi, átlagos 15-20 százalékról. Ezen túl az operatív programok közötti átcsoportosításból is többet kellene juttatni gazdaságfejlesztésre - fűzte hozzá. Véleménye szerint az uniós forrásokat az eddiginél nagyobb arányban kellene munkahelyek megőrzésére, munkahelyek teremtésére fordítani. Felmérésük szerint a multinacionális vállalatok egyik legnagyobb problémája a beszállítói lánc hiánya, ezért a kis- és középvállalkozók beszállítóvá válását is támogatni kell.


Parragh László elmondta, hogy a kamara a kisebb vállalatokat piaci kapcsolatok teremtésében támogatja, bővülő vegyeskamarai rendszerén keresztül. Hozzátette: hamarosan létrehozzák a magyar-ukrán, illetve a magyar-szerb vegyeskamarát is. A KA-VOSZ Zrt.-n keresztül továbbra is működtetik a Széchenyi Kártyát, illetve a Hitelgarancia Zrt.-vel közös társaságon keresztül jövőre beruházási hitelt is kínálnak, kedvező feltételekkel a kis- és középvállalkozásoknak.

HOZZÁSZÓLÁSOK